Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-07 / 105. szám
WWW.ujszo.com I 2019. május 7. KÖZÉLET Fehérorosz-orosz vita az olajbotrány mögött Már május közepétől újraindulhatnak a szállítások a Barátság kőolajvezetéken, a pontos dátumot viszont senki nem tudja megjósolni, sőt az is lehet, még hónapokig eltart, míg száz százalékra üzemel a vezeték (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ A Barátság kőolajvezeték leállítása az orosz olajszennyezés miatt önmagában is milliárdos károkat okozott, nem beszélve az ezzel járó bizalomvesztésről. Elemzők szerint azonban az olajszállítás leállítása mögött mélyebb politikai összefüggések is lehetnek. Moszkva/Pozsony. Fehéroroszország április 19-én jelentette be, hogy az orosz kőolajban levő klórszennyezés miatt lezárja a Barátság vezetéket. A szennyező vegyi anyagot a kifulladt olajkutakban rekedt olaj kipréselésére használják, amely ugyan környezetszennyező, ám Oroszország 2012-ben feloldotta felhasználásának a tilalmát. Az olajba keveredve többszöri vegyi átalakulás után súlyosan korrodálhatja a finomítók berendezéseit. Fehéroroszország példáját emiatt több európai ország, így Szlovákia is követte, leállítva az orosz olaj fogadását a Barátság vezetéken keresztül. Komoly szennyezés „Hatalmas problémáról beszélhetünk, függetlenül attól, hogy geopolitikai, műszaki vagy jogi szempontból vizsgáljuk az ügyet” — nyilatkozta Tina Soliman Hunter, az Aberdeeni Egyetem mellett működő Energiajogi Központ igazgatója. A fehérorosz kormány szerint nagyjából 5 millió hordó (egy hordó 159 liter) szennyezett olajról beszélhetünk, ami az aktuális piaci áron nagyjából 2,7 milliárd dollárba (2,4 milliárd euró) kerül. A szennyezett olaj kitisztítása ráadásul hatalmas összeget emészt fel, nem beszélve a nagyjából 5500 kilométeres vezetékrendszer kitisztításáról. „A szennyezés a kitermelés során emberi mulasztás miatt is bekövetkezhetett, nem zárható ki azonban a szabotázs sem” - vallja Tina Soliman Hunter. A Transznyeíty orosz olajszállítási vállalat is ez utóbbira gyanakszik. Szerinte a szennyeződést egy Szamara megyei magáncég okozta, amely kisebb kitermelők olaját gyűjti össze, és amely a műszaki előírások megsértésével, a megkövetelt előkészítést szándékosan elmulasztva szállította le az árut. „Ez az érvelés azonban sokkoló, hiszen ha igaz, akkor azt bizonyítja, hogy az oroszok nem tartják teljesen az ellenőrzésük alatt a stratégiai olajvezetékeiket. A szennyezés mértékét tekintve ráadásul ehhez hosszabb időre volt szükség” - nyilatkozta Karel Hirman energetikai szakértő. Szándékos szabotázs? Egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot arról is, hogy mikor indulhatnak újra a szállítások. „A Barátság kőolajvezeték déli szakaszán május közepére áll helyre az olajszállítás” - nyilatkozta a napokban Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője. A Transznyeíty már múlt kedden bejelentette, hogy a tiszta olaj elérte Fehéroroszországot, Minszkben ugyanakkor arról beszélnek, hogy hónapokig tartó, kemény munkára lesz szükség ahhoz, hogy újra teljes kapacitásán üzemeljen a Barátság. Emiatt egyre több elemző gondolja azt, hogy az ügy hátterében nem csupán műszaki problémák állnak. „A fehérorosz vezetés megtalálta azt a pontot, amelyen úgy tarthat be Oroszországnak, hogy az tényleg fájjon. Alekszander Lukasenko belorusz elnök örömmel játszik kemény játékot orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal azzal, hogy - kihasználva az olaj szennyezettségét - leállíttatta az európai tranzitot az országát átszelő Barátság vezetéken” - véli Leonid Bershidsky, a Bloomberg hírügynökség Berlinben dolgozó, orosz származású publicistája, akinek az írását a napi.hu szemlézte. Fehéroroszország Bershidsky szerint nem csupán a technikai probléma miatt nyomta meg a vészcsengőt. A Barátság fehérorosz leállítása ugyanis azt követően kezdődött, hogy az orosz hatóságok betiltották az alma és a körte importját Fehéroroszországból, mondván: valójában az EU-ban termelt (vélhetően lengyel) embargó alá eső gyümölcs reexportjáról van szó. Ez a húzás a Bloomberg publicistája szerint egyértelműen része volt annak a nyomásgyakorlásnak, amellyel az oroszok igyekeznek rábírni Fehéroroszországot, hogy élesítsen egy húsz évvel ezelőtt kötött orosz-belorusz államszövetségi szerződést, amelynek alapján Vlagyimir Putyin orosz államfő mandátuma 2024-es lejárta után ennek a páros uniónak a vezetőjeként folytathatná politikai pályafutását. A keménykedés részeként Moszkva megszüntette a szomszédjába exportált kőolaj árkedvezményét, amivel lehetetlenné tette, hogy a fehérorosz finomítók az olcsó nyersanyagból készült üzemanyagot világpiaci áron értékesítve gigantikus profitot zsebeljenek be. „Putyin legközelebbi stratégiai célja Fehéroroszország teljes bekebelezése. Ezzel szeretné ugyanis növelni az otthon egyre csökkenő népszerűségét” - állítja Hirman. Az orosz-fehérorosz egyesülés ötlete azonban az elemzők szerint népszerűtlen Fehéroroszországban, akárcsak az országot 1994 óta irányító Lukasenko elnöknél, így az utóbbi minden bizonnyal ki fogja használni a lehetőséget az oroszok szorongatására, amit az olajügy kínál. Ennek szellemében jelentette be az orosz alma-körte embargó másnapján, hogy a Barátságot karbantartás miatt hónapokra le kell állítani. Aztánjött a szennyezett olaj, amely miatt végül a teljes európai orosz olajexport leállt. Erre nem tudtak mit lépni az oroszok, mert ha mellébeszélnek, elvesztik a legbiztosabb vevőiket. Ezért a baj gyors orvoslását ígérték. Bershidsky szerint Lukasenko azonban nem fogja könnyen kiengedni az adut a kezéből. Hónapokig fogja húzni a Barátság karbantartásának, illetve megtisztításának ügyét, valamint a kártérítés kérdését, hogy keresztbe tegyen az országa bekebelezésére pályázó Putyinnak. (TASR, MTI, mi, dennikn.sk) Uniós szinten tárgyalták a kisebbségi jogokat KIKÜLDÖTTTUDÓSÍTÓNK CZÍMER GÁBOR Brüsszel. Az Európai Parlament brüsszeli épületében szólalt fel az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja. A kisebbségi jogok témájában rendezett konferencián az európai nemzetiségek képviselői a kisebbségi oktatás problémáira igyekeztek felhívni a figyelmet. A konferenciát Femand de Varennes különmegbízott hivatala mellett a Tom Lantos Intézet szervezte, de több EP-képviselő is részt vett rajta. A rendezvény kérdésfelvetései között szerepelt, hogy milyen mértékben és körülmények között kell vagy lehet a ki-Fernand deVarennes (A szerző felvétele) sebbségi gyermekek számára anyanyelvi oktatást biztosítani. A konferencia egyes résztvevői arról beszéltek, milyen esetekben látják szükségesnek az olyan iskolák működtetését, amelyben a kisebbségi nyelvé a fő szerep, ezen a nyelven zajlik a tanórák legnagyobb része. Azonban egy ettől eltérő modell is terítékre került, amely szerint a nemzetiség nyelvét csak néhány tanórán, főleg anyanyelvi órán tanítják és használják. Nagy József (Híd) EP- képviselő felszólalásában elmondta, az utóbbi modell egyértelműen a kisebbségnek a többségi nemzetbe való asszimilációját okozza. Nagy felhívta a figyelmet az általa útjára indított kisebbségi jogminimumra, amely a kisebbségek oktatási, kulturális és nyelvi jogainak bizonyos szintjét garantálná. A képviselő által kezdeményezett dokumentum jelenleg az Európai Bizottság előtt van. Járóka Lívia (Fidesz) arról beszélt, hogy a kisebbségi jogok hagyományosan a tagállamok kompetenciájába tartoznak. Ahogy több felszólaló, ő is kiemelte az ukrajnai oktátási és nyelvtörvényt, amely sérti a nemzetiségek nyelvi jogait. A kijevi parlament által elfogadott jogszabály lényegében csak a magánhasználatban és a vallásgyakorlásban engedi a kisebbségi nyelvek használatát. (czg) Agócs: Nem engedjük be az extrémizmust SZALAY HAJNALKA A mára beharangozott Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS) Fülekre meghirdetett találkozóját a füleki polgármester ás a helyszínt biztosító panzió tulajdonosának megbeszélése után törölték. Fülek. Az CSNS-es képviselők közösségi portálon hívták meg az embereket a találkozóra, amely kiváltotta a lakosság felháborodását. Helyszínnek az egyik városi panziót jelölték meg. Annak ellenére, hogy a panzióba tervezett akciót törölték, a városban folyamatosan kezdtek megjelenni a találkozót hirdető szórólapok. Agócs kijelentette, hogy ő semmiféle találkozót nem engedélyezett, hiszen hivatalos megkeresés nem is történt. Egy Facebookposztban is reagált, amelyben kijelentette, nem engedi be városába az extrémizmust. „A lakosság 35%-a roma, és folyamatosan dolgozunk a felzárkóztatásukon. Tény, hogy vannak problémák, de elmondhatom, hogy élen járunk azok megoldásában. A Kotlebáékra jellemző expresszív kifejezésekre pedig nincs szükségünk. Szeretném, hogy a magyarok, a szlovákok és a romák békében élnének egymás mellett” — mondta lapunknak Agócs. Arról, Nem engedik be az LSNS tagjait Fülekre (TASR-felvétel) hogy az LSNS tagjai mégis megjelennek-e a városban, nincs tudomása, hivatalos megkeresés továbbra sem érkezett hozzájuk, bár ha érkezett is volna, nem lehetne megakadályozni, hogy összegyűljenek az utcán. „Abban az esetben, ha a párttagok ma mégis megjelennének, élére állok egy csendes tiltakozásnak, hiszen a városban nincs igény a felesleges uszításra” - fűzte hozzá a polgármester. 7 helyett 130 eurós órabér Pozsony. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján a mezőgazdasági minisztérium uniós támogatásainak felhasználását kritizálta. A Spolu pártból nemrég kilépett Zuzana Subová, aki 2016 óta volt az uniós alapokkal foglalkozó egyik osztály igazgatója a minisztériumban, arról beszélt, hogy Marek Mitosinka, a Deloitte vállalat volt alkalmazottjának megjelenése után sok és túlárazott Deloitte-megrendelés érkezett a tárcához. Lucia Duris Nicholsonová, az SaS parlamenti képviselője elmondta, hogy a Deloitte nyújtotta szolgáltatásokat a minisztérium dolgozói is el tudták volna végezni, számításai alapján körülbelül héteurós órabérért. Ugyanezért a munkáért viszont a Deloitte százharminc eurót kapott óránként. Ez havonta 13 000 eurót jelent olyan munkáért, amelyet 2500-ért is el lehetett volna végeztetni. Subová hozzátette, hogy Gabriela Matecná mezőgazdasági miniszterrel is szeretett volna beszélni a problémáról, de a minisztert ez nem érdekelte. A Deloitte az agrártárcán kívül a közlekedésügyi minisztériumtól is kapott még megrendeléseket. (szh)
