Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-07 / 105. szám

4 RÉGIÓ 2019. május 7. I www.ujszo.com Lévára kevés gyereket íratnak a régiéből SZÁZ ILDIKÓ Tizenkét leendő elsőst írattak be a lévai Juhász Gyula Alapiekolába. Tavaly tizenöt beíratott elsősük volt. A járási székhely egyetlen magyar alapiskolája korábban gyűjtőiskolaként működött, ám az utőbbi években egyre kevesebb magyar gyerek érkezik a régióbeli községekből. íren A beíratott gyerekek közül tízen lévaiak. Andruska Csilla, az iskola igazgatója elmondta, hogy a lévai magyar nevelési nyelvű Észterlánc óvodából kilenc ősztől iskolaköteles gyereket írattak be a szülők. A ma­gyar óvodát látogató leendő tanu­lókhoz érkezik még egy lévai fiú, aki jelenleg az egyik városi szlovák óvodát látogatja. Lőrincz Katalin, a Juhász Gyula Alapiskola igazgató­­helyettese elmondta, a kétnapos be­iratkozás során egy lány érkezett még Tőréből, aki szintén a lévai Eszterlánc óvodát látogatja, vala­mint egy másik lány Barsváradról (Tekovsky Hrádok), aki Léván egy szlovák nevelési nyelvű óvodába jár. Az óvodában, amely közös udvaron osztozik az alapiskolával, jelenleg negyven gyerekkel foglalkoznak. Az utóbbi években egyre több szlovák szülő hozza gyerekét az Eszterlánc óvodába, ahol minőségi nevelési munka folyik. A környező községekből, ahol nincs kisiskola, tavaly egy elsős ér­kezett Tőréről, egy Vámosladány­­ból, valamint egy Boriból. Mára a lévai járábeli Besén, Vámosla­­dányban, Garamszentgyörgyön, Lekéren és Pozbán is megszűnt az iskola. A pozbai alapiskola felső ta­gozatát 2012 őszén zárták be, az al­só tagozat 2017-ig működött. Poz­­báról az elmúlt három évben nem írattak be magyar elsőst. Lévára két évvel ezelőtt még Garamkálnáról, Beséről és Boriból is hoztak gyere­keket a szülők. A Juhász Gyula Alapiskolát je­lenleg 130 tanuló látogatja. Az is­kolában több jelentős felújítási és javítási munkálat zajlott az idei tan­évben. Andruska Csilla elmondta, nyolc év után sikerült újakra cse­rélniük az ablakokat, a padokat és a lámpákat. A szennyvíz-elvezető csatorna meghibásodása miatt fel kellett tömi az iskola földszinti csarnokában a padlóburkolatot, a másik épületrészben megrepedt az egyik vízvezeték. Öt tantermet ki­festettek, új táblákat rendeltek. A munkálatokhoz támogatást Léva önkormányzatától kaptak. Léva testvérvárosától tavaly fél­millió forintot, idén háromszázezer forintot kaptak az intézmény fej­lesztésére, új számítógépek vásár­lására. Az iskolának kitűnő ered­ményei vannak, több tanulójuk folytatja tanulmányait a lévai, a ko­máromi, vagy az érsekújvári gim­náziumban. A pedagógusok odaadó munká­ját, a gyerekek kerületi és országos vetélkedőkön elért sikereit nagyra értékelik a szülők. A családias han­gulatú kétnapos beiratkozás során a Barsváradról érkező családanya, az iskola egykori tanulója meg is je­gyezte, milyen öröm szülőként visszatérni az egykori alma mater­be, hogy beírassa a gyermekét. Érsekújvár veszi ál a véradományt Csallóköznádasdon sokéves ha­gyománya van a véradásnak. Meglepődtek, mikor megtudták, hogy a pozsonyi rózsavölgyi (Ruzinov) kórház - szakítva az ed­digi gyakorlattal - csak hétközna­pokon veszi át tőlük a vért, holott a véradási akciókat a község hagyo­mányosan hétvégére szervezi. „Édesapám hosszú betegség után, fiatalon halt meg. Akkor megfogadtam, hogy ha egy mód lesz rá, visszafizetem azt a sok tö­rődést és gondoskodást, amit a be­tegsége utolsó éveiben kapott. Véradó volt, ezért kézenfekvőnek tűnt, hogy ezt a hagyományt vi­szem tovább. Már egyetemi tanul­mányaim alatt is önkéntesként dolgoztam a pozsonyi kórházak­ban. 2010-től hétvégenként vér­adást szerveztünk a faluban” -A legidősebb véradó 65 éves (Képarchívum) mondta Bóna Zsuzsanna polgár­­mester. Hogy vonzóbbá és érdekesebbé tegyék az akciót, ebből az alka­lomból különböző egészségügyi vizsgálatokat is elvégeztek és ta­nácsadást tartottak. Nemcsak he­lyiek, hanem a környékbeliek is rendszeresen részt vettek ezeken a rendezvényeken. Meglepve vették tudomásul, hogy az eddigi együttműködést a rózsavölgyi kórház szervezési vál­tozásokra hivatkozva csak munka­napokon tudja folytatni. „Munka­napon viszont lehetetlen egy ilyen akciót sikeresen megszervezni, hi­szen mindenki dolgozik. Azt a ta­nácsot kaptuk, hogy próbálkoz­zunk az érsekújvári kórházban. Ott örömmel vállalták, hogy va­sárnap eljönnek, így folytathatjuk ezt a projektet. Vérre mindig, min­denhol szükség van” — nyugtázta a polgármester. Arról, hogy miért szüntették meg a hétvégi véradási napot Csallóköznádasdon, a Szlovákiai Nemzeti Transzfúziós Állomás szóvivőjét, Éva Ravingerovát is megkérdeztük. „Félreértésről van szó, hiszen nem szüntettük meg az együttműködést. Mivel a pozso­nyi mobil egység az év végéig maximálisan le van terhelve a hétvégi kiutazásokkal, már nem tudott további időpontokat vál­lalni, ezért javasoltuk az érsekúj­vári kollégák mobil egységét. Szó sincs arról, hogy megszün­tetnénk az együttműködést Csal­­lóköznádasddal, nagyra értékel­jük az elmúlt évek sikeres akcióit, és reméljük, hogy a jövőben foly­tatni tudjuk” - nyilatkozta la­punknak a szóvivő. (sk) Mérföldkövek címmel huszonharmadik alkalommal rendezték meg az érsekújvári járásbeli Udvardon a szlovákiai magyar helytörténészek országos találkozóját. Az érsekújvári Strba Katalin, az ország első magánkönyvtárának vezetője vehette át az idei Patria díjat. UDVARD A rendezvény a község önkor­mányzata, a Pro Patria Honismereti Szövetség, a somorjai Bibliotheca Hungarica és a Csemadok Orszá­gos Tanácsa illetve helyi alapszer­vezete szervezésében valósult meg. Strba Katalin könyvtárost, az ér­sekújvári Bibliotheka Kaláka ma­gánkönyvtár vezetőjét Kádek Nor­bert, Érsekújvár alpolgármestere méltatta. „ 1999-ben nyitotta meg kapuját az érsekújvári volt Flenger iskola jobb­oldali épületrészében a Bibliotheka Kaláka. Időközben a könyvtár ki­nőtte a termet és átköltözött az egy­ház Szent József nevét viselőt, kari­tatív tevékenységet folytató társulá­sának az épületébe. A könyvtár működését kezdettől fogva Durco Zoltán esperes, vikárius támogatta“ -mondta KádekNorbert. A magánkönyvtár ötletadója Strba Sándor helytörténész. Felesé­ge Strba Katalin, aki 1963-tól könyvtárosként dolgozott, örömmel fogadta a lehetőséget, hogy nyugdí­jas éveiben is folytathatja hivatását. A Bibliotéka Kaláka könyvállo­mánya kezdetben 3500 kötetből állt, jelenleg 36 500 könyvük van. A kö­zel 700 adakozó jóvoltából magyar, szlovák, angol és német nyelvű könyvekből illetve számos kiad-Strba Katalin kapta a Patria díjat SZÁZ ILDIKÓ Az érsekújvári Strba Katalin, az ország első magánkönyvtárának vezetője ve­hette át az idei Patria díjat (A szerző felvétele) ványból és folyóiratból válogathat­nak a látogatók. A helytörténészek országos ta­lálkozóját az udvardi kultúrházban tartották, ahol megnyitották a Rákóczi-emlékkiállítást és szá­mos tartalmas előadást hallhatott a közönség. Szó volt a Rákóczi­­szabadságharcról, az emlékhelyek­ről, és a szervezők külön teret adtak a Csemadok megalakulásának het­venedik évfordulója kapcsán a kul­turális szervezetet érintő előadá­soknak, emlékezéseknek. A búcsi és a szentpéteri fiatal helytörténészek bemutatkozása után a Rákóczi Ferenc-emlékév alkalmából Isten­nel a hazáért és szabadságért cím­mel énekes-zenés műsorral zárták a tartalmas szakmai találkozót.

Next

/
Thumbnails
Contents