Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-18 / 92. szám

RÉGIÓ www.ujszo.com | 2019. április 18 I 5 Újabb nem a tótmegyeri sertésfarmra Tóth Marián tardoskeddi polgármester, AI2beta Húsková tótmegyeri képviselő, Lubica Karasová tótmegyeri polgár­­mester és Ladislav Marenőák megyei képviselő a közös sajtótájékoztatón (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Közös nyilatkozatban tiltakoznak az érsekújvári régióbeli községek polgármesterei a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet nyitrai kirendeltségének február végi döntése ellen, mellyel engedélyezte a Sándor-tanyára tervezett sertéshizlalda megnyitását. A hétfő esti találkozót követően sajtótájékoztatót tartottak a tétmegyeri művelődési házban. fEHtoüJ A széniéi (Senica) Agrovykrm Résztvénytársaság sertéshizlaládja elleni petíciót 2017-ben 4840 sze­mély írta alá Tótmegyerről, Szelő­­céről, Negyedről, Vágfarkasdról, Szímőről és Tardoskeddről, vala­mint Érsekújvárból. „Kérjük a környezetvédelmi fel­ügyeletet, hogy változtassa meg a döntését, és vegye figyelembe az érintett községek lakosainak az észrevételeit. 2017 augusztusában a környezetvédelmi felügyelet szak­értőivel találkoztak a lakosok, ahol elmondták az aggályaikat, és ugyanebben az évben lakossági fó­rumot tartottunk, amelyen nyolc község vezetése, valamint Nyitra megye képviselői vettek részt“ - mondta Éubica Karasová, Tót­megy er polgármestere. A két évvel ezelőtti fórumon, amelyre a polgármester utalt, részt vett Csicsai Gábor, a mezőgazdasá­gi tárca államtitkára és jelen voltak Ipolyszakállos, Nagycétény és Sző­­gyén önkormányzati képviselői, ahol hasonló sertésfarmok már mű­ködnek. A Sándor-tanyát 1996-ban be­zárták, a dán tulajdonú Agrovykrm Részvénytársaság 2007-ben vásárol­ta meg a telket Tótmegy er akkori ve­zetésének a beleegyezésével. Az Agrovykrm Részvénytársaság egyik állásfoglalásában olvasható, hogy a Tótmegyertől három kilométerre fekvő telken korábban is hizlalda működött, és a vállalkozói tervet, a környezetvédelmi hatástanulmányt már jóváhagyták. Az 5,6 millió eurós beruházás keretében felújítanák a ré­gi épületeket, és további hét csarno­kot építenének. Évi 95 tonna ammó­nia pusztító hatással lehet a környe­zetre, 7200 anyadisznót nevelnének a megafarm üzemeltetői, és évente 160 ezer kismalacot szállítanának a te­lepről más hizlaldákba. A Sándor­­tanyán a helyiek elmondása szerint 1500-nál több hízót sosem neveltek. Tóth Marián, Tardoskedd pol­gármestere, a Cergát - Vág Kistér­ségi Társulás vezetője elmondta, a testület és a lakosok ellenzik a ser­téstelep megnyitását a szomszédos községben. Értékes termőföldjük van, nem szeretnék, ha szennye­ződne. Bób János, Szímő polgármestere szerint őket elsősorban a bűz érin­tetné, mivel a községük légvonal­ban csak hat kilométerre fekszik Tótmegyertől. A beruházás kedve­zőtlen hatással lenne az életük mi­nőségére, ingatlanjaik értékére, ezért a szímőiek ellenzik a beruhá­zást. Lubica Karasová elmondta, a tótmegyeri és a régióbeli utak nem alkalmasak ilyen sűrű kami­onforgalomra. Tönkretennék az út­jaikat, berepedeznének az utak kö­zelében lévő házak falai, minden tekintetben romlana a lakosok élet­minősége, és esélyük sem lenne fejleszteni az idegenforgalmat. Ladislav Marenőák megyei kép­viselő a tótmegyeri találkozót kö­vető sajtótájékoztatón hangsúlyoz­ta: erre az újabb találkozóra azért volt szükség, mert az itt élők to­vábbra is ellenzik a vállalkozói el­képzelés megvalósítását és ezzel a felhívással adnak ismét hangot az elégedetlenségüknek. A kénsavas gyilkos is megsérülhetett Nem kizárt, hogy a még mindig szabadlábon lévő tettes is megsé­rülhetett, amikor múlt pénteken hajnalban kénsavat öntött a 39 éves, kutyáját sétáltató érsekújvári nő arcába illetve kaijára. Az utóbbi napokban egyre gyakrabban hangzik el, hogy F. Adriannának komoly konfliktu­sai voltak egy korábbi élettársá­val, akivel egy ideig üzlettársi vi­szonyban is volt. Nem hivatalos forrásunk szerint a férfi többször megfenyegette, de nem kizárt, hogy valaki megrendelésre haj­totta végre a kénsavas támadást. A fenyegetések miatt az asszony egy időre kénytelen volt kivenni lá­nyát az iskolából, és külföldre költözni. A férfit a gyilkosságot követően ki akarta hallgatni a rendőrség, ám kiderült, hogy el­utazott Ukrajnába, és csak a na­pokban tér haza. A kénsavas támadás a nő édes­anyjának a háza előtt történt. A szakértők szerint sokat segített volna, ha a sérült azonnal bő vízzel le tudta volna mosni a maróanya­got. Tegnap az érsekújvári kutyá­sok közösségi oldalán egy nő arra panaszkodott, hogy Kamocsán egy ismeretlen férfi azzal riogatta, ne mászkáljon egyedül a folyóparton a kutyájával, mