Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-26 / 97. szám
www.ujszo.com | 2019. április 26. KÖZÉLET I 3 A pártok felelőssége az alacsony részvétel Pavol Babo§ politológus szerint az uniós szinten tárgyalt témák ma már jóval inkább jelen vannak a sajtóban és az emberek közti közbeszédben is, ami növelheti a választáson való részvételt (TASR-feivétei) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Az Eurobarometer felmérése szerint ugyan a szlovákiai polgárok 39 százaléka tartja valószínűnek, hogy részt venne az EP- választáson, de a valódi adat ettől valószínűleg jóval elmarad. Az EP felvilágosító kampánnyal igyekszik szavazásra sarkallni a választókat. Pavol Babos, a pozsonyi Comenius Egyetem politológusa az EP pozsonyi kirendeltségének tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a várható alacsony részvételi arány többek közt annak is köszönhető, hogy nagyon alacsony a választási kampány intenzitása. „Ez pedig a hazai politikai pártok hibája” - mondta Babos. Szerinte a pártok nem kommunikálják választóik felé az EP- választás fontosságát. „Ha ők ezt nem végzik el, a civil szervezetek és az Európai Parlament irodája nem teheti meg helyettük” - magyarázta a politológus, és hozzátette, a politikai pártok valódi kampánya nélkül az EP-választáson való részvétel soha nem fogja megközelíteni a többi voksoláson tapasztalható részvételi arányt. Babos szerint mindezek ellenére van néhány tényező, amely a részvételi arány növekedését okozhatja. Kiemelte, az unió ma már sokkal inkább jelen van a közbeszédben, mint öt évvel ezelőtt. „Az uniós szinten tárgyalt témák ma már jóval inkább jelen vannak a sajtóban és az emberek közti közbeszédben is” - mondta. A politológus szerint ez azért is van így, mert az uniós ügyek az egyes államokban a belpolitika témáját képzik. „Ez hozzájárul ahhoz, hogy az emberek az EP-választást is politikai versengésnek érzékeljék. így az uniós témák átpolitizáltsága nagyobb részvételi arányhoz is vezet” -magyarázta Babos. Az élelmiszer rezonált A kutatás során azt is vizsgálták, hogy mely témák rezonálnak leginkább az EP-választás előtti kampányban. A megkérdezettek több választ is adhattak. Szlovákiában a válaszadók 48 százaléka a kettős élelmiszer-minőség problémáját nevezte meg, 47 százalék a gazdasági növekedést és ugyancsak 47 százalék a bevándorlás kérdését tartotta a legfontosabbnak. A munkanélküliség elleni küzdelem a megkérdezettek 46 százaléka számára volt központi téma, de 36 százalékuk a klímaváltozás elleni harcot és a környezetvédelmet tartotta a legégetőbb kérdésnek. Ez utóbbi mutató, az előző méréshez képest 11 százalékpontot emelkedett, míg a kettős élelmiszer-minőség témája 17 százalékpontos növekedéssel ugrott az első helyre. A migráció kérdését a válaszadók a két mérés során azonos fontosságúnak értékelték, csupán egy százalékot esett vissza azok száma, akik ezt a témát tarják a legégetőbb kérdésnek. Uniópártiak vagyunk A felmérésben az unió támogatottságára is rákérdeztek. A szlovákiai válaszadók 78 százaléka szerint az ország profitál az uniós tagságából. 15 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét, 7 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Ezzel Szlovákia jóval az uniós átlag feletti eredményt mutat, hiszen a 28 tagországra vetítve a megkérdezettek 68 százaléka mondta, hogy országajóljárt az uniós tagsággal, 23 százalék pedig úgy vélekedett, ennek az ellenkezője az igaz. Ol’ga Gyarfásová, a Comenius Egyetem szociológusa kiemelte, Szlovákia polgárai tartósan pozitívan értékelik az uniót. Ehhez szerinte még hozzájárul a brexit visszatartó ereje is, hiszen a választópolgárok látják, hogy milyen elhúzódó folyamatot eredményezett az unióból való kilépés döntése. « Az Eurobarometer kutatása szerint a szlovákiai polgárok 51 százaléka úgy gondolja, jó dolog az ország uniós tagsága, 7 százalék szerint pedig nem az. 41 százalék semlegesen értékelte az uniós tagságunkat. A 28 tagországra vonatkozó adatok szerint az uniós polgárok 61 százaléka gondolja úgy, hogy az EU jó dolog és 10 százalék vélekedik ellenkezőképpen, illetve 27 százaléknyian semlegesek a kérdésben. A fiatalok is szavaznának Némileg biztató, hogy a kutatás szerint Szlovákiában a 15 és 24 év közöttiek 30 százaléka valószínűnek tartja, hogy elmegy szavazni. Ezen mutató esetében az uniós átlag 38 százalék. A felmérés szerint az uniós választás iránt a 25 és 39 év közötti felsőfokú végzettséggel rendelkező polgárok érdeklődnek a leginkább. Az Európai Parlament „Most elmegyek szavazni” címmel kampányt indított, amelynek a részét képezi egy rövid videofilm is. A kampányfilmet Kelet-Közép-Európa országaiban forgatták, és arra igyekeznek ráirányítani a figyelmet, hogy az EP-választás a következő generáció szempontjából is fontos. Szlovákiában 2014-ben, az előző EP-választás alkalmával csak 13,05 százalékos volt a részvétel, ezzel az ország az összes uniós tagállam közül az legkisebb választási hajlandóságot produkálta. Az urnákhoz járuló polgároknak pedig mindössze 6 százaléka volt 18 és 24 év közötti. A SZAVAZÓK EP-VÁLASZTÁSON VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE SZÁZALÉKBAN Nagyon Valószínű Mérsékelten Nem Nem tudja valószínű valószínű valószínű 11 pártra szavazhatnak Magyarországon a májusi EP-választáson Minimum húszezer támogató aláírás kellett Magyarországon ahhoz, hogy egy párt indulhasson európai parlamenti választáson (TASR-feivétei) kósaandrAs Tizenegy párt adta le a szükséges minimum húszezer támogató aláírást a májusi európai parlamenti választásokra Budapesten a Nemzeti Választási Irodának. Az is kiderült, nagyon megóri kamupártot alapítani Magyarországon. 20 millió forintot fiktív számlákkal próbált elszámolni a tavaly áprilisi választásra kapott állami támogatásból, ezért 300 ezer forintot kellett fizetnie egy 2014-ben alapított pártnak büntetésképpen, miután elismerte bűnösségét. A párt a választáson az egyszázalékos eredményt sem érte el. A HVG információi szerint Kovács Szabolcsról, az Új Dimenzió Párt elnökéről van szó. Az illető még így is nagyon olcsón megúszta, szó szerint: mivel áprilisban 149 millió forintot vehetett fel kampánytámogatásként, a pénz túlnyomó részével pedig sikerült elszámolnia, a 0,002 ezreléknyi büntetés mértéke pedig nyilvánvalóan elenyésző. 11 párt Míg tavaly tavasszal szinte burjánzónak a kamupártok, a mostani európai parlamenti választáson sokkal kevesebb indult. Ez nyilván nem függetlenül attól a ténytől, hogy ehhez nem jár busás állami pénz. Az indulók között azért így is vannak érdekes formációk, melyekről eddig alig lehetett hallani valamit. A Nemzeti Választási Irodának keddig, a törvényes határidőig tizenegyen adták le a legalább húszezer aláírást tartalmazó íveket, a testület gyorsan meg is ejtette a sorsolást, így kiderült, hogy május végén a szavazólapokon az első helyen egyből az Egységes Magyar Nemzeti Néppárt szerepel majd. A további sorrend: 2. MSZP-Párbeszéd, 3. Magyar Kétfarkú Kutya Párt, 4. Jobbik Magyarországért Mozgalom, 5. Fidesz-KDNP, 6. Momentum Mozgalom, 7. Tea Párt Magyarország, 8. Demokratikus Koalíció, 9. Mi Hazánk Mozgalom, 10. Magyar Munkáspárt, 11. Lehet Más a Politika. Az első vita A komolyabban vehető formációk listavezetői már kedden este megtartották az első nyilvános vitát, amelyen azonban nem vett részt a Fidesz-KDNP képviselője. A kormánypártok évek óta következetesen negligálják a hasonló eseményeket, nem állnak szóba sem az ellenzékkel, és jobbára a sajtóval sem. Az eseményen a Népszava tudósítása szerint többen is a terjedő populizmus veszélyére figyelmeztettek. Dobrev Klára, a DK listavezetője azt mondta, az uszítás ellen csak úgy lehet küzdeni, ha saját üzeneteiket eljuttatják mindenhova. Cseh Katalin, a Momentum jelöltje arról beszélt, legfontosabb kihívásának azt tartja, hogy visszaállítsa a politika becsületét. Az MSZP-Párbeszéd listájának negyedik helyezettje, Jávor Benedek sokszor úgy érezte, szélmalomharcot folytatott az elmúlt öt évben, hogy bemutassa a valós állapotokat Magyarországon, míg a jobbikos Lukács László pártja béruniós ötletét próbálta népszerűsíteni. Vágó Gábor, az LMP jelöltje abban bízik, a közvélemény-kutatások által jósolt zöld-előretörés könnyen királycsináló helyzetbe hozhatja majd frakcióját. Csökkenő népszerűség Vágónak egyébként meglehetősen komoly optimizmusra van szüksége, ha európai karrierről álmodik, mert a felmérések szerint az LMP-nek jelenleg nincs esélye mandátumot szerezni május végén. Ugyancsak rezeg a léc a Momentum esetében is. Egyik ellenzéki politikus sem lehet viszont boldog a Medián e heti felmérésétől: ez azt mutatja, többnyire mindegyikük megítélése romlott a választók szemében, az LMP-s vezérkar - Ungár Péter, Demeter Márta és Vágó Gábor - például már Gyurcsány Ferenc „népszerűsége” alá is benézett, 15, 16, 17 százaléknyian tartják őket rokonszenvesnek mindössze - magát a DK elnökét is csak 18-an. Érdekes, hogy az ellenzékiek általában is népszerűtlenek, a két legmagasabb pontot elérő szereplő, Márky-Zay Péter és Karácsony Gergely is csak a 7. és a 9. helyen vannak 34 és 33 százalékkal. A legkedveltebb politikusok változatlanul Áder János és Orbán Viktor 53 és 45 százalékkal. Érdekes, hogy a Medián szerint minél többen ismernek egy politikust, annál kevesebben kedvelik. Ez megmagyarázhatja azt is, hogy a politika miért számít általában is széles körben népszerűtlen ügynek Magyarországon.
