Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-14 / 110. szám
www.ujszo.com | 2019. május 14. KÖZÉLET Európa nagy változás előtt áll M.«rím* tf Marine Le Pen és Boris Kollár a pozsonyi konferencián (TASR-felvétel) Le Pen: ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Történelmi pillanatnak nevezte pozsonyi látogatását Marine Le Pen, aki Boris Kollár meghívására érkezett a fővárosba. Megjelenését több hazai politikus is bírálta. Miroslav Beblavy, a Spolu elnöke mellett a parlament elnöke, Andrej Danko is elítélte a szélsőjobboldali politikus meghívását, hangsúlyozta, különbség van hazafíság és nacionalizmus között. „A nacionalizmusnak nem szabad szétszakítania az Európai Uniót” — jelentette ki. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint a patriotizmus és a nacionalizmus között kicsi a különbség. „Egy patrióta például a hagyományok védelméről beszél. De egy nacionalista, egy szélsőséges, mások ellen hangol. Ez a különbség, Le Pen pedig mások ellen dolgozik” - mondta. A francia szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás elnöke szeretné, ha Európában nagy változás állna be. „Európa megtagadja a nemzetektől a saját egzisztenciájukat, és az emberek ezt elutasítják” - mondta Le Pen Pozsonyban. „Le Pen szlovákiai látogatása egy nacionalista csoport kialakítását szolgálja az Európai Parlamentben, és ehhez a csoporthoz most a Sme rodina is jelentkezett” — mondta lapunknak Radovan Geist uniós szakértő. „Nem gondolom, hogy a találkozás segíthetné a Sme rodinát a közelgő választáson, a szlovák választók más tényezők alapján döntenek” - fűzte hozzá a szakértő. A még vasárnap este Pozsonyba érkező Le Pen először informális vacsorán vett részt a Sme rodina vezetőjével, aki Facebook-oldalán tett közzé képeket az estéről. A bejegyzésben leírja, hogy négy dolog köti össze őket: a schengeni határok és a tradíciók védelme, az emberek munkához való jogának biztosítása és a családok védelme. Az 50 éves Marine Le Pen egyébként 2011 óta vezeti a szélsőjobboldali Nemzeti Frontot, amely 2018 júniusában nevet változtatott. A 47 éve apja, Jean-Marie Le Pen által alapított párt új neve Nemzeti Összefogás (RN). A névváltoztatás „nagyon fontos, történelmi pillanat mozgalmunk életében” - hangsúlyozta Le Pen, hozzátéve: „Képzeljék el, hogy az EU támogatói lesznek kisebbségben tavasszal, az egész Európa-pártiság szétporlik”. A valaha a francia politika rivaldafényében fürdő nacionalista Le Pen képe korábban elhomályosult, amióta 2017-ben vereséget szenvedett Emmanuel Macronnal szemben az elnökválasztáson, ám napjainkban újra aktivizálta magát. Marine Le Pen sokat dolgozott azon, hogy megtisztítsa az apjával 1972-ben közösen alapított bevándorlásellenes párt imázsát a fajgyűlölet és az antiszemitizmus bélyegétől. Az alapító 90 éves Jean-Marie Le Pent 2015-ben lánya a párt örökös tiszteletbeli elnökének tisztségétől is megfosztotta. A migráns- és unióellenes párt homlokzatának újrafestése olyan jól sikerült, hogy az EP-választás előtt Marine Le Pen 22 százalékot tudhat maga mögött Franciaországban, miközben Macron pártja, a jobboldali Nemzeti Összefogás (RN) csak 21,5%-os támogatottsággal bír. A pártelnök napjainkban sorra tárgyal a hasonló elveket valló európai politikai formációkkal, ennek keretében a visegrádi négyek valamennyi, a menekültekkel szemben szigorú álláspontot képviselő pártok képviselőivel kapcsolatot keresett - Csehországban például a Tomio Okamura vezette Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párttal. „Örömmel látnánk a magyar és a lengyel kormánypártot a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) frakcióban a májusi európai parlamenti választást követően” - jelentette ki május elején a Nemzeti Összefogás vezetője. Szívesen fogadjuk mindazokat, akik szerint valójában nekünk van igazunk, és csatlakozni kívánnak - emelte ki Le Pen a jobboldali populista Flamand Érdek (Vlaams Belang) brüsszeli kampányrendezvényén, elsősorban a Fideszt és a lengyel kormánypártot, a Jog és Igazságosságot (PiS) említve. „Orbán úron áll, hogy úgy látja-e, jobban összetartozik politikailag az Európai Néppárt tagjaival, akik ellene szavaztak, akik megszavazták a migránsok kötelező áthelyezését (...), mint a miénkhez hasonló mozgalmakkal.” Le Penék áprilisban hivatalosan is csatlakoztak a Matteo Salvini kormányzó olasz Liga-elnök populista frontjához, amely Szabadság és Nemzetek Európája néven az euroszkeptikus pártokat gyűjtötte egy ernyő alá. (szh, gondola, atv, só) A végsőkig küzd a kormánnyal az MTA KÓSAANDRÁS A kormány álláspontjával élesen szemben álló határozatot fogadott el az intézmény átszervezésével kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése. Palkovics László innovációs miniszter egy interjúban nem nagyon titkolta, kinek az oldalán áll az erő és mit gondol a közgyűlési döntésről. Budapest. Tüntetők sorfala között kellett a Magyar Tudományos Akadémia épületébe bevonulnia múlt hétfő reggel Palkovics László innovációs miniszternek. Az akadémia közgyűlése sorsdöntő ügyben készült állást foglalni az intézmény és a kormány immár egy éve húzódó vitájában. A szervezők szerint „a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése olyan alapvető kérdésekben foglal állást, amik a kutatóhálózat jövőjét érintik. Az elmúlt hónapokban következetesen képviseltük azt az álláspontot, miszerint az Akadémia nem egyezhet bele önmaga feldarabolásába, a kutatóhálózat elszakításába”. A sorsdöntő közgyűlés A közgyűlést előzetesen más fórumokon is sorsdöntőnek titulálták. Miután tavaly teljesen váratlanul (Palkovics László kevesebb mint egy órát adott Lovász Lászlónak, az MTA elnökének arra, hogy a tervezetet véleményezze) a kormány bejelentette, hogy gyakorlatilag megszünteti az Akadémia szervezeti és anyagi függetlenségét, a tudósok első körben meglehetősen visszafogottan reagáltak: bár volt néhány tüntetés az ügyben, Lovász László igyekezett kompromisszumos megoldást találni és tárgyalásos úton va sem”. Hangsúlyozta, hogy a kormány álláspontja nem változott, továbbra is az MTA-n kívül képzelik el a kutatóintézeti hálózat működtetését, így a közgyűlés döntése ezzel ellentétes, „de a részletekről tárgyalni fognak”. A miniszter szerint a kormánynak továbbra is az a célja, hogy az akadémia finanszírozását jelentősen megemelje, de nem úgy, ahogy ezt az MTA Közgyűlése elképzeli. Eltérő vélemények A miniszter az akadémia ingó-, és ingatlanvagyonával kapcsolatban azt mondta, azt semmilyen módon nem érintenék a szervezeti változások, csak a vagyon hasznosításának módjáról térnek el a vélemények. Palkovics egyébként a Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta, a kormánynak már júniusban végleges döntést kellene hoznia az átalakításról, a finanszírozásról, a kutatóintézeti hálózat jövőjéről, így nem maradt túl sok idő a tárgyalásokra, főleg, ha azt nézzük, hogy továbbra is alapvető különbségek vannak az álláspontok között. A miniszter egyébként nem hagyott kétséget az erőviszonyok felől: azt mondta a kormánypárti lapnak, hogy „mindenképpen módosulni fog az akadémiai törvény”, mert ha az Akadémia nem ért egyet a minisztérium terveivel, akkor „a helyzetet a kormánynak kell megoldania” - sajátos érvelés. Az pedig nem világos, hogy ha a kormány nagyjából egy hónapon belül véglegesen rendezni akarja az ügyet, milyen szerepe lehet az átalakításban annak a nemzetközi tudóstestületnek, amit eközben Palkovics szerint felkértek konzultációra. A miniszter ugyanis felkérte a Leibniz Társaság elnökét, a Max Planck Intézet vezetőjét és a Frauhofer Intézet vezetését is. Kérdés, ők hozzá tudnak-e még tenni bármit a történethez. Palkovics László innovációs miniszter rendezni az ügyet. Miután többször is bebizonyosodott azonban, hogy a kormánnyal nem lehet korrekt módon tárgyalni, az MTA is kezdett egyre keményebb álláspontra helyezkedni. Ennek a folyamatnak volt a betetőzése bizonyos szempontból a közgyűlés, melyen négy határozati javaslatot terjesztettek a tagok elé. Mint a hvg.hu írta, az első szerint az MTA kutatóintézeti hálózata az Akadémián belül működne továbbra is, mint köztestületi szerv, széles körű autonómiával, külön költségvetéssel az MTA-n belül. A második szerint a kutatóhálózat kikerülne az Akadémia felügyelete alól, de továbbra is önálló köztestület maradna. Végül a harmadik gyakorlatilag a kormány javaslata volt, ez arról szólt, hogy a kutatóhálózat közvetlenül az Országgyűlés alá tartozna. Valószínűleg senkit nem lepett meg, hogy a közgyűlés 80 százalékos többséggel az első verziót fogadta el. Eszerint a kutatóintézeti hálózat irányításába a kormány, az MTA vezetése és maguk a kutatók egyharmad-egyharmad-egyharmad arányba delegálna tagokat, a testület 12 fővel működne. A negyedik határozati javaslat szerint (ezt szintén elfogadták) a kutatóintézetek nem tudnak működni az alapkutatások finanszírozása nélkül, erre szükség van, mégpedig költségvetési forrásból. Ez szintén fricska a kormánynak és Palkovics Lászlónak, mert ő korábban többször azt mondta, mivel az alapkutatások nem profitábilisak, ezeket a jövőben nem akarják finanszírozni. Szokatlan közös sajtó A közgyűlés után közös sajtótájékoztatót tartott Lovász László és Palkovics László - ez már eredmény volt, korábban előfordult, hogy egy neki nem tetsző akadémiai tanácskozásról a miniszter egyszerűen elviharzott, a sajtótájékoztatón tüntetőén meghagyták az asztalon a névtábláját és az üres széket. Lovász László elmondta, hogy az elfogadott határozat értelmében a kutatóhálózatot irányító testület elnöke az innovációs miniszter és az MT A-elnök közös javaslata alapján a miniszterelnök által kinevezett személy lenne - ők ezzel is kompromisszumkészségüket akarták demonstrálni. Lovász szerint a közgyűlés megbízta az Akadémia vezetőit azzal, hogy folytassák a tárgyalásokat az innovációs minisztériummal. A közgyűlés ugyanakkor azt is kimondta, hogy az MTA tagjai „nem tartják elfogadhatónak a kényszerítésnek azokat a módszereit, amikkel a minisztérium élt”. Palkovics László érezhetően elégedetlenül nyilatkozott, mint megjegyezte, „nem jutottunk seho(balra) és Lovász László, a MagyarTudományos Akadémia elnöke (MTI-felvétel)
