Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-10 / 107. szám

6 I RÖVIDEN Észak-Korea újra rakétákat indított Szöul. Észak-Korea gyanítható­an két rövid hatótávolságú raké­tát indított el egy északnyugati bázisáról a Japán-tenger felé - közölte a dél-koreai hadsereg. A dél-koreai hadsereg mérése sze­rint 270, illetve 420 km-t repültek a rakéták. Az Eszak-Phjongan tartományban található rakéta­bázis az ország legrégebbije. (MTI) Újra letartóztatták a brazil exelnököt Rio de Janeiro. Ismét elrendelte egy szövetségi bíróság Michel Temer volt brazil államfő elő­zetes letartóztatását. Temer 2016-ban lett államfő, miután a parlament elmozdította hivata­lából Dilma Roussef államfőt költségvetési visszaélések miatt. Temer ellen 3 ügyben emelt vá­dat az ügyészség korrupció mi­att, azonban csakjanuár 1-jén, az új elnök, Jair Bolsonaro hi­vatalba lépése után indult meg ellene a büntetőeljárás. (MTI) Az unió tiltakozik Venezuelánál Briisszel. Az Európai Unió az ellenzéki többségű venezuelai parlament alelnöke, Edgar Zambrano azonnali szabadon bocsátását követeli, és az illeté­kes hatóságokat tartja felelősnek biztonsága és sértetlensége sza­vatolásáért —jelentette ki az EU külügyi szolgálata. Brüsszel szerint Venezuela alkotmányá­nak súlyos megsértését jelenti Zambrano politikai indíttatású elhurcolása és a titkosrendőrség általi fogva tartása, amelynek célja az országgyűlés elhallgat­tatása. A magát januárban Ve­nezuela ideiglenes államfőjévé nyilvánító Juan Guaidó szerda éjjel jelentette be, a hatóságok elhurcolták Zambranót. (MTI) A líbiai hadúr komoly vesztesóge Tripoli. A Halífa Haftar tábor­nokhoz hű erők legalább 30 tagja vesztette életét légicsapásokban a líbiai fővárostól, Tripolitól délre - itt állomásozik a Haftar vezette „Líbiai Nemzeti Hadse­reg” azóta, hogy egy hónapja a tábornok Tripoli ellen indította csapatait. A kelet-líbiai tobruki ellenkormányt vezető Haftar áp­rilis 4-én indította a líbiai fővá­ros, a nemzetközileg elismert lí­biai egységkormány ellenőrzése alatt álló Tripoli ellen csapatait. Eddig legalább 440 ember halt meg és 2110 sebesült meg a fő­város környéki harcokban. (MTI) Líbia: menekültek százait állították le T ripoli. 214 migránst fordított vissza a líbiai parti őrség a héten a Földközi-tengerről - közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (lOM). A menekülteket, akiknek a nemzetiségéről és hollétéről a szervezet nem közölt részleteket, szerda este vitték vissza a ható­ságok az afrikai országba. (MTI) KÜLFÖLD 2019. május 10. I www.ujszo.com Ismét erőt mutatott a Kreml A díszszemlén 13 ezer katona, számos korabeli és korszerű haditechnikai eszköz vonult fel MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Oroszország tovább­fejleszti védelmi potenciálját, de nyitott marad az együtt­működésre más országokkal a terrorizmus, a szélsőségesség és a neonácizmus elleni harc­ban - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci Németország felett aratott győzelem 74. évfordulója alkalmából tegnap megtartott moszkvai díszszemlén. Putyin orosz elnök „szent feladat­nak” nevezte, hogy megvédjék a nagy honvédő háború - a második világháború Szovjetuniót is érintő része - veteránjainak emlékét olyan körülmények között, amikor egy sor országban „meghamisítják a háború eseményeit, példaképként állítják be azokat, akik feledve a tisztességet és az emberi méltóságot, kiszolgálták a nácikat, szégyentelenül hazudnak saját gyerekeiknek és elárulják ősei­ket”. Az elnök az orosz népet Európa népei fő felszabadítójának nevezte. A moszkvai díszszemlén 13 ezer katona és 130 egységnyi korabeli és korszerű haditechnikai eszköz vo­nult fel. Az alacsony felhőzet miatt lemondták az elmúlt napokban Moszkva felett kétszer is elpróbált légi parádét, csakúgy mint két éve. A tervek szerint a Vörös tér felett 74 re­pülőgép és helikopter húzott volna el. Katonai díszszemlét tartottak több más orosz városban és a hmejmími támaszponton is, Szíriában. Tegnap mintegy félezer oroszországi telepü­lésen vonul fel ismét az úgynevezett Halhatatlan Ezred, vagyis a háború­ban elesettek és a veteránok fotóit vi­vő leszármazottak menete. A moszkvai menetben mintegy egymillióan vettek részt. Az akciót a szervezők idén 110 országra ter­jesztették ki. Az utódok egyebek között Koppenhágában, Genfben, Rómában, Isztambulban, Lissza­bonban, New Yorkban, Manches­terben, Hongkongban és öt izraeli városban vonultak fel tegnap, illet­ve az elmúlt napokban. Este tűzijátékot tartottak a háborúban Hős Város rangot elnyert települé­seken, valamint az orosz hadsereg és flotta parancsnokságának helyszí­nén. A Szovjetunió becslések sze­rint több mint 27 millió embert ve­szített el a második világháborúban. Az orosz munkaügyi minisztérium közölte, az országban a háború 75 495 veteránja él még. A leningrádi blokád túlélői közül 96,3 ezren, a fasizmus gyerekkorú rabjai közül 103,7 ezren vannak még életben. USA: belpolitikai válság Börtön a puccsistáknak Együttvéve több mint 69 év börtönre ítélték a 2016. októ­beri montenegrói puccskísér­let 14 vádlottját. A vádlottak között 2 orosz polgár, 2 monte­negrói ellenzéki képviselő, a szerbiai csendőrség egykori vezetője, valamint további kilenc szerb állampolgár volt. Podgorica. A montenegrói köz­­szolgálati televízió szerint a podgo­­ricai bíróság elsőfokú ítéletében ki­mondta: a bűnszövetkezet minden tagjának előre kijelölt feladata és szerepe volt, a csoport készen állt ar­ra, hogy erőszakot és megfélemlítést alkalmazzon, s mindannyian beszá­míthatóak voltak, valamint tisztában voltak terveik súlyával, és készen álltak végrehajtani azokat, tudván, hogy tettükjogellenes. A vádirat sze­rint a bűnszövetkezet állami intéz­ményekre akart támadni a 2016. ok­tóberi parlamenti választás napján, és merényletet akart elkövetni Milo Djukanovics akkori miniszterelnök ellen, hogy oroszbarát pártokat jut­tasson hatalomra, megakadályozva ezzel az Adria-parti állam NATO- csatlakozását. A 14 embert terror­­cselekmények kísérletével és Mon­tenegró alkotmányos rendjének megsértésével, az ellenzéki Demok­ratikus Front két képviselőjét ezen felül összeesküvéssel, valamint a nemzetbiztonság elleni támadás elő­készítésével is vádolták, és megfosz­tották mentelmi joguktól. A két orosz polgárt azzal vádolták, hogy pénzt adtak a csoport tagjainak, amelyből azok fegyvert és lőszert vásároltak. Az orosz kormány tagadja, hogy kö­ze lett volna a tervezett puccshoz. (MTI) Washington. Az Egyesült Ál­lamokban egyes demokrata párti politikusok alkotmányos válságot emlegetnek, a képviselőház igaz­ságügyi bizottsága pedig megsza­vazta, hogy William Barr igazság­ügyi minisztert vonják felelősség­re a Mueller-jelentéssel kapcso­latban. A voksolás eredménye azt jelenti, hogy a bizottság a képvi­selőház egészének szavazását ja­vasolta Barr esetleges felelősségre vonásáról. Ha ez megtörténik, ak­kor az igazságügyi miniszterre pe­rek sora várhat, amely pénzbün­tetéssel vagy akár szabadságvesz­téssel érhet véget. Jerrold Nadler, a demokrata többségű képviselőház igazság­ügyi bizottságának