Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-24 / 95. szám

DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE Maradt a megosztottság a gútai képviselő-testületben A legutóbbi ülésen egy dologban voltakegységeseka képviselők: Samu István javaslatára-a himnusztörvény elleni til­takozásul - közösen elénekeltéka Himnuszt (A szerző felvétele) V. KRASZNICA MELITTA Nem vezetett eredményre Gútán az elmúlt hetek tárgyalássorozata, amelynek az lett volna a célja, hogy megszüntessék a képviselő­­testületen belül kialakult lövészárkokat. ma A zártkörű egyeztető és békítő tárgyalást a márciusi önkormányzati ülést követően Horváth Árpád pol­gármester kezdeményezte. A 17 ta­gú testület ugyanis 10:7 aránybankét táborra szakadt. A Forró Tibor vezette helloGúta és a Németh Iveta vezette ForTe 3-3 ta­gú frakció tagjai az MKP-ból kizárt Samu Istvánnal kiegészülve úgy vé­lik, nem kaptak kellő arányú képvi­seletet a városi tanácsban és a szak­­bizottságokban. Többen közülük egyetlen bizottságba sem kerültek be. A márciusi ülésen viszont blok­kolni tudták egy általános érvényű rendelet elfogadását, amihez 11 képviselői szavazatra lett volna szükség. Baljós előjelek Az április 15-i testületi ülésen már a programpontok megszavazásánál nyilvánvaló volt, hogy nem sikerült a két tábornak megegyeznie. Először a többség elvetette An­gyal Béla (ForTe) javaslatát a város szervezési rendjének napirendre tűzéséről, a későbbiekben pedig az Újratárgyalt általános érvényű ren­delet elfogadásához - amely az óvo­dáknak, napköziknek, iskolakony­háknak és művészeti alapiskolának nyújtandó városi támogatás nagysá­gát szabályozná - nem volt meg a szükséges 11 szavazat. Az ülés szü­netében a 7 képviselő sajtótájékoz­tatót tartott, ahol felelevenítették az elmúlt hetek történéseit, és magya­rázták, miért nem támogatták az ál­talános érvényű rendeletet. Nem barterezni akartak Angyal Béla elmondta, hogy a március 18-i egyeztetésre egy öt­pontos javaslatcsomaggal érkeztek. Azt kérték, hogy Németh Iveta ke­rüljön be a városi tanácsba, alakul­jon kulturális és örökségvédelmi bi­zottság Samu István vezetésével, a frakciók elnökei hozzanak létre egy bizottságot, amely akkor ülésezne, ha a 4 frakcióvezető közül bármely kéri összehívását a felmerült politi­kai kérdések megvitatására. Egy további pont arról szólt, hogy mind a polgármester, mind a kép­viselők kölcsönösen tartózkodnak a politikai támadásoktól, egymás le­járatásától, a városi szervezetek ve­zetőinek megfélemlítésétől. Kérték a város szervezési rendjének módo­sítását is úgy, hogy a képviselők au­tomatikusan szót kapjanak bárme­lyik szakbizottsági ülésen, akkor is, ha nem tagjai az adott bizottságnak. „Azt azonban már az első egyez­tetésen nyilvánvalóvá tettük, hogy nem barterezés folyik a részünkről. Az általános érvényű rendelet meg­szavazását szakmai kérdésnek te­kintjük, ahol törvényességi aggá­lyaink is vannak. Ez az öt pont vi­szont politikai kérdés. A másik fél­nek tudatosítania kellene, hogy nem lehet erőből kizárni 7 képviselőt olyan területekről, mint a szociális szféra vagy az iskolaügy” - magya­rázta Angyal Béla. Ötből négyet elfogadtak A másik fél az öt pont közül egyet nem tartott elfogadhatónak: az új bizottság létrehozását. Válaszleve­lükben arra kérték a „heteket”, hogy legkésőbb az április 15-i önkor­mányzati ülésig jelezzék, elfo­gadható-e számukra ez a kompro­misszum. Megírták továbbá, hogy ezzel lezártnak tekintik az egyezte­tő tárgyalásokat. „Az ötből négy kérést akceptál­tunk - a tíz képviselő erre a komp­romisszumra jutott. Erre azt a vá­laszt kaptuk, hogy számukra ez így nem elfogadható, és vagy mind az ötöt támogatjuk, vagy tárgytalan az egész. Ilyen hozzáállás mellett vi­szont részünkről sincs miről tovább tárgyalni”—mondta Lengyel István, a Gúta Fejlődéséért Frakció veze­tője, a pénzügyi bizottság elnöke. Elfogadhatatlannak tartja ugyan­akkor, hogy az oktatási intézmé­nyeket érintő általános érvényű rendelet megszavazását a hét kép­viselő politikai alku tárgyává tette. Koczkás Beáta alpolgármester és Madarász Róbert, az MKP frakció­vezetője osztotta Lengyel István véleményét. „Az elmúlt hetekben háromszor ültünk le tárgyalni, és ezeken a megbeszéléseken rendre az öt pontról volt szó - mondta Kocz­kás Beáta. - A rendeletet illetően a hét képviselő nem állt elő konkrét javaslattal, csak két munkanappal az ülés előtt kaptunk tőlük egy módo­sító javaslatot, ami így nem kerül­hetett a szakbizottságok elé, és szakmai vitát sem lehetett róla foly­tatni.” Madarász Róbert hozzátette, hogy Angyal Béla az oktatási szakbizott­ság ülésén sem jelezte kifogásait. Mi a baj a rendelettel? A hét képviselő elsősorban azt kifogásolja, hogy a javasolt általá­nos érvényű rendelet szerint a Nagyboldogasszony Egyházi Isko­laközpont egy gyerekre átszámítva magasabb normatív támogatást kap a várostól, mint a városi intézmé­nyek. A programpont tárgyalásakor márciusban és most is többször el­hangzott azonban, hogy az önkor­mányzat fenntartásában lévő óvo­dákat, napköziket, iskolakonyhákat a város más formában, célirányos dotációval is tudja segíteni, míg az egyházi iskolaközpontot csak a normatíván keresztül. Végered­ményben pedig így részesülhet minden óvodás és napközis egyfor­ma támogatásban. A normatív tá­mogatást egyébként a város abból a pénzcsomagból fedezi, amit az ál­lami költségvetésből részadó for­májában kap. „Évek óta bevett gyakorlat sze­rint készült a mostani általános érvényű rendelet is. A pénzügyi bi­zottság elnökeként én nem látok eb­ben problémát - mondta Lengyel István. - Az egyházi óvodába, nap­közibejáró gyerekek is gútaiak, mi­ért kellene őket hátrányos helyzetbe hozni?” Angyal Béláék kifogásolták az ellenőrzés lehetőségének hiányát is az egyházi iskolában. Koczkás Be­áta ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy nonprofit szervezetként más szabályok vonatkoznak rá, mint a város oktatási intézményeire, ame­lyek költségvetési szervezetek. A képviselők viszont bármikor meg­bízhatják a főellenőrt, hogy ellen­őrizze a normatív támogatás fel­­használását az egyházi iskolában is. Hogyan tovább? „Az általános érvényű rendeletre mindenképp szükség van. Ez alap­ján kaphatják a normatív támoga­tást az iskolák, óvodák - mutatott rá Horváth Árpád polgármester. - Ad­dig fogunk róla tárgyalni, míg el­fogadja a testület. A tervezetet is­mét kifüggesztettük a hirdetőtáb­lán, várjuk hozzá a képviselői ész­revételeket, május elején pedig so­ron kívüli ülést hívok össze a meg­vitatására.” A polgármester ugyancsak ne­hezményezte, hogy néhány képvi­selő a rendelet elfogadását a város szervezési rendjének módosításá­tól, bizottsági helyek elosztásától tette függővé. Bár a békéltető tárgyalások nem érték el céljukat, a polgármester sze­rint nem voltak hiábavalók. Szerinte már az is eredmény, hogy egymás ér­veit meghallgatva, egy asztalhoz tud­tak ülni a képviselőkkel. Komáromban kevesebb gyereket írattak a magyar alapiskolákba V. KRASZNICA MELITTA A hivatalosan meghirdetett időben összesen 378 gyereket írattak be szülei első osztályba; magyar tanítási nyelvűbe 235-öt, szlovákba 143-at. Sylvia Kunyiková, a városi hiva­tal sajtóreferensének tájékoztatása szerint a beíratott gyermekek össz­­létszáma mintegy százzal megha­ladja Komárom iskolaköteles korú gyermekeinek számát. Ez abból adódik, hogy a város is­koláiba a környék településeiről is egyre nagyobb számban érkeznek diákok. A városban négy magyar (ebből egy egyházi) és három szlo­vák alapiskola közül választhatnak a szülők. ■ Tavaly összesen 379 volt a beíra­tottak száma, ebből 251:128 a ma­gyar, illetve szlovák iskolát válasz­tók aránya, 2017-ben 250:136,2016- ban 237:131. Idén tehát az előző évekhez képest enyhén emelkedett a szlovák iskolát választók száma. Ami a magyar iskolák közti elosz­lást illeti, a Munka Utcai Alapisko­lát 66-an, az Eötvös utcait ugyan-A város iskoláiba -négy magyar és három szlovák - a környék településeiről is egyre nagyobb számban érkeznek diákok. csak 66-an, a Jókai Mór Alapiskolát 61-en, a Marianum Egyházi Iskola­­központot pedig 42-en választották. Mivel mindenhol vannak halasz­tást kérők, és olyanok is, akiknél pedagógiai-pszichológiai kivizs­gálást kér az iskola, illetve minden évben akadnak szülők, akik több helyre is beíratja gyereküket, ezért nem végleges adatokról van szó. Az Eötvös Utcai Alapiskolában a tavalyi 56-hoz képest idén tízzel több a beíratott gyerek. A halasz­tások számától függ majd, hogy két vagy három első osztályt tudnak nyitni; idén két első osztályuk van. A Munka Utcai Alapiskolában a tavalyi 80-hoz képest némileg csökkent a beíratottak száma. Az idei tanévben 3 első és egy nulladik osztályuk van. Jövő tanévben való­színűleg 3 osztályt tudnak nyitnak, igény szerint nulladikot is. A Jókai Alapiskolában is a ha­lasztást kérők számától függ, hogy 2019 szeptemberében két vagy há­rom osztállyal indul-e az oktatás; az idei tanévben 3 első osztályuk van. A Marianum Egyházi Iskolaköz­pontban jelenleg egy első osztály­ban folyik az oktatás, a jövő tanév­ben várhatóan kettőt tudnak nyitni. A Rákóczi Szövetség jóvoltából a magyar Iskolába íratott gyerekek iskola­táskát is kaptak (A MUAI felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents