Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-18 / 92. szám

www.ujszo.com I 2019. április 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Tizenkétezer óra Mostantól a Notre-Dame a franciák Krasznahorkája A bban a pillanatban, ami­kor tegnapelőtt vagy az­előtt, vagy azelőtt egy­szerre leállt a világban a Facebook, az Instagram és a Twitter, meg leégett a Notre-Dame, Bandika és Ervin kinéztek az ablakon. A hegygerincre rásütött a nap, a fák pe­dig virágokkal voltak tele. Japánban a cseresznyevirágzás nemzeti ünnep, nálunk miért nem? - kérdezte Ervin­től Bandika. Mert ez nem Japán, fe­lelt Ervin. Aztán leballagtak a Jed­­notához, ahol megtudták, hogy csaknem 12 ezer órányi népzenei hangfelvétel vált hozzáférhetővé a kutatók és a nagyközönség számára a Magyar Tudományos Akadémia Ze­netudományi Intézetének Népzenei Hangarchívumából. Rá lehet keresni és kattintani, és lehet hallgatni a gyűjtéseket egész nap. A digitalizált anyag nemcsak a kutatók számára érdekes, mindenki komoly forrásokat találhat benne, aki érdeklődik a nép­zene iránt, vélik az illetékesek. El­sődlegesen a kultúrházak vezetőinek, amatőr csoportok vezetőinek és azoknak a tanároknak, tanítóknak ajánlják, akik például környékük népzenei kincsét szeretnék a gyere­keknek bemutatni - szól a hír. Ban­dika, sem Ervin nem tartotta magát kultúrház-igazgatónak, sem gyerek­nek, úgyhogy elhatározták, hogy be­mennek a kocsmába. Kikérték a kis Kofolát rummal, Rózsika ragadós pultjára pedig felterjesztették elkép­zelésüket arról, hogy mostantól a kocsmában csakis hangszeres nép­zene szóljon, pontosabban csak gyűjtések. Rózsika csak nézett, vas­kos markával a kockás törlőrongyba törölgetve az elmosott poharakat. Bandika és Ervin azt szeretnék, ha regionális bontásban játszaná a kocsmai hangfal a gyűjtéseket mos­tantól: hétfon homoródi, kedden ka­lotaszegi, szerdán szatmári, csütör­tökön csallóközi, pénteken palatkai, szombaton szünet, vasárnap meg Vág-Garam közi. Rózsika egyelőre nem mondott igent, szerinte ugyanis a kocsma akusztikus repertoárját meggondolatlanság lenne egy csa­pásra lecserélni. Félő, hogy a helyi munkanélküliek Forever younghoz meg az Éjjel érkezemhez szokott fü­lét elsőre irritálná Nonika Miklós és Tóni Rudolfkalotaszegi muzsikája, ez pedig tükröződhet a fogyasztáson is. A kocsma elsősorban gazdasági, és csak másodsorban kulturális in­tézmény - oktatta ki a két jó barátot Rózsika. Kockás konyharuhájával a falra szerelt tévé felé mutatott: ez kell ezeknek, hogy állandóan menjen a szemük előtt valami kép. Amióta le­égett a Notre-Dame, csak azt bámul­ják, abbahagyják még a kártyázást is. Soha életükben nem érdekelte őket ez a katedrális, talán azt sem tudták, hogy létezik. De most, hogy leégett, csak ez érdekli őket. Pénzük semmi, azt a keveset is elisszák, de valame­lyik tegnap már gyűjtést akart szer­vezni, hogy a katedrálist fel tudják újítani. Hát igen - dobta be a rumot Ervin mostantól a Notre-Dame a franciák Krasznahorkája. Quasimodo is siratja a Notre-Dame-ot. Afrancia lapokban megjelent rajzok a tűzvészről A windsori kastélyt 5 évig restaurálták A párizsi Notre-Dame a régi fényében fog ragyogni - vélik a Windsor-kastély újjáépítő!. Az építészek, akik a világ legna­gyobb, ma is lakott kastélyát, a wind­­sorit ért tűzvész után a helyreállítást végezték, azt üzenték Franciaország­nak: a Notre-Dame talán előbb fog a régi fényében tündökölni, mint a gyászoló párizsiak gondolnák. A II. Erzsébet brit uralkodó lakhe­lyén 1992-ben kiütött tűz után ki mer­jük jelenteni, hogy a katedrális meg­menthető - közölték. A windsori munkákat vezető Donald Insall As­sociates most a londoni Westminster­palota renoválásán dolgozik. „Ké­szen állunk, hogy segítsünk” - mondta Francis Maude, az iroda egyik építésze, aki Varsó második világhá­ború utáni helyreállítására és a le­bombázott drezdai Frauenkirche né­met újraegyesítés utáni helyreállítá­sára hivatkozott. Az angol történelem sokszor véres évszázadait túlélő Windsor-kastély 1992-es tűzvésze Viktória királynő kápolnájából indult, egy lámpától gyulladhatott meg egy függöny no­vember 20-án. A helyreállítás azon­nal elkezdődött és öt évvel később, 1997. november 20-ára, Erzsébet és Fülöp herceg arany lakodalmára vé­get is ért. Mintegy 37 millió fontra rúgtak a költségek. Az első fázisban az a legnagyobb kérdés, hogy a megmaradt szerkezet­ből mennyi erősíthető és tartható meg, és mekkora részt kell lebontani és új­jáépíteni” - mondta Maude. A szintén a Windsor-kastély hely­reállításán dolgozó Giles Downes, a Stratford's Building Crafts College elnöke szerint Franciaországban könnyebb lehet a régi épületek resta­urálásához értő mestereket találni az országban a középkor óta működő, szakemberek ezreit tömörítő Com­­pagnons du Tour szervezet segítsé­gével. (MTI) Boris Kollár családja MARIÁN LEŐKO ajon meddig működhetne a nacionalista pártok intemacioná­­léja? A saját népes „családját” már nem bővíti tovább Boris Kollár, de pártja, a Sme rodina (Egy Család Vagyunk) most egy olyan formálódó politikai csoportosuláshoz jelentkezett be, melynek tag­jai szintén kijelenthetik magukról, hogy egy családba tartoznak. Kollárék csatlakoznának a Népek és Nemzetek Európai Szövetségéhez, a tömörülést Matteo Salvini olasz belügyminiszter, az északi Liga párt el­nöke igyekszik létrehozni az európai parlamenti választásokra. Nézzük hát közelebbről a családtagokat. Salvini úgy dicsőíti Benito Mussolinit, mint Marian Kotleba Jozef Ti­­sót. Azt mondja, amíg a Duce nem szövetkezett Hitlerrel, rengeteg jót tett Olaszországgal. Salvini még azt is kijelentette, hogy ha Brüsszel és Mus­solini között kellene választania, akkor nagyon könnyű dolga lenne, „mert Brüsszel rosszabb, mint a fasizmus”. Mondta ezt arról a rezsimről, amely 1922-ben létrehozta a Fasiszta Nagytanácsot, hogy átvegye a hatalmat az olasz kormánytól és ellenőrizze a parlamentet. Aztán a fasiszták szép sorjában likvidálták az összes füg­getlen újságot, politikai ellenfeleiket pedig lecsukták vagy meggyilkolták. Meghamisították a választási eredményeket, majd Mussolini az összes politikai pártot törvényen kívül helyezte, kivéve persze a sajátját. 1935- ben megtámadta Etiópiát, vegyi fegyvereket vetett be a háborúban, majd bevezette a faji szegregációt. 1940-ben Hitler szövetségese lett, felelős az olasz zsidók kiirtásáért és a holokausztért. De Salvini számára,Brüsszel” rosszabb, mint a Duce és a fasizmus. Boris Kollár politikai nagycsaládja tagjainak profilja egyezik az „ala­pító atyáéval”. Marine Le Penről, Heinz-Christian Strachéról, a cseh po­litikusról, Tomio Okamuráról van szó például. Ott van még az Alternatíva Németországnak (AfD), a belgiumi Flamand Érdek, szóval afféle nacio­nalista intemacionálé. Ám ezek a pártok csak addig képesek együttműködni, amíg megvan a közös ellenségük - az Európai Unió, a hagyományos politikai fősodor. De ha a saját országukban sikerülne átvenniük a hatalmat, akkor minden na­cionalista kormány azonnal a fo ellenségének tekintene minden naciona­lista kormányt, mert nacionalista. A mögöttünk levő század történelme elegendő bizonyítékot szolgáltatott erre. Amikor Boris Kollártól azt kérdezték, mi „tetszik” neki Salvinin, azt válaszolta: „O az az ember, akinek tizenkét hónap alatt sikerült lezárnia az olaszországi migrációs útvonalakat”. Azt már elfelejtette hozzátenni, hogy az olasz belügyminiszter ragaszkodik hozzá, hogy az Olaszország­ban tartózkodó összes menedékkérőt osszák szét az európai uniós tagál­lamok között. Valamennyi tagállam között. Merthogy Salvini is átvette Donald Trump „America first” jelszavát, vagyis neki Olaszország az első, és semmi más nem érdekes. Kollár mindemellett azt is mondja, hogy az „Európai Unió jó projekt”, csak meg kell Javítani”. „Támogatjuk a Éisszaboni Szerződés megszün­tetését és egy új elfogadását, amely a nemzetállamok szabadságára és szuverenitására alapozná az együttműködést.” A gond az, hogy amit ezzel Kollár kínálni akar, az nem az Európai Unió megreparálása, hanem likvidálása. És aki ebben segédkezik, az azokba az időkbe veti vissza Szlovákiát is, amikor a legnagyobb nacionalistákjá­­tékszerei voltunk. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Elítélték az első cseh terroristát Először hirdetett ítéletet cseh bíró­ság terrorista bűncselekmény el­követése miatt, méghozzá iszla­­mista merényletről van szó. Pon­tosabban ennek akarta beállítani a tettes. Az első cseh terrorista egy 71 éves nyugdíjas villanyszerelő lett. Ja­­romír Balda két évvel ezelőtt két alkalommal is fákat vágott ki és rönköket dobált a sínekre, a me­rénylet az ő szempontjából mind­kétszer „mérsékelt sikerrel” vég­ződött - írta a Novinky.cz hírportál. Két vonat ugyan nekiütközött a fa­rönköknek, de személyi sérülés nem történt. A férfi mindkét hely­színen röplapokat szórt szét, ame­lyeken különféle fenyegetőzések voltak „a migránsok részéről” - így próbálta iszlamista merényletnek beállítani a bűncselekményt, hogy gyűlöletet keltsen a Csehországban egyébként csak hírből ismert me­nekültekkel szemben. A röplapokat egyébként nem arab, hanem latin betűkkel írta, bár azért arra ügyelt, hogy szándékosan rossz cseh nyelvezettel fogalmazza meg a fe­nyegetéseket. A férfi arra hivatkozott a bírósá­gon, hogy az orvosai által felírt gyógyszerek hatása alatt követte el tettét, továbbá „a migránsokról terjesztett internetes hírek” és a nyugaton elkövetett terrorista me­rényletek miatt nagyon rossz lelki­­állapotba került. Csehországban 5-től 15 évig terje­dő szabadságvesztés szabható ki terrorcselekmény elkövetése miatt. A bíróság igyekezett figyelembe vermi minden enyhítő körülményt, például a férfi korát, és azt, hogy nem teljesen beszámítható. Végül négy év börtönbüntetésnél lejjebb nem mehetett. Jaromír Balda a japán-morva származású Tomio Okamura szél­sőjobboldali és idegenellenes cseh párt, az SPD szimpatizánsa. 12 ezer cseh koronával támogatta a tömö­rülést, és énekelni, harmonikázni is szokott a párt nagygyűlésein. (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents