Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-10 / 107. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 10| 2019. május 10. | www.ujszo.com A lázmérők fejlődéstörténetéről 1714-ben, Amszterdamban alkotta meg az első higanyos hőmérőt Daniel Gabriel Fahrenheit (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat bőrünkben, nem jó az sem, ha a test kihűl s fázunk, de az sem, ha túlzottan felszökik a testhőmérséklet. Amikor az ember belázasodik, a lázmérőt a hóna alá téve ellenőrzi, mennyi az annyi - pár évvel ezelőttig csak ez a módi volt lehetséges. Ma e téren is komoly fejlesztéseken dolgoznak a téma kutatófejlesztői. Hippokratész idejében csak a kéz tapintásos vizsgálatával ellenőrizhették, az ember teste hideg-e vagy meleg. Ám azzal tisztában voltak, a túlhevülés és a hidegrázás rosszat jelent. Századokkal később a testhő helyett a pulzust tartották fontosnak ellenőrizni. Középkorban ismét jelentőséget nyert a testhőmérséklet ellenőrzése. Galileo Galilei 1592- ben kreált egy kezdetleges hőmérőt, de skálájanem volt, számértéket nem tudott vele kimutatni, s működését befolyásolta a légköri nyomás. Henry Carrington Bolton 1900-as kiadású könyve (Evolution of the Thermometer 1592-1743) szerint a hőmérő szakkifejezést elsőként Jean Leurechon jezsuita pap írta le 1624- ben a La Récréation Mathématique c. művében. Korábban a levegőhőmérséklet mérésére szolgáló eszközöket termoszkópnak nevezték. 1612-ben alkotta az első számbeosztásos, szájban alkalmazható, testhőt mérő eszközt a Padovai Egyetem orvosprofesszora, Sanctorio Sanctorius. De a mérés nehézkes és hosszadalmas volt vele. Egyébként a nyelv alatti mérésre alkalmas mai, hagyományos kivitelű üveglázmérőkkel is úgy 8 perc kell a viszonylag pontos adatnyeréshez. Egy holland protestáns lelkész fia, Herman Boerhaave az 1700-as években elsőként kezdte el a klinikai gyakorlatban, ágyban fekvőknél mérni a testhőmérsékletet; ugyanígy tett tanítványa, Anton De Haen is. Továbbá Gerard L. B. Van Swieten és George Martiné. A készülékek jobbá tételét célzó műszaki fejlesztések ellenére orvosi használatuk széles körben nem terjedt el egészen a 19. századig. 1868-ban aztán, a lipcsei orvosprofesszor Carl Wunderlich egymilliónál több testhőmérést végzett úgy 25 000 betegnél, a hónaljukban mérve (ami 20 percet vett igénybe) egy kényelmetlenül nagy, lábhosszúságú hőmérővel. Ezek alapján elsőként állapította meg a normál testhőmérséklet tartományát, amit 36,3 °C és 37,5°C közé tett. Úgy vélte, akinél ezen kívül eső érték áll fenn, annál gyaníthatóan valami betegségről lehet szó. Meglepő lehet, de méretben jóval kisebb, bő 15 cm-es, és csak 5 percnyi mérési időt igénylő készülék már két évvel korábban létezett, ilyet használt Thomas Clifford Allbutt. 1714-ben, Amszterdamban alkotta meg az első higanyos hőmérőt Dániel Gabriel Fahrenheit. Amúgy magát a higanyt mérésre már 1659-ben használta Ismael Boulliau francia csillagász (I. Blumenthal „The Development of the Clinical Thermometer” c. tanulmánya, Proceedings of the Royal College of Physicians of Edinburgh, 1988). Ugyanebben ír még egy érdekességről: Isaac Newton olyan hőmérőt alkotott, amely lenmagolajjal működött, azonban nehézkes volt az érték pontos leolvasása, mert az olaj nagyon rátapadt az üvegcsőre. Újabban, hosszú időn át higanyos lázmérők voltak használatban, de néhány éve nem forgalmazhatók a mérgező higany miatt. Ezt általában valamilyen színezett alkohollal helyettesítik a klasszikus kivitelű üveges lázmérőkben. Ma kelendőbbek a digitálisak. Típustól, helyzettől, igénytől függően mérhető hőmérséklet hónaljban, végbélben (csecsemőknél gyakran megbízhatóbb értéket mér), fülben (a fülhőmérő 1964-es feltalálója Dr. Theodor H. Benzinger; infravörös fülhőmérő 1984 óta létezik, ez David Philips nevéhez köthető), szájban a nyelv alatti részen. A homlokhőmérök egyik típusa olyan, hajlékony kis műanyag lapocska, amelybe a hőmérséklettől függően színét változtató folyadékkristályok vannak beleágyazva (ezek a szakirodalom elég pontatlannak tartja); a másik infravörös fénnyel működik. Van olyan lázmérő, amely az infravörös érzékelőivel mért adatokat képes elküldeni mobiltelefonra, amelyben az ehhez kellő alkalmazás tanácsot is adhat. Fontos tudni, egyik sem mutat pontos értéket a test belső valós hőmérsékletéről. Más lapra tartozik a vaginális hőmérő, mert nem láz esetén használandó - a gyermeket tervezőknek segíthet. A lázmérés közeljövőjéről szólva is jöjjön egy példa. Kínai kutatók újszerű testhőmérő eszközüket a Sensors and Actuators Physical szaklapban mutatták be. A nanokompozit alapú mérőeszköz alapját grafittal töltött polietilén-oxid és polivinilidén-fluorid képezi. Kiötlői az új anyagokat fejlesztő, jiaxingi Zhejiang Ouren New Materials Kft. és a Hefei Műszaki Egyetem szakemberei. Előnye a hajlékonyság, alkalmazkodik a bőrhöz, a testfelület hajlataihoz, és alkalmas a bőrfelszín kis hőmérséklet-változásainak érzékelésére. 25 °C és 42 °C közötti tartományban 0,1 °C-fokos pontossággal mér, alig 26 másodperc alatt képes a pillanatnyi érték megállapítására, és közel kétezer alkalommal használható. A kutatók azt mondják, gyártása is viszonylag könnyű és olcsó. Negyedmillió galaxisról készített képet a Hubble Eltűnhet a gleccserek jelentős része A tanulmány szerint a természeti világörökségi helyszíneken 2017-ben mért jégmennyiség 33-60 százaléka fog várhatóan eltűnni 2100-ig a globális kibocsátás mértékének függvényében (Fotó: Shutterstock) MTI-HlR Panorámaképet készített negyedmillió galaxisról a Hubble: egyetlen képpé állították össze az űrteleszkóp 265 ezer galaxisról készített 7500 felvételét. A kép 16 év megfigyeléseit tartalmazza - közölte a München közelében található Garchingban lévő európai Hubble Információs Központ. A galaxisok némelyike olyan távoli, hogy fénye több mint 13 milliárd éve van úton a Föld felé. Egyetlen képpé állították össze a 265 ezer galaxisról készített 7500 felvételét (Fotó: NASA) Ezek tehát abból a korból láthatóak, amikor a világűr még csak 0,5 milliárd éves volt. így a panorámakép alapján végigkövethető a galaxisok keletkezésének története egészen napjainkig. Garth Illingworth, a Santa Cruzban lévő Kaliforniai Egyetem kutatója, a panorámaképet készítő csapat vezetője elmondta, sokkal több távoli galaxist sikerült leképezni, mint az eddigi legnagyobb ilyen adatgyűjteményben. „Egy kép sem fogja ezt túlszárnyalni, amíg el nem kezdik munkájukat az új űrteleszkópok, többek közt a James Webb” - mondta a szakértő. A panorámakép a Hubble Legacy Field nevet kapta, utalva három korábbi projektre, melyek során az űrteleszkóp mind távolabbra tekintett a kozmoszban. Minél messzebbre tudnak pillantani a csillagászok a világűrben, annál jobban fel tudják fedezni a kozmikus múltat. A Hubble 1990- es indulása előtt a földi teleszkópok legfeljebb hétmilliárd fényévnyi távolságban tudták kifürkészni a galaxisokat, ami félúton van az ősrobbanás felé - közölte az információs központ. Az új panorámakép a kozmikus múlt 99 százalékát kutatta fel. MTI-HÍR A területükön gleccserrel rendelkező természeti világörökségi helyszínek csaknem fele teljesen jégmentessé válhat 2100-ig, ha a globális kórosanyagkibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik. A szakemberek előrejelzései szerint nagymértékű emisszió esetén a gleccserrel rendelkező 46 természeti világörökségi helyszín közül 21, míg alacsony kibocsátás esetén 8 válik teljesen jégmentessé a század végére. A tanulmány szerint továbbá a természeti világörökségi helyszíneken 2017-ben mért jégmennyiség 33-60 százaléka fog várhatóan eltűnni 2100-ig a globális kibocsátás mértékének függvényében. „Ezeknek a gleccsereknek az elvesztése óriási tragédia lenne, amely jelentősen befolyásolná az ivóvízforrások hozzáférhetőségét, a tengerszint-emelkedést és az időjárási mintákat” - mondta Peter Shadie, az IUCN világörökségi programjának vezetője. Hozzátette: „ez a példa nélküli hanyatlás továbbá veszélyeztetheti a szóban forgó területek világörökségi helyszínként való besorolását is. Az érintett országoknak muszáj megerősíteniük a klímaváltozás elleni harcban való elkötelezettségüket, és lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy megőrizzék ezeket a gleccsereket a jövő nemzedékei számára”. A kutatók szerint az érintett helyszínek a világ néhány legismertebb gleccserének adnak otthont, úgy mint a svájci Aletsch-gleccser, a Himalájában lévő Khumbu-gleccser és a grönlandi Jakobshavn-gleccser. A .tanulmány készítői egyebek között egy globális gleccsemyilvántartás adataira és kifinomult számítógépes modellezésre támaszkodva elemezték a természeti világörökségi helyszíneken lévő gleccserek jelenlegi állapotát, közelmúltbeli és várható változásait, emellett elkészítették a 46 helyszínen lévő nagyjából 19 ezer gleccser első nyilvántartását.
