Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-14 / 110. szám
RÖVIDEN Már javítják a himnusztörvényt Pozsony. A természetes és jogi személyek továbbra is lejátszhatnék, illetve elénekelhetnék egy másik ország himnuszát. Az állami jelképekről szóló törvény Híd által javasolt módosítását a parlamenti képviselők tegnap második olvasatba utalták. A javaslatról a képviselők gyorsított eljárásban döntenek. A törvény a Híd módosítása után is kimondaná, hogy a szlovák himnuszt állami ünnepeken és más, országos vagy helyi jelentőségű események alkalmával adnák elő. Más állam himnuszát akkor játsszák le, ha jelen van az adott állam hivatalos küldöttsége. A Híd módosítása értelmében azonban ez a rendelkezés nem érintené a „természetes vagy jogi személyek azon jogát, mely lehetővé teszi, hogy lejátszhassák vagy elénekelhessék egy másik állam himnuszát”. (TASR) Őeföoviö Trumppal találkozik Hackbony. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság (EB) energiaunióért felelős alelnöke ma Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével találkozik. Sefcoviő az elnök különgépén, az Air Force One-on utazik Hackberry városába, ahol egy cseppfolyósított földgáz exportjára szolgáló terminál átadásán vesz részt. A Cameron LNG nevű projekt Európa energiafüggetlenségét segíti. Az EB azt szeretné elérni, hogy közvetlenül vagy közvetve az uniós tagállamok mindegyike hozzáféljen az amerikai cseppfolyós gázhoz. (Pravda) A Vágban találták meg azt a fegyvert, mellyel idén meggyilkolták a gútai vállalkozót (NAKA-felvétel) Kuciak-ügy: mást is megölhettek a gyanúsítottak Pozsony. Újabb büntetőeljárást indított a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) a Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolása kapcsán már gyanúsított Sz. Tamás és Miroslav M. ellen. A hatóságok nyereségvágyból elkövetett, előre megfontolt emberöléssel gyanúsítják a két férfit. Egy gútai vállalkozó, M. Péter 2016-os meggyilkolásáról van szó. A két tettes betört az áldozat házába, és ott lelőtte a férfit. Mindkét gyanúsított ellen eljárás folyik a Kuciak-gyilkosság ügyében is. A rendőrség a közösségi oldalán közzétett egy képet a gyilkos fegyverről. (TASR) Pozsony/Párká ny. A közlekedési minisztériumhoz tartozó Közkikötő tette lehetővé, hogy Pérkényban felállítsák Ludovít Ötúr emlékművét. Az állami vállalat szerint ez ugyan igaz, de a vasárnapi szoboravatésra nem adtak engedélyt. Stúr mellszobrát vasárnap leplezték le, teret adva ezzel a szlovák nacionalista, szélsőjobboldali szervezetek képviselőinek, de az esemény a magyarok között is heves indulatokat váltott ki. A helyszínen a Matica slovenská képviselői mellett jelen volt többek közt Marian Kotleba pártjának (ESNS) két parlamenti képviselője, Milan Uhrík és Ján Kecskés, de ott volt Stefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság bírája, korábbi köztársaságielnök-jelölt is. Az MKP és civil aktivisták pedig tüntetéssel, molinókkal tiltakoztak a szoborállítás ellen. Az emlékművet a város önkormányzatának megkerülésével, a Közkikötő tulajdonában levő területen állították fel. A Matica slovenská párkányi szervezete ettől az állami vállalattól bérli a szobor alatti telket. A cég vezérigazgatóját Gabriel Szekeresnek hívják, akinek a neve egy gyanús ügylettel kapcsolatban is felmerült. 2017-ben a Közkikötő félmillió euróért rendelt kaszálási szolgáltatást egy olyan vállalattól, amely közvetve Szerekeshez köthető. Miután ez kiderült, a megrendelést törölték. A Stúr-szobor ügyében szerettük volna kikérni Szekeres álláspontját, aki azonban csak szóvivőjén, A Közkikötő állami vállalat, melynek területén a Stúr-szobor áll, állítja: a szoboravatásra senkinek sem adtak engedélyt (TASR-felvétel) Martin Kontúron keresztül válaszolt. A szóvivő szerint ők nem tudtak arról, hogy a város önkormányzatának kifogásai vannak a szobor elhelyezése ellen. „Az egyet nem értésükről csak a napokban, a sajtóból értesültünk. Hivatalos úton senki nem keresett bennünket az ügyben” — magyarázta Kontúr, és hozzátette, nem az ő feladatuk, hogy az önkormányzat véleményét kikérjék. A szóvivő szerint, ha nyomós indokot látnak arra, hogy felbontsák a Matica slovenskával kötött bérleti szerződést, akkor megteszik. A szóvivőnél aziránt is érdeklődtünk, a vállalat miért tűri meg, hogy a területén szélsőségesek tartsanak rendezvényt. Az emlékmű leplezésén megjelenő szélsőségesekről Kontúr elmondta: „A Közkikötő elhatárolódik minden, a magyarok és szlovákok közti feszültségkeltést célzó tevékenységtől.” A szóvivő szerint az építmény még nem kapta meg a használatbavételi engedélyt, így ők nem is engedélyezték a szoboravatást. A 2015-ben kelt bérleti szerződéssel kapcsolatban Kontúr elmondta, azt még a vállalat előző vezetése írta alá, ők csak a 2018-as kiegészítést hagyták jóvá. Az eredeti megállapodás pedig minden törtvényes előírásnak megfelel. A vállalat az Érsek Árpád (Híd) vezette közlekedési minisztérium tulajdonában van. A tárcavezető írásos beleegyezését adta, hogy a szobor alatti terület bérleti szerződését kiegészítsék. A miniszter szóvivője, Karolina Ducká szerint ők is csak a sajtóból értesültek arról, hogy az önkormányzati képviselők kifogásolják a szoborállítást, hivatalosan nem keresték meg őket az ügyben. A tárca is elhatárolódott a nemzetiségek közti feszültségkeltéstől. IBOS EMESE Szakmai vita és elemzés nélkül került a parlament elé a kötelező évodalátogatást bevezető jogszabály. Az ellenzék szerint helyhiány miatt félő, hogy ki kell tolni a hatályosságát. Az oktatási tárca és a romaügyi kormánybiztos szerint az önkormányzatok felkészülhettek az intézkedésre. Pozsony. Már a parlamentben van a kötelező óvodalátogatás bevezetését szorgalmazó törvény, melyet három koalíciós képviselő terjesztett be. Ez alapján 2020 szeptemberétől minden ötéves gyermeknek kötelező lesz az óvodalátogatás. Szinte a teljes ellenzék bírálta a javaslat kidolgozását. Veronika Remisová (OEaNO) kifogásolta, hogy a tervezet beterjesztése előtt nem készült tanulmány annak hatásairól. Branislav Gröhling (SaS) szerint várhatóan számos módosító javaslat érkezik majd a tervezethez, mely tárcaközi egyeztetés és szakmai vita nélkül született meg. Az ellenzék szerint kérdés az is, hogy a szeptemberi adatok szerint hiányzó mintegy 10 ezer férőhelyet sikerül-e kialakítani a céldátumig. Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter emlékeztetett, hogy a kötelező óvodalátogatást a 3-6 éves gyermekek részére már a Tanuló Szlovákia névre keresztelt közoktatási reformban felvetették. Az ötévesekre vonatkozó kötelező óvodalátogatás bevezetését 2018-ban bejelentették. Az önkormányzatok több pályázati forrással élhettek az óvodák bővítése érdekében, s erre elegendő idejük is volt. Az oktatási minisztérium tájékoztatása alapján az Integrált Regionális Operatív Program (IROP) keretében jóváhagyott óvodai fejlesztések 23 415 férőhelyre vonatkoznak, ebből az újonnan kialakított férőhelyek száma 7053. Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos sem tartja indokoltnak a halasztást. „Ez a kulcsintézkedés az integráció terén, az önkormányzatok már három éve pályázhatnak az óvodai kapacitás bővítésére, ezért nem látom értelmét annak, hogy eltoljuk a jogszabály hatályosságát” - mondta a kormánybiztos azzal, hogy különböző támogatási intézkedésekkel tovább lehetne segíteni a bővítési folyamatot. A jogszabály elsőolvasatos vitáját követően hivatala egyeztetni szeretne az érdekelt szervezetekkel arról, hogy hogyan tehetnék még attraktívabbá az óvodák bővítését. „Ugyanakkor azon 100 település közül, ahol az óvodai férőhely hiánya a legsúlyosabb, már 70 önkormányzat vagy sikeresen pályázott a bővítésre, vagy pályázatuk épp elbírálás alatt áll” - tájékoztatott Ravasz Ábel, hozzátéve: az önkormányzatoknak nem érdemes elhanyagolniuk ezt a kötelességüket. A kötelező óvodalátogatás a hátrányos helyzetű kicsik integrációját segíti (Somogyi Tibor felvétele) KÖZÉLET 2019. május 14.1 www.ujszo.com Stúr-szobor-avatás engedély nélkül CZlMER GÁBOR Hétezer új óvodai férőhely készül
