Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-18 / 92. szám

6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. április 18. I www.ujszo.com Hamarosan még drágább lesz a kenyér és a kifli Sorsdöntő év előtt a pozsonyi Volkswagen Pozsony. Sorsdöntő az idei év a pozsonyi Volkswagen számára, idén kiderül, hogy milyen jövő vár rá - ismerte el Oliver Grünberg, a Volkswagen Slovakia igazgatóta­nácsának az elnöke. Szerinte a cél­juk egy újabb modell gyártási jo­gának a megszerzése, aminek kö­szönhetően hosszabb távra is biz­tosíthatnák az álláshelyeket. Hogy ezt elérhessék, Grünberg szerint 2025-ig 30 százalékkal kell növel­niük a cég hatékonyságát. Lucia Kovarovic Makayová, a társaság szóvivője lapunknak megerősítet­te, hogy a csaknem 14 ezer embert foglalkoztató Volkswagen Slova­kia 3 ezer alkalmazottjától szeretne megválni, ezt azonban fokozatosan kívánja megoldani, vagyis úgy, hogy például a nyugdíjba vonulók helyett nem vesz fel új alkalmazot­takat, vagy nem hosszabbítja meg a lejáró szerződéseket. A legfrissebb adatok szerint a Volkswagen po­zsonyi üzemében tavaly több mint 408 ezer gépkocsit és 33,6 ezer se­bességváltót gyártottak, a Volks­wagen Slovakia forgalma elérte a 10,4 milliárd eurót, az adózatlan nyeresége pedig a 301 milliót. A legtöbb autót Kínába, az Egyesült Államokba és Németországba ex­portálták. (mi, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Vége lehet a kettős minőségnek Strasbourg. Az Európai Parla­ment a szerdai ülésén jóváhagyta a termékek kettős minőségével szembeni fellépést lehetővé tevő előírásokról szóló megállapodást. A tervezet értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősülne a je­lentősen eltérő összetételű termé­kek azonosként való forgalomba hozatala a különböző tagállamok­ban. Emellett a tervezetben előír­ják, hogy a vásárlót tájékoztatni kell a termékek közötti, legitim és objektív okokon alapuló különb­ségekről. Ennek minősülhet a nemzeti jogszabály, az alapanya­gok elérhetősége vagy szezonali­­tása, az egészséges étkezés előse­gítését célzó önkéntes stratégiák, és az előállító azon joga, hogy ugyanazon márkájú terméket eltérő tömegű, térfogatú kiszerelésben hozhasson forgalomba. (TASR, MTI) Vonzzuk a külföldi vállalkozókat Pozsony. Szlovákia egyre vonzóbb a csehországi és magyarországi vállalkozók számára - derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő társaság legfrissebb elemzéséből. Jelenleg 11 197 szlovákiai cégnek van cseh tulajdonosa, 856-tal többnek, mint tavaly. A magyar állampolgárok által bejegyzett szlovákiai cégek száma ugyanek­kor 3 87-tel 10 615-re nőtt. A sor­ban az osztrákok (3948), a németek (2415), az olaszok (2205), az uk­ránok (1967) és a lengyelek (1851) következnek. (mi) Digitalizált fővárosi gyorsétkezdék Pozsony. Gyökeresen megújult a McDonald’s 3 pozsonyi étterme, a számítógépesítés, az önkiszolgá­lóvá alakított ételrendelés kon­cepcióját a hálózat többi szlová­kiai gyorsétkezdéjében is megva­lósítják. A digitális technológia révén a betérő maga rendelheti az ételt, megválogathatja a hambur­gerek összetevőit, megnézheti az általa kiválasztott étel kalóriatar­talmát. Természetesen az ételren­delés hagyományos úton továbbra is lehetséges. További változás, hogy igény esetén az ételt kihoz­zák a vendéghez. (só) Pozsony. A kormány szociális intézkedései és az üzletláncok árpolitikája miatt idén elkerül­hetetlen lesz a kenyér és a töb­bi pékipari termék drágulása. A szlovákiai pékségeket ösz­­szefogó szakmai szervezet szerint az áremelés elmaradá­sa az egész ágazatot veszély­be sodorhatná. A szlovákiai pékipar számára a legnagyobb érvágást a kormány szociális csomagjai okozzák, ame­lyek jelentősen megemelték az éj­szakai, a hétvégi és az ünnepnapi munkavégzés költségeit. A péksé­gekben a munkaórák 80 százalékát ez utóbbiak teszik ki. Növekvő bérköltségek „Míg 2017-ben 677 euró volt a bruttó havi átlagbér az ágazatban, mára ez 731 euróra nőtt. A pékipari cégek kiadásainak jelenleg a 38 százalékát teszik ki a bérköltségek” - nyilatkozta Tatiana Lopúchová, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének az elnöke. Idén azonban tovább romlik a helyzetük. Míg az év elején a mi­nimálbérek nőttek, májustól tovább nő az éjszakai, hétvégi és ünnepna­pi munkavégzés díja. „Ezt követően a pékségek kiadásainak több mint a 40 százalékát teszik majd ki a bér­költségek. Ha ez még nem lenne elég, a kormány a túlórák lefaragá­sát is fontolgatja, ami újabb terhet róna a munkáltatókra, hiszen emiatt újabb alkalmazottakat kellene fel­venniük, miközben a nagy részük ezt nem engedheti meg magának” - mondta Lopúchová. Drágult az alapanyag A bérköltségek növekedésén kí­vül a pékségek az általuk használt alapanyagokért is egyre többet fi­zetnek. „A liszt ára 20-30 százalék­kal nőtt, 102 százalékkal drágult azonban a mák, 34 százalékkal a burgonyaliszt és 64 százalékkal a só is. Es akkor még nem beszéltünk ar­ról, hogy az energiaárak az ötödével nőttek, miközben az üzemanyago­kért is egyre többet fizetünk” - tette hozzá Lopúchová. Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmi­­szeripari Kamara (SPPK) szóvivője már korábban elismerte, hogy a pék­ségek legfontosabb alapanyagának számító liszt drágulása elsősorban a tavalyi gyengébb gabonatermés számlájára írható, ami miatt a búza és a rozs is drágult, miközben a mal­mok gyártási költségeinek a 70-80 százalékát épp a gabonával kapcso­latos kiadások teszik ki. Veszélyes zuhanás „A pékiparban már tavaly válság­­helyzet volt: az ágazat összesített nyeresége több mint 7 millió euróról 2,9 millió euróra esett vissza. Ilyen mértékű zuhanás hosszabb távon fenntarthatatlan. Ha nem sikerül nö­velni az árainkat, az ágazat idén vesz­teséggel záija az évet” — vallja Lopú­(TASR-felvétel) chová, aki szerint a külföldi üzletlán­cok is ott tesznek keresztbe a pékek­nek, ahol csak tudnak. „Az idei év elején az üzletláncok különadójára hivatkozva utasították vissza a pékek árköveteléseit. Mára ugyan kiderült, hogy a különadó nem lép életbe, en­nek ellenére egyes üzletláncok nem hogy árat nem hajlandók emelni, ha­nem még a jelenleginél is kisebb összeget szeretnének fizetni a pékek­nek” - állítja a pékszövetség elnöke. A vásárié is megérzi Lopúchová szerint a pékek képte­lenek fenntartani a jelenlegi árakat, miközben az üzletláncok nem hajlan­dók csökkenteni a nyereségrésüket, az elkövetkező időszakban így a vá­sárlók is drágábban juthatnak majd hozzá a kenyérhez. Hogy pontosan mennyivel, azt egyelőre Lopúchová szerint sem lehet felmérni. A Szlo­vákiai Pékek, Cukrászok és Tészta­gyártók Szövetsége azonban azt is szeretné elérni, hogy a kormány eny­hítsen a pékségek bérköltségein, az ezzel kapcsolatos javaslataikat már el is juttatták a földművelésügyi tárcá­nak véleményezésre. (mi) Segíthet a tejiparon a duális képzés A szlovákiai tejipar helyzete valamelyest javulhat, ehhez azonban új munkaerőre lesz szüksége. A szakemberek sze­rint ebben segíthet a duális képzés is, amelynek során a tanintézetben folyó elméleti oktatás a vállalatoknál zajló gyakorlati kópzóssel párhuza­mosan történik. Pozsony. „Az agrárágazatban 63 munkáltató rendelkezik bizonylattal duális képzésre. Idén bővíteni szeret­nénk a listát, mégpedig négy mező­­gazdasági és három élelmiszeripari céggel. A tejiparban elsősorban a biokémikus képzés jöhet szóba, ar­ra van ugyanis a legnagyobb igény” - nyilatkozta Stanislav Voskár, a Szlo­vákiai Tejszövetség elnöke. Az agrárágazat egészét komoly munkaerőhiány sújtja. Mindez hat­ványozottan érvényes a tejiparra, ép­pen ezért felettébb fontos, hogy élje­nek a duális képzés adta előnyökkel. Komoly gondot okoz azonban, hogy egyre kevesebben érdeklődnek az élelmiszeripari szakképzés iránt, emiatt pedig csökkent az élelmiszer­­ipari és ezen belül is a tejipari beállí­tottságú középiskolák száma. Szlo­vákiában jelenleg Nyitrán, Léván, Késmárkban, Porosdián, Bánban, Zsolnán, valamint Liptószentmikló­­son vannak ilyen beállítottságú kö­zépiskolák. Voskár szerint elsősor­ban az ország keleti járásaiban kelle­ne több ilyen iskola. „A diákokat meg kell győzni arról, hogy a tejágazat jö­vedelmező és attraktív lehet, ha meg­felelő figyelmet szentelnek neki. A szlovákiai élelmiszeripar a múlt szá­zad kilencvenes éveiben 65 ezer em­bert foglalkoztatott, pár évvel ezelőtt viszont már csupán 29 ezer alkalma­zottról beszélhettünk. A jó hír, hogy tavalyra ez 32 ezerre nőtt, és az ága­zat képviselői az elkövetkező idő­szakban további növekedésre számí­tanak”-mondta Voskár. (sb) Keresse legújabb számát az újságárusoknál! iRTM nTRUfsiy tfjl w IJURw Stti sí ,.,■ i ■■>'y'■• :pt'}i;:';i<:-'-r-íí-ííte“vw■v#:’''íí^'':'^ ''-í''^Síc■ ■ ?■-''• '■'■■•'*■ ■' -N ■ ■:■■ ,, i,;:?Ä ' '

Next

/
Thumbnails
Contents