Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-04 / 80. szám

101 HASZNOSTANÁCS 2019. április 4. | www.ujszo.com Hasznos tudnivalók Szükséges iratok Az alapiskolába a beíratáskor a következő iratokra van szükség: a törvényes képviselő/szülő sze­mélyi igazolványa, a gyermek születési anyakönyvi kivonata, egészségkárosult gyermek ese­tén az egészségkárosodásról szóló igazolás jelentkezési lap. Az intézmény a következő ada­tokat kéri: a gyermek teljes neve, születési dátuma és helye, sze­mélyi száma, nemzetisége, ál­lampolgársága, állandó lakhelye. Ha halasztást kémek, szükség van egy igazolásra a gyermek egészségi állapotáról és a pszi­chológusi szakvéleményre. A halasztás intézése A szülő már a beíratáskor kér­heti a halasztást, vagy jelezheti az iskola vezetésének, hogy fel­tehetően halasztást fognak kér­ni, de később is el lehet intézni. A haladékot mindenképpen írásban kell kérvényezni, a kér­vényhez csatolni kell a kezelő­orvos igazolását, a pszichológus vagy a pszichológiai tanácsadó szakvéleményét, esetleg az óvoda értékelését. A beiskolázás elhalasztásáról az adott iskola­­igazgató dönt, és jogában áll a kérvényt elutasítani. Ilyen eset­ben a gyermeknek szeptember­től el kell kezdenie iskolába jár­ni. Amennyiben nem hagyják jóvá a halasztást, viszont az első félévben kiderül, valóban nem iskolaérett a gyermek, utólagos halasztást is jóváhagyhatnak. Ilyenkor kiveszik az iskolából, és a következő tanévben újra­kezdi az első osztályt. A halasztás okai Már óvodáskorban felfigyelhet a környezet a gyermek hiányos­ságaira. A beiskolázás elhalasz­tásának leggyakoribb okai a kö­vetkezők: a gyermek május-augusztusban született, nem artikulál jól, a gondolatait nem képes megfelelően kifejez­ni, bizonytalan a mozgása, nem képes követni a mozgásokra vonatkozó utasításokat, nem tud tájékozódni a térben és/vagy az időben, figyelmetlen, nem képes összpontosítani, türelmetlen, hiperaktív, rossz a ceruzafogása, elmaradott a rajzszintje, finom­mozgási nehézségekkel küsz­ködik, elutasítja a rajzolást, nem tud egyedül felöltözni, nem tudja használni az evőeszközö­ket, nem emlékszik a rá vonat­kozó alapvető adatokra (név, kor, cím), nem mutat természe­tes érdeklődést az új dolgok iránt, nem akar tanulni, kialaku­latlan a lateralitása. Beteg a gyerek Ha a gyermek beteg vagy más objektív okból nem tud szemé­lyesen elmenni a beíratásra, a szülőknek erről tájékoztatniuk kell a kiválasztott oktatási in­tézmény igazgatóját, és meg­egyeznek a beíratás módjában. Ilyen esetben megengedhetik, hogy a gyereket a távollétében is beírassák a felmutatott iratok alapján. Az alapiskolákban on­line beíratásra egyelőre nincs lehetőség. (sza) ÖSSZEFOGLALÓ Országszerte április 1-jétől a hónap végéig zajlanak az alap­iskolai beíratások. A hatályos vonatkozó törvény értelmében az alapiskola első osztályába be kell íratni minden olyan gyermeket, aki 2019. augusz­tus 31-áig betölti a hatodik életévét. Az iskolaérettség és a tankötelesség két eltérő fo­galom, szükség esetén lehet halasztást kérni. Szakemberek szerint az iskola­­kezdésről szóló döntés elsősorban a szülő feladata. A szülő igényelhet iskolaérettségi vizsgálatot, és kér­heti a gyermek korengedményes is­kolába engedését is. Ez azt jelenti, hogy elméletileg iskolába adhatnak olyan gyermeket is, aki augusztus 31-e után vagy csak a következő naptári évben tölti be a hatodik élet­évét. Szakemberek szerint az utóbbi években nőtt az érdeklődés a gyer­mek korábbi beiskolázása iránt. Szempontok Ugyanakkor a szülőknek tudato­sítaniuk kellene, hogy nem elsősor­ban az átlagon felüli tudás és a ké­pességek alapján kellene megítélni, hogy csemetéjük képes lesz-e helyt­állni az iskola első évfolyamában. Rendkívül fontos szempont, hogy mennyire képes figyelni és összpon­tosítani, illetve mennyire érett érzel­mileg és szociális szempontból. Aki jól ítéli meg gyermeke adottságait, sok felesleges bonyodalmat előzhet meg. Ha pedig valakiről később ki­derül, noha tanköteles, de nem is­kolaérett, lehet utólagos halasztatást kérni, mégpedig az első félév végé­ig. Vannak pedagógusok, akik az utólagos halasztást nem tartják jó megoldásnak, mert a gyermekre ne­gatív hatással lehet, hogy ismét „le­fokozták” óvodásnak. Ehelyett in­kább az első osztály ismétlését ja-Beíratás: fontos az iskolaérettség Ha bizonytalan a szülő, érdemes a gyermek iskolaérettségét szakemberrel is megvizsgáltatni vasolják. Ugyanakkor minden eset egyedi, minden gyermeket külön kell elbírálni. A beíratáskor a gyermek alapvető képességeit vizsgálják, ám ilyen rö­vid idő alatt képtelenség mély elem­zést készíteni. A szülők ismerik a legjobban a csemetéjüket, ám ha va­laki bizonytalan és tanácstalan, in­kább forduljon szakemberhez! El lehet menni pszichológushoz vagy felkereshető az állami Pedagógiai­pszichológiai Tanácsadó és Meg­előző Központ (CPPPaP). Téma: —­­alapiskolai beiratkozás A gyermek tesztelése Az agyi képességek tesztelése já­tékos módszerekkel történik: kirakós játékokat, találós kérdéseket hasz­nálnak, be kell fejezni képeket stb. így állapítják meg a gyermek mentális korát, intelligenciaszintjét, az emlé­kezőképességét, hogy milyen a szem­kéz koordinációja, a figyelőképessé­ge, a logikai gondolkodásmódja, a gyakorlati ítélőképessége, valamint eíég érett-e ahhoz, hogy elsajátíthas­sa az írást, olvasást, számolást. Meg­(TASR-fotó) Előfordulhat, hogy a tesztelés so­rán észlelnek valamilyen hiányos­ságot, fejlődési rendellenességet, de egy gyermek életében 4-5 hónap hosszú idő, ez alatt rengeteget fej­lődhet, főleg ha szakember segítsé­gével célirányosan fejlesztik a hiá­nyos készségeket, aminek köszön­hetően az esetleges ismételt, nyári tesztelés során ugyanazt a gyerme­ket a pszichológus már iskolaérett­nek találhatja. Ha pedig nem, a ha­lasztást akkor is elég kérni. Pénzbírság Ha még nem döntötték el, melyik intézménybe jáijon a gyermek, taná­csos az állandó lakhely szerinti kör­zetben levő alapiskolát választani. Később át lehet vinni másik intéz­ménybe, a cserét még az iskolakez­dés előtt kérhetik. Az állandó lakhely szerinti iskola köteles felvenni a gyermeket, a másik körzetben levő helyszűke miatt elutasíthatja. Ha se­hová nem íratják be, az kihágásnak minősül, amiért 331,94 euróig teije­­dő bírság szabható ki. (sza) vizsgálják azt is, hogyan reagál az időhiány okozta stresszre, hogyan dolgozza fel a kudarcokat, milyen a személyes tempója stb. A tesztelés mindig testre szabott, individuális, és délelőtt zajlik, a szülők jelenléte nél­kül, hogy a pszichológus azt is fel tudja mérni, a gyermek képes-e ide­genekkel együttműködni. A díjmen­tes tanácsadó központok elérhetősé­gei a következő weboldalon találha­tóak: vudpap.sk. Az iskolaérettséget három kategóriában vizsgálják B. SZENTGÁLI ANIKÓ Az iskolaérettséggel és a beis­kolázással felmerülő kérdése­inket Lelkes Viktória klinikai gyermekpszichológus vála­szolja meg. Melyik gyerek való iskolába, és melyik nem? Az iskolakezdés minden család és minden gyermek számára egy izgal­makkal, ugyanakkor szorongásokkal teli időszak. Minden szülő szeremé, ha csemetéje könnyen venné ezt az akadályt, hiszen későbbi iskolai pá­lyafutására,- a tanuláshoz való hozzá­állására nagy hatással vannak az első osztályban szerzett tapasztalatok. Az iskolaérettségnek 3 fő kategóriáját különíteném el: testi-idegrendszeri érettség, kognitív érettség és szociális érettség. E három fo terület megfele­lő fejlettsége szükséges ahhoz, hogy a gyermekek nagyobb nehézségek nélkül alkalmazkodjanak az iskola kereteihez, és megkezdődhessen a tanulás. Testi-idegrendszeri érettség jellemzői a megfelelő magasság, Lelkes Viktória (Képarchívum) testsúly, az elemi mozgások össze­­rendezettsége, a nagymozgások pon­tos kivitelezése és a finommotoros készségek érettsége, a szabályos ce­ruzafogás. Kognitív érettség alatt az olyan gondolkodásbeli fejlettséget értjük, melyek szükségesek az olva­sás, írás és számolás készségének el­sajátításához, továbbá az emlékezeti funkciók és a figyelmi kapacitás kori szintű működése. Szociális érettség jelei a felnőttekhez való bizalmas odafordulás, a gyermek képes segít­séget kérni, a kapott segítséget tudja hasznosítani, képes együttműködni és alkalmazkodni, kialakult feladattu­dattal rendelkezik, monotónia- és kudarctűrése korának megfelelő szintű. Bár ijesztő lehet ez a hosszú felsorolás, a gyermekek többsége az óvodai nevelés, a megfelelő változa­tos és elfogadó családi környezet ha­tására az iskolakezdés idejére készen áll. Mikor javasolt halasztást kérni? Ezt eldöntheti a szülő, vagy szak­értői véleményre van szükség? Mi a helyzet a nyáron született gyere­kekkel? A CPPPaP-k végeznek szűréseket a nagycsoportos óvodásoknál, amiről a szülők visszajelzést kapnak. Érde­mes halasztást kérni, ha a szűrés ered­ménye több részterületen is elmara­dást mutat. Az augusztus végéig a 6. életévüket betöltő gyermekek eseté­ben a halasztás csak szakértői véle­ménnyel kérhető. A gyermekeket ilyenkor is mindenképpen be kell írami az iskolába. Olyan is előfordul, hogy noha a gyermek évvesztes, a szülő és/vagy az óvoda érettnek gon­dolja, így lehet kérni, hogy előbb kezdhesse meg az iskolát, de ez is szakértői véleményhez kötött. A június-augusztusi gyermekek hely­zete gyakran dilemma a szülők szá­mára. Érdemes a szűrés és az óvoda­­pedagógusok véleményét kikérni eb­ben az esetben, kétségek esetén pszi­chológusi véleményt kérni. Halasztás esetén rendkívül fontos, hogy a gyer­mekek célzott, azaz a szakértői véle­ményben megjelölt részterületeket és részképességeket figyelembe vevő fejlesztésben részesüljenek. Tavasszal az óvodákban is be­­íratási időszak van. Az „óvoda­­érettséget” milyen szempontok alapján keli megvizsgálni? Az óvodások esetén jóval köny­­nyebb a helyzet. Általában a szoba­­tisztaság a legfontosabb kritérium. Érdemes tájékozódni az óvodákban a feltételek iránt. A gyermeknek min­denképp jó az óvodai nevelés, hiszen hároméves kortól már olyan szük­ségletei és fejlődési feladatai is van­nak, amelyek kielégítéséhez és telje­sítéséhez a családi környezet már nem elégséges. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: 2%-OS ADÓFELAJÁNLÁS ■ HOGYAN ÉS MILYEN HATÁRIDŐVEL LEHET ELINTÉZNI

Next

/
Thumbnails
Contents