elnöke ennek hatására azt mondta: Amerika al­kotmányos válsággal néz szembe. A képviselőházi szavazásra na­gyon gyorsan sor kerülhet - jelen­tette ki. „Képtelenség, hogy a kor­mány minden információt meg­tartson a végrehajtó hatalomnál” — mondta Nadler, hozzátéve: „az Egyesült Államok azt kockáztatja, hogy zsarnokságba süllyed.” Az igazságügyi tárca vezetője ugyanis a képviselőházi bizottság előtt már nem akart megjelenni, hogy beszámoljon a Mueller­­jelentésről, továbbá a minisztérium közölte azt is, hogy nem adja át a Mueller-jelentés szerkesztetlen teljes változatát a törvényalkotók­nak. A jelentés azt vizsgálta, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány során a később megválasztott Do­nald Trump és kampánycsapatának munkatársai összejátszottak-e oro­szokkal, részben pedig azt, hogy Donald Trump nem akadályozta-e az igazságszolgáltatást. (MTI) Washington újabb szankciókat hozott Irán ellen Életkép egy iráni acélműből. Alaposan megnehezül az ágazat kivitele. (Tasr/ap) Az amerikai kormány újabb szankciókat jelentett be Irán ellen. Az intézkedések, ame­lyeket Donald Trump elnöki rendeletben hozott nyilvános­ságra, ezúttal az iráni fémipart és exporttermékeket érinti. Washington. A szankciók konk­rétan a vas-, acél-, alumínium- és réz­ipari érintik. Az olajipar mellett ez a szektor adja az iráni export nagy ré­szét, és a kivitelből származó jöve­delem mintegy 10 százalékát. „Iráni acél- és más fémipari termékek be­hajózásának engedélyezése a kikö­tőkben a továbbiakban nem tűrhető” - címezte más országoknak is az üzenetet Trump, aki egyúttal továb­bi szankciókat is kilátásba helyezett. A Fehér Ház által kiadott elnöki ren­delet értelmében a szankciók mind­addig érvényben maradnak, amíg Teherán „alapvetően“ nem változtat a magatartásán. Az amerikai elnök ugyanakkor megerősítette, hogy „reményei szerint egy napon” talál­kozik majd Irán vezetőivel, hogy megtárgyaljon velük egy újabb egyezményt. Elemzők megjegyzik, hogy az újabb szankciók bejelenté­sére az USA és Irán közötti feszült­ség erősödése közepette került sor. John Bolton amerikai nemzetbiz­tonsági tanácsadó közleményben fi­gyelmeztette arra Iránt, hogy Wa­shington megtorol bármiféle ellen­séges cselekedetet. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pedig azt hangsúlyozta, hogy ha nem Irán, ha­nem egy vele szövetséges szervezet - például a libanoni Hezbollah - tá­madna meg amerikai vagy vele szö­vetséges erőket, azért is Iránt tennék felelőssé. Közben az amerikai kor­mányzat bombázó alakulattal együtt a térségbe vezényelte az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót. Az amerikai külügyminisztérium iráni különmegbízottja, Brian Hook közölte, Washington új megállapo­dásról akar tárgyalni Iránnal. A kü­lönmegbízott ugyanakkor leszögez­te, hogy Washington „soha nem hagyja, hogy az iráni nukleáris re­zsim túszként zsarolja”. A 2015-ös többhatalmi atomalku részleges fel­mondását előrejelző szerdai iráni be­jelentésre utalva így fogalmazott: „A rezsim ma, az egyezményből való ki­vonulásunk egyéves évfordulóján bejelentette, hogy szándékában áll kiszélesíteni atomprogramját. Ez el­lentétes a nemzetközi törvényekkel, és nem más, mint a rezsim újabb kí­sérlete a zsarolásra”. A diplomata ar­ra szólította fel a nemzetközi közös­séget, Teheránt „vonja felelősségre az atomprogramja kiszélesítésével való fenyegetőzés miatt, mivel Irán „változatlanul kihívást jelent a világ békességére és biztonságára”. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents