Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-15 / 111. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2019. május 15. Hoki és szilvalekvár A meglett knédli és a mocsárciprusból vett ceruza nagyságú minta F ppen aj égkorong-vb iksze-Edik mérkőzését játszották a tévében a világosak meg a sötétek, amikor Bandika és Ervin váratlanul egyetértett valami­ben. Álláspontjuk szerint ajégkorong nevű sportág alapvető reformokra szorul: véget kell vetni például annak a hamis és zagyva helyzetnek, hogy a jégkorong megnevezés ellenére a korong nem jégből készül. Készüljön csak szépen jégből, legyen rend a vi­lágban. Igaz, hogy egy jégből készült korong nehezen látható, de legalább lelassul kicsit ajáték, és nem lesz annyi verekedés. Indítanak majd pe­tíciót, szórólapokat hordanak szét a postaládákba, a reformokat elősegí­tendő, ám addig még sok egyéb dol­guk van. Bandika gondolatai például az utóbbi hetekben a szilvalekvár körül forognak: szeretne aláfeküdni egy szilvalekváros masszázsnak. Nemrég ugyanis egy szimpatikus to­kás ember egy videóban arról beszélt, hogy a szilvalekvárt az ember bőrébe lehet masszírozni, hogy áldásos ha­tásait a humán hám rétegem keresztül fejtse ki. Ervint hidegen hagyták a szilvalekvár alternatív hasznosításá­nak lehetőségei, viszont Bodor Ádám új kötetét olvasta, a Seholt, amely nemrég jelent meg a magyar könyvfesztiválon. Ő maga sose ment volna be egy könyvesboltba, hogy megvásárolja, de a könyv valahogy így is eljutott hozzá. Szerinte azért, mert a könyveknek is van lábuk. Mi­lyen az a könyv? - kérdezte Bandika a kollégium menzáján, mert némileg unta, hogy Ervin ebéd közben is csak a novelláskötetet bújja. Jobb kezében a kanál, majd a villa, balban a kötet. Nem illik evés közben könyvet bújni, főleg társaságban, förmedt Ervinre két szelet knédli között. Tudom - bólintott Ervin. - Ha akarja, bocsá­natot kérek - tette hozzá, de a könyv a kezében maradt. Bandika hozzáfo­gott a tányérján fekvő utolsó knédli feldarabolásához. Kifejtette, meny­nyire gyűlöli, ha menzán vagy étte­remben meglettebb korú knédliket kevernek frissekkel, hülyének nézve a vendégeket. Nem azt mondom, hogy a háromnapos knédli rossz. De ha frissel keverik, befogadhatatlan lépcsőzetesség keletkezik, ez pedig rommá darálja az ebédélményt. Az­tán ismét Ervinhez fordult - Na, mi­lyen a könyv? Ervin becsukta, letette, és megfogta a kést. Kifejtette: egyre kevesebb helyzetben érez késztetést arra, hogy véleményt alakítson ki az adott dologról. Még kevesebb az olyan helyzet, amikor arra érez kész­tetést, hogy a fentiek ellenére mégis kialakult véleményét egyáltalán vé­leményként kezelje, illetve valakivel meg is ossza. Bandika először arra tippelt, hogy Ervin zárkózottságának oka a szokatlanul szigorú májusi időjárás. Aztán a következő négy perc során megtudta, Ervint az ame­rikai klímakutatók egyik felfedezése sokkolta. Észak-Karolinában, a Black folyó (fordíthatnánk Fekete­víznek, de ugye, az a név már foglalt) egyik mocsarában ugyanis felfedez­tek egy 2624 éves fát, egy mocsár­ciprust. Korát úgy állapították meg, hogy vettek a törzséből egy ceruza nagyságú mintát. Ervin szerint nincs olyan élőlény, akinek nem okoz kárt, ha vesznek belőle egy ceruza nagy­ságú mintát. Meg azt sem érti, hogy a klímakutatók minek turkálják az idős fákat. Ervin szerint ez tiszteletlenség, az emberiség pedig nem valószínű, hogy jó néven venné, ha egyszer csak a fák úgy döntenének, hogy mintát vesznek az emberekből, hogy saját módszereikkel megállapítsák azok­nak a korát. Bandika szerint ez leg­alább akkora dilemma, mint az, hogy a szilvalekvárt a kenyérre, vagy ma­gunkra érdemes-e kenni. A szerző a Vasárnap munkatársa A 11-es számú szülő? Le Pen és Kollár (Lubomír Kotrha karikatúrája) A keresztények után a buddhisták támadják a Srí Lanka-i muszlimokat Hétfőn a keresztények támad­tak Srí Lanka több városéban muszlimok boltjaira, majd a csőcselék egy rendőrőrsöt is megostromolt, kedden a buddhista többséghez tartozók garázdálkodtak. A buddhisták halálra köveztek egy 45 éves muszlim kárpitost a saját műhelyében. A DW német hírpor­tál szerint több körzetében főként a lakosság többségét alkotó buddhis­tákból álló csőcselék megtámadta és kirabolta a muszlimok tulajdonában lévő épületeket, illetve mecseteket. A rendőrök végül könnygáz bevetésé­vel állították helyre a rendet. Leg­alább 75 rendbontót őrizetbe vettek, a rendőrség elfogott két radikális szingaléz vezetőt is, akiket muszli­mok elleni uszítással gyanúsítanak. Közben a Srí Lanka-i hatóságok ismét felfüggesztették a különféle in­ternetes közösségi oldalak működését, miután fenyegető be­jegyzések köröztek. Egy katolikus pap pedig azzal okozott pánikot, hogy olyan üzeneteket küldött szét, ame­lyek újabb lehetséges támadásokra figyelmeztettek. Ranil Vikremeszinghe kormányfő, aki kedden az Északnyugati tarto­mány erőszak sújtotta térségeibe lá­togatott, közleményében azt sérel­mezte, hogy a felekezeti erőszak ér­tékes forrásokat von el a merényletek kivizsgálásától. A szigetországban április 21. óta feszült a helyzet, amikor 258 ember halt meg a három templom és három szálloda ellen elkövetett pokolgépes merényletekben. Az áldozatok több­sége szingaléz katolikus volt, a tá­madások elkövetésével az Iszlám Ál­lam dzsihádista szervezethez kötődő radikális iszlamista csoportot gyanú­sítanak. (hvg, mtl) Trump szerint a világ(gazdaság) DUDÁSTAMÁS Látszólag konstruktív mederben folytak az Egyesült Álla­mok és Kína közötti kereskedelmi tárgyalások, és a szakér­tők szerint már közel volt az egyezmény aláírásának idő­pontja. A múlt héten Washingtonba várták a kínai delegá­ciót, és az volt az általános nézet, hogy ezen a tárgyalási fordulón a két fél minden vitás kérdést lezár. Donald Trump azonban ismét meglepett mindenkit, és néhány twitteres bejegyzéssel úgyszólván felrúgta a tár­gyalóasztalt. Az amerikai fél szerint a kínaiak húzták az időt, és olyan kérdéseket is újra meg akartak nyitni, melyeket az amerikai kormány már lezárt­nak tekintett. Donald Trump ezért bejelentette, hogy május 10-től azonnali hatállyal 10 százalékról 25 százalékra emelkednek a kínai importra már korábban kivetett védővámok. Washington továbbá ki­látásba helyezte azt is, hogy a védővámokat hamarosan kiterjeszti a teljes kínai behozatalra. Az amerikai kormány egy hónapot adott Kí­nának a tárgyalások lezárására, ezzel is további nyomás alá helyezve a pekingi vezetést. Donald Trump agresszív lépése nemcsak az elemzőket és a befekte­tőket lepte meg, hanem úgy tűnik, magát a kínai kormányt is. A kínai partnerek hittek a tárgyalások sikerében, és készek voltak komolyabb engedményekre is, hogy elkerüljék a világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi háborút. Az amerikai lépés láthatóan megrendítette a kínai vezetést, azt is fontolgatta, hogy lefújja a Liu He miniszerelnök-helyettes delegáció­jának amerikai útját. Végül mégis sor került a tárgyalásra, de a bizalom teljesen megrendült. Hogy ne tűnjön gyengének, Kína természetesen nem hagyhatta szó nélkül az amerikai védővámokat. Válaszul hétfőn nyilvánosságra hozta annak a 2493 amerikai terméknek a listáját, amelyekre június elsejétől szintén 25 százalékos védővámot vet ki. A lista a Kínába tartó amerikai export jelentős részét érinti, a rajta sze­replő termékek összértéke eléri a 60 milliárd dollárt. A fő kérdés az, hogy miért érezte az amerikai kormány szükségesnek a kereskedelmi vita további élezését. Donald Trump szerint a tárgya­lások nem haladtak elég dinamikusan, és az amerikai kormány úgy véli, a plusznyomás felgyorsítja a dolgokat. Mivel az amerikai gazda­ság jelenleg jó időszakot él át, alacsony infláció és munkanélküliség mellett, az amerikai fél úgy látja, egy kereskedelmi háború most többet árthat Kínának, mint az Egyesült Államoknak. A lassuló kínai gazda­sági növekedés árnyékában ez talán így is van, de hosszabb távon a kereskedelmi háború egyaránt káros lesz az amerikai háztartások és vállalatok számára. Trump szerint a magasabb vámokat Kína állja, de természetesen az összkép ennél bonyolultabb. Előbb vagy utóbb a termékek megemel­kedett árát a fogyasztókra terhelik át az importőrök, ami magasabb inflációhoz és alacsonyabb gazdasági növekedéshez vezethet. A konfliktus negatívan hat a Kínába exportáló amerikai vállalatokra is, különösen az amerikai mezőgazdaságra. Számukra Kína kulcsfontos­ságú piac, és a szójára és kukoricára kivetett kínai védővámok már milliárdos veszteségeket okoztak nekik, amit az amerikai kormánynak kellett tompítania. Az USA és Kína közötti növekvő kereskedelmi feszültség az egész világgazdaság számára gondot jelent. A Nemzetközi Valutaalap sze­rint ez most a legnagyobb világgazdasági kockázat, és több tizeddel csökkentheti a már amúgy is gyengébben muzsikáló világgazdasági növekedést. A történtek ellenére a szakértők nagyobb része továbbra is hisz ab­ban, hogy a két ország közötti kereskedelmi szerződést még idén alá­írják, de az elmúlt hét ismét bizonyította, hogy ha Donald Trumpról van szó, akkor semmi se biztos. FIGYELŐ Orbán a Fehér Ház útjában A visegrádi kormányfők közül utolsóként fogadta Donald Trump Orbán Viktort a Fehér Házban, és meg is dicsérte őt a „kereszté­nyekért végzett munkájáért” és a magyar határ védelméért. Közös témát tehát könnyen találnak, de ez sem írja felül az Egyesült Ál­lamok és az amerikai elnök érde­keit - olvasható a Sme napilap kommentárjában. Az egyik fő probléma Ukrajna, a Fehér Ház szeretné, ha Magyar­­ország nem blokkolná Kijev kö­zeledését a NATO-hoz, a magyar kormány viszont a kárpátaljai ki­sebbség nyelvi diszkriminációja miatt teszi ezt. Budapest az oro­szok ügynökévé válik az atlanti struktúrákban, erről árulkodik a volt KGST bank átköltöztetése Moszkvából Budapestre, amivel orosz ügynökök újabb hadának biztosítanak diplomáciai fedett­séget. A Trump-adminisztráció kifogá­solja a kínaiak magyarországi ter­jeszkedését is (Huawei, a straté­giai befektetésnek számító Budapest-Belgrád-vasútvonal kínaiak általi építése). És ott van még Paks és az orosz atom, de már anélkül is túl messzire ment Orbán a Fehér Ház szemében. Úgyhogy migránstéma ide vagy oda, ez Trumpnál sem úja felül az amerikai érdekeket, ezért Orbán kénytelen lesz meghátrálni geopo­litikai kérdésekben, vagy jól bevá­sárolni az amerikai haditechniká­ból, esetleg az amerikai cseppfo­lyós földgázból, amit már Babisnak (és feltehetően Pellegrininek) is ajánlgatott Trump - írja a Sme. (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents