Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-18 / 92. szám

8 I KÜLFÖLD 2019. április 18. | www.ujszo.com RÖVIDEN Börtönbe került a szudáni exelnök Maradhat a mérsékelt elnök Elnök- és parlamenti választás Indonéziában, a világ legnépesebb muzulmán országában Kartúm. A kartúmi Kobar bör­tönbe szállították Omar al-Besír megbuktatott szudáni elnököt. Besírt magánzárkában tartják, szigorú felügyelet alatt. A Szu­dánt 30 évig irányító politikust április 11-én távolította el a had­sereg az afrikai ország éléről. A volt államfőt eddig az elnöki pa­lotában tartották fogva abban a szárnyban, ahol a védelmi mi­nisztérium is található. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság 2008-ban vádat emelt Besír ellen a nyugat-szudáni Dárfiír tarto­mányban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűntettek miatt. (MTI) Kormányon az észt szélsőségesek? Tallinn. Jüri Ratas korábbi mi­niszterelnököt, az Észt Centrum­párt vezetőjét bízta meg kor­mányalakítással Kersti Kaljulaid észt elnök, miután a parlament (Riigikogu) nem szavazott bi­zalmat a márciusi választáson győztes liberális Észt Reformpárt vezetője által javasolt kormány­nak. A március 3-i választáson a Centrumpárt 26, továbbá a vele koalícióra lépő, radikális jobbol­dali Észtországi Konzervatív Néppárt (EKRE) 19, valamint a nemzeti-konzervatív Pro Patria 12 mandátumával többségbe ke­rülne a parlamentben. Ha így történne, először jutna be a kabi­netbe szélsőjobboldali párt. (MTI) Keményen büntet az izraeli hadsereg Jeruzsálem. Az izraeli hadsereg lerombolta annak a palesztin merénylőnek a házát, aki de­cemberben nyitott tüzet busz­megállóban várakozókra, és tá­madásban egy újszülött meghalt. A katonák kedden éjszaka ér­keztek a Rámalláh melletti Ko­­barba, ahol ledózerolták a gyil­kos házát. A 29 éves Szaláh Bar­­gútival néhány nap múlva vé­geztek izraeli katonák, miközben menekülni próbált. A radikális iszlamista Hamász később beje­lentette, hogy a merénylő a szer­vezet tagjai közül került ki. Bar­­gúti testvérét, Asszámot január­ban tartóztatták le, egy másik ciszjordániai zsidó telep elleni támadás miatt, amelyben két iz­raeli katona vesztette életét. Az ő házát a hadsereg március elején rombolta le. Az elmúlt időszak­ban az izraeli erők elrettentés céljából többször lerombolták palesztin támadók otthonát. (MTI) Meglőtte magát a volt perui elnök Lima. Meglőtte magát limai ott­honában Alan García volt perui elnök, akit a rendőrség éppen őrizetbe akart venni az Odeb­­recht brazil építőipari vállalatot érintő korrupciós bűncselek­mények gyanúja miatt. Garcíát, aki 1985-től 1990-ig és 2006-tól 2011 -ig volt Peru elnöke, kór­házba szállította a rendőrség. A volt államfő sürgősségi műtéten esett át, állapota válságos. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Jakarta. Elnök- 6s parlamenti választást tartottak tegnap Indonéziában, a világ legnépesebb muzulmán orszá­gában, ahol 193 millió ember járulhatott az urnákhoz. Ez a világ legnagyobb, egyetlen napon történő választása. Joko Widodo jelenlegi államfő győzött a tegnapi indonéz elnökvá­lasztáson 10-13 százalékponttal egyetlen kihívója, Prabowo Subianto volt kommandós tábornok, üzletem­ber előtt az első, nem hivatalos fel­mérések szerint. A felmérést több közvélemény-kutató cég végezte el azon szavazatok 51%-ának össze­­számlálása alapján, amelyekből min­tát képeztek előrejelzésükhöz. A győzelemhez az egyszerű többség megszerzésére van szükség. Widodo közölte, a gyorsszámlálás és az exit poll eredmények is azt mutatják, ő nyerte ugyan a választást, de meg kell várni a központi választási bizottság hivatalos eredményét. Egységre szó­lította a polgárokat az elnök-, illetve parlamenti választás után. Prabowo azonban azt mondta, hogy kam­pánystábjának összesítése szerint ő nyert a szavazatok 52-54%-ával, és ugyancsak exit poll eredmények és a gyorsszámlálás adatait összesítve kapták ezt az eredményt. Arra szó­lította a híveit, ne engedjék, hogy elorozzák a győzelmet. A párt ön­kénteseit pedig arra kérte, ügyelje­nek a szavazóumák sértetlenségé­re, mert kulcsfontosságúak a győ­zelem szempontjából. Kettőjük megméretése gyakorlati­lag a 2014-es elnökválasztás megis­métlődése, amikor ugyan Widodo nyert, de az eredményt Prabowo csa­lásra hivatkozva megtámadta az al­kotmánybíróságon. A testület azon­ban Widodót nyilvánította elnöknek. Widodo mérsékelt muszlimnak szá­mít, kihívója, Subianto tábornok vi­szont a konzervatív körökhöz kötő­dik. A hivatalos végeredményt csak május 22-én jelenti be a központi vá­lasztási bizottság. Az elnökválasztással együtt par­lamenti, tartományi és önkormány­zati választást is tartottak Indonézi­ában, most először egy napon az or­szágban. Tizenhat párt összesen 250 ezer jelöltet indított több mint 20 ezer képviselői helyért. A nyugat-Az elnök és egy muszlim nő szavazása. Nehéz lesz összeszámolni, (tasr/ap) keleti irányban mintegy 5000 kilo­méter kiteijedésű szigetország 193 millió lakosa volt jogosult szavazni 800 ezer szavazóhelyiségben. Pá­pua tartomány két körzetében nem tudtak szavazni a választásra jogo­sultak, mert nem érkeztek meg idő­ben a kellő dokumentumok - közöl­te az egyik helyi választási bizottság vezetője. Ők ma szavazhatnak majd - tette hozzá. A szavazócédulákat nem egy esetben motorcsónakok­kal, kenukkal szállították a félreeső kisebb szigetekre. Az óriási földraj­zi kiterjedés és a többezemyi sziget óriási logisztikai kihívást jelent a hatmillió választási tisztviselő szá­mára. (MTI, ú) Bebetonozták az egyiptomi elnököt Vámháborús hangulat Ukrán kézen az orosz diverzánsok Kairó. Az egyiptomi parla­mentben a képviselők kétharma­dos többséggel jóváhagyták azo­kat az alkotmánymódosítási ja­vaslatokat, amelyek lehetővé te­szik Abdel-Fattáh esz-Sziszi el­nöknek, hogy legalább 2030-ig hatalmon maradjon (eredetileg 2022-ben távozott volna). Az el­fogadott javaslatok között szere­pel egyebek mellett az elnöki megbízatás meghosszabbítása négyről 6 évre, két egymást kö­vető ciklusra, és egy olyan, a kü­lönböző igazságügyi intézmé­nyek működését összehangoló legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács létrehozása, amelyet az ál­lamfő vezet majd. Elnöki jogkör­be kerül a főügyész, valamint az alkotmánybíróság elnökének ki­nevezése is. Jogvédők figyel­meztettek, hogy a módosítások tovább ronthatnak az emberi jogi helyzeten Egyiptomban. (MTI) Nagyjóból 20 milliánl dollár­nyi amerikai termókre vethet ki importvámokat az Európai Unió a Boeing repiilőgópgyár­­tónak nyújtott, tiltott wa­shingtoni támogatások miatt - jelentették be Brüsszelben. Brüsszel. Nagyjából 20 milliárd dollárnyi amerikai termékre vethet ki importvámokat az Európai Unió a Boeing repülőgépgyártónak nyújtott, tiltott, washingtoni támogatások mi­att - közölték tegnap Brüsszelben. Az Európai Bizottság nyilvános konzul­tációra bocsátott egy listát azon ter­mékekről, amelyeket ellenintézke­désként büntetővámokkal sújthat. Ezek a dohány- és élelmiszeripari termékektől kezdve a bőröndökön, játékkonzolokon, traktorokon át egé­szen a helikopterekig, a repülőgép- és autóalkatrészekig számos amerikai árut érintenének. A brüsszeli testület egyben jelezte, nyitott a tárgyalások­ra az USA-val. Szakértők szerint a lé­pés válasz arra, hogy Robert Light­­hizer amerikai kereskedelmi főkép­viselő múlt héten hasonló korlátozá­sokkal fenyegetett 11 milliárd dollár értékben, ha az EU egyes országai nem hagynak fel a Boeing riválisá­nak számító Airbus törvényellenes támogatásával, amely szerinte ekko­ra kárt okoz évente. Az amerikai vámtarifákat az 1974-es kereskedel­mi törvény alapján vetnék ki, Donald Trump kormánya ugyanígy járt el a kínai árukra még tavaly kivetett vá­mok esetében. Az USA, valamint a Németországot, az Egyesült Király­ságot, Franciaországot és Spanyolor­szágot képviselő Európai Bizottság között 15 éve ádáz vita dúl a világ két legnagyobb repülőgépgyártója, az amerikai Boeing és az európai Airbus szabályellenes támogatásáról. A kár­igény mértékét a Kereskedelmi Vi­lágszervezetnek (WTO) kell végül mindkét fél számára megítélnie. (MTI) Kijev. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) letartóztatott egy 7 fős orosz diverzáns csopor­tok amelynek tagjai terrorcselek­ményeket készültek végrehajtani Ukrajnában politikusok és az uk­rán titkosszolgálatok munkatár­sai ellen - közölte tegnap Vaszil Hricak, az SZBU vezetője. Az SZBU-fónök szerint 2017 elejé­től az orosz katonai hírszerzés több, egymástól függetlenül mű­ködő diverzáns csoportot is kül­dött ukrán területre Oroszország­ból és a szakadár Donyecki Nép­­köztársaságból. Egy ilyen cso­port hajtotta végre 2017. június 27-én azt a pokolgépes merény­letet, amelyben életét vesztette Maxim Sapoval, az ukrán kato­nai hírszerzés ezredese - mondta. Az akciót állítólag az orosz Szö­vetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és az orosz katonai hír­szerzés közösen tervelte ki. (MTI) Legkevesebb két ember meghalt, 8 megsebesült, amikor rakétatámadás érte a líbiai fővárost, Tripolit.Afővárosba néhány rakéta csapódott be. Az észak-afrikai országban Moammer Kadhafi líbiai diktátor 2011-es megbuktatása óta zűr­zavar uralkodik. Líbia két részre szakadt a nemzetközileg elismert egységkor­mány és a tobruki ellenkormány között. A Haftár tábornok vezette kelet-líbiai hadsereg április 4-én indult Tripoli ellen. A harcok már a főváros külső területén zajlanak. A harcok során eddig közel 200 ember vesztette életét. (íasr/ap) Trump védi a szaúdiakat Washington. Donald Trump amerikai elnök megvétózta azt az április elején elfogadott kong­resszusi határozatot, amelynek ér­telmében megvonnák a Szaúd- Arábia vezette koalíció támogatá­sát a jemeni háborúban. Az elnök döntése várható volt, a kongresszu­si szavazás után ugyanis a Fehér Ház jelezte, Trump vétót emel el­lene. „Ez a határozat felesleges és veszélyes kísérlet alkotmányos jogköreim korlátozására, és ve­szélybe sodorja amerikai állampol­gárok életét” - fogalmazott közle­ményében Trump. A képviselőház és a szenátus egy 1973-ban elfoga­dott törvényre hivatkozva szavazta meg a határozatot. A törvény lehe­tőséget ad a kongresszusnak, hogy külföldi konfliktus esetében korlá­tozza az elnök hatalmát. Az Egye­sült Államok 2015 óta logisztikai segítséget nyújt a jemeni földön harcoló, Szaúd-Arábia irányította koalíciónak, azaz az USA hadereje nem vesz részt a háborúban, de ha­dianyagok utánpótlásával, a szaúdi harci repülőgépek utántöltésének biztosításával támogatja Rijádot. Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újság­író tavaly októberi meggyilkolása óta - amelyet Szaúd-Arábia isz­tambuli fökonzulátusán egy rijádi kommandó követett el - az ameri­kai törvényhozók többször is sür­gették Szaúd-Arábia felelősségre vonását és az amerikai-szaúdi kap­csolatok intenzitásának csökkenté­sét. Ennek jegyében született a két­­párti kongresszusi határozat. A je­lenlegi amerikai adminisztráció azonban történelmi szövetségesé­nek tartj a Szaúd-Arábiát. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents