Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-10 / 107. szám
www.ujszo.com | 2019. május 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR En és a City Ez az én városom. A szerelmem. Csak én szidhatom! LAMPL ZSUZSANNA illő a környezet, kedvesek a felszolgálók és még szuvenírt is lehet kapni, például kékfestő párnahuzatokat vagy a pozsonyi vár sziluettjével dekorált gyertyatartókat (ezek is a kedvenceim). Nem vettem észre, hogy a beszélgetésünket más is figyeli. Amikor ők elindultak az egyik, én meg a másik irányba, odalépett hozzám egy nő. Biztos nem tudtak hova leülni, ugye, mert ebben a városban nincs egy normális hely, mondja megértőén. Nem, épphogy nem tudtak választani a sok jó hely közül, válaszolom csodálkozva. Hát, pedig itt aztán nincs semmi jó hely, folytatja, igaz, én keveset járok ide, de tudom. Ha keveset jár, akkor honnan tudja, kérdezem kíváncsian. Hát, mindenki panaszkodik, hogy ez a Pozsony egy putri hely, csoda, hogy egyáltalán jönnek ide turisták! Igen? Es ki az a mindenki? Azt válaszolja, hogy a kollégái, meg mindenki, akijár külföldre, az mind azt mondja, hogy ez egy „o nicom” város, vagyis egy nagy nulla. No, ez az, amitől begurulok. Amikor valaki a külföldi tapasztalataival jön, vagy ami még jobb, mások külföldi tapasztalataival. Merthogy én is elég sokat utazom és láttam, amit láttam, tudom, amit tudok. De nem szoktam szidni a külföldet, mert nem azért megyek oda, hogy a rosszat keressem. így mindig megtalálom a jót. A periferikus látásom attól még persze működik. A közlekedés is borzalmas, folytatja közben a nő. Dugók vannak, nem tudott leparkolni, a férje is telefonált, hogy ő sem, hát lehet így élni? És ezek a pozsonyiak milyen beképzeltek és undokok és milyen szemetek, képesek hatszáz eurót kérni egy kétszobás lakás bérléséért! Ennyiért odahaza egy palotát bérelhetne! Aha! Szóval itt van a kutya elásva. Ahogy egy kedves csallóközi kollégám mondaná, ez egy „gyüttment”! Ha undok lennék, mondanám, hogy akkor miért nem megy haza. De nem mondom, mert biztos oka van annak, hogy itt él. És nem is olyan rosszul. Hisz nem is egy, hanem két autóval is bénítja és szennyezi az én városomat. Mert ez az én városom. A szerelmem. Ezt csak én szidhatom! Az idei Vörös téri díszszemlén Putyin nemcsak a tankjait és rakétáit mutatta meg, hanem egyik hibrid háborús fegyverét is (Fotó Andrej Danko Facebook-oldaláról) I 7 Az ellenállás melankóliája KERÉNYI GYÖRGY Krasznahorkai László könyvének címe a Magyar Tudományos Akadémia kapcsán jutott eszembe: a tudósok ugyanis tovább dacolnak a kormánnyal, amely elvenné az MTA-tól a kutatóintézeteket, és egy, a kormány dominálta testület kezébe adná a kutatási pénzek feletti rendelkezést. Az MTA hétfői közgyűlése viszont háromnegyedes többséggel megszavazta, hogy az intézeteknek az MTA-nál kell maradniuk, és bár lehet új irányító testületük, abban a kormánynak csak 1/3-a legyen. A kormány érveire itt nem pazarolnék helyet, annyival árnyalnám csupán, hogy egy újságíró elég hamar megtanulja: ha bárki, de különösen egy politikus azt mondja, „itt az elvekről van szó”, akkor biztosak lehetünk abban, hogy pénzről van szó. Az EU következő költségvetése nagyságrenddel nagyobb támogatást szán kutatásra/fejlesztésre, és aNER ritka élelmes, ha pénzszagot érez. Amikor a családi tőkésosztály elkezd bevásárolni a gazdaság valamely területén, akkor oda nemsokára dőlni fog a közpénz. A Vő (Tiborcz István: üdv a 100 leggazdagabb magyar között!) így kezdett balatoni kikötőket venni, szintén ő és „Mészáros Lőrinc” szállodákat és kempingeket - és mit ad isten, hamarosan kikötő-fejlesztési pályázatok és a Balaton turisztikai fejlesztésére szánt közpénzmilliárdok jelentek meg a pályázati kiírásokban. A Barát és a Vő pedig immár csak a Balaton körül í 4 kemping és 10 szálloda tulajdonosa - borászat, kikötő és golfjpálya mellett. Slusszpoén: a kormány csökkenteni készül a turizmus áfáját. Azért kalandoztam idáig az akadémiától, mert a kormányfő szűk köre csupa reneszánsz emberből áll, akik bármely területen helytállnak, ha megéri, így biztos kiválóan tudnának kutatni is. A közpénz kreatívvá tesz, láttuk ezt Szlovákiában is a kutatásra kiírt pályázatok körül fölbukkant ismeretlen kft.-k esetében. Az MTA mindenesetre ellenáll, ami szokatlan a magyarok földjén, hiába hazudjuk magunkat évszázadok óta lázadónak. A kormány néha ugyan meghátrál, amikor önkénye a közvélemény elutasításába ütközik (netadó, vasárnapi zárvatartás, olimpia), de a realitásérzéke vélhetően nem jelez pár száz tudós tiltakozásánál. Már óvatoskodnia sem kell a nemzetközi imázzsal, mint a 2010-es, baloldali filozófusok ellen indított hajszánál, hiszen Orbán külpolitikai pávatánca végéhez közelít, már a széljobbon pozícionálja magát. Ott pedig alaptézis, hogy a tudósok részei a Nagy Liberális Hálózatnak (klímaváltozás sincs), ahogy azt OV legfrissebb osztrák lapinteijújából is tudjuk. Ami olyan, mint a „Hogyan legyél populista politikus” tankönyv példatára: „A hagyományos európai elit dekadens..., nem hisznek a személy, a vezető személyiség erejében... Nekünk, magyaroknak romantikus hajlamunk is van, ami néha naivvá tesz bennünket. A magyaroknak nagy szívük van... Azt mondom, amit gondolok, mert erős támogatást kapok a magyar néptől... Ezt a magyar sors részének tartom..., falusi ember vagyok, szeretem tudni, mi van a kasszában.” Szenvelgő, mártír nemzetkarakterológia („ha az ember magyar, akkor alapérzés az, hogy elárulták”), a nép által kiválasztott és az egyszerű népből érkezett vezető mindenhatósága (2012-es tusványosi beszédéből: „sohasem elvek és sohasem intézmények hozzák a döntéseket”), és újra köztünk a 30-as évek Németországában kedvelt fordulat: az európai elit dekadens. (Tudják, ugye, hogyan kódoljuk ezt errefelé?) Az MTA nemsokára úgyis vigyázzba áll (ezért a címbeli melankólia), Lovász lemond, kerül a helyére behódoló elnök, Lőrinc barát pedig fölgyűri az inge ujját, és nekiáll a nagy Fermat-sejtésnek. Hacsak, meglepő módon, az EU nem blokkolja végre a magyar GDP 4%-át adó ingyenpénzt, ami eddig lassította a magyar gazdaság leszakadását, és lehetővé tette a család eredeti tőkefelhalmozását. („Mészáros” tavalyi bevételeinek 93%-a jött az EU-tól.) Akkor majd hitelből kell működtetni a rendszert, de a jó vezető erre is gondolt: megvan már az orosz (Paks) és a kínai (Budapest-Belgrád vasút felújítása) hitel is. Nem előnyös ugyan, a befektetés nem is térül meg soha, de legalább mi mindannyian fizetjük majd vissza, „Lőrinc” pedig, aki már nyert is a kínai vasútépítési tenderen, gazdagodik rajta. Sajnos a Fermat-séjtés akkor továbbra is sejtés marad, de legalább lesz még egy hülye vasutunk a felcsúti mellé. A szerző Pozsonyban (is) élő magyarországi újságíró 5G sebességű kínai hadászati terjeszkedés FELEDY BOTOND Megérkezett a friss SIPRI-elemzés, a Nemzetközi Békekutató Intézet biztonságpolitikai körökben évente várt anyaga, amely az elmúlt 12 hónap katonai kiadásait összegzi. Megerősítette azt, amire számíthattunk: a kínai és az amerikai kiadások miatt jelentősen nőttek a globális hadászati költségek. Emellett a világ minden más régiójában is növekedtek a kiadások, úgy tűnik, ilyen idők jönnek. A hidegháború után 1998- ban volt a legalacsonyabb a védelmi kiadások mértéke. Ahhoz képest 2018-ra 75 százalékkal nőtt ez a pénzösszeg, és a hidegháború óta a legmagasabb. Mindenki fegyverrendszereket vásárol és kiberhadsereget képez ki. A kínai terjeszkedés itt is minden szinten érezhető. A hiperszonikus hajóromboló rakéták fejlesztésétől a tajvani szoros militarizálásán át a hagyományos hadászati területekig folyamatos és látványos a fejlesztés. De nem csak e területeken. 2018-ban fogadta el Kína az északi-sarki stratégiát. A nem NATO-tag Norvégia partjain is használhat kikötőket a felfedező küldetésekhez. Már a másodikjégtörőt építi, és már az oroszokat is aggasztja a növekvő kínai jelenlét az arktiszi területeken. A katonai befolyás azonban nem csak ezeken a frontokon tapintható. Például az 5G mobilhálózatról elsőre és másodjára is a civil felhasználás jut eszünkbe: gyorsabb játékok, okosabb autók, ügyesebben kommunikáló gépek jöhetnek. Azonban a hadászat sem feledkezett el az 5G- ről: egy ilyen mobilhálózat harcmezőn való felhasználása kifejezett cél nemcsak Pekingben, hanem Washingtonban is. A Kínai Kommunista Párt már 2014 óta sürgeti a kínai egyetemeket és cégeket, hogy az 5G terén szerezzenek tapasztalatokat és szellemi tulajdonjogot. Míg a 4G- nél 7 százalékos szellemi tulajdonrészesedéssel bírt Peking, az 5G esetében most már 40 százalék felettjár. Ezért nő az aggodalom a demokratikus országokban, ahol nem lehet a cégeket, a hadsereget és a többi szereplőt hirtelen egy feladatra ráállítani, mint a parancsuralmi rendszerekben. Éz az innováció szempontjából kedvező, viszont most, a rövid távú versenyben hátrányt jelent. Ezért dolgozik azon a Huawei-botrányt kirobbantó Fehér Ház, hogy a jogállamiság keretein belül védje az euroatlanti térség piaci és nemzetbiztonsági érdekeit az 5G terén is. A kínai felépítkezésnek része a térségünket is célzó Egy övezetegy út terv is, amelyben a kínai törvények kötelezik a kikötőket és logisztikai állomásokat fenntartó kínai cégeket, hogy együttműködjenek a katonasággal és kövessék az állami érdeket. Nincs gazdaságpolitika közvetlen pártérdek nélkül, ha Kínáról van szó. Ezt kellene megértenie térségünk vezetőinek is, és ennek megfelelően mérlegelni a kockázatokat.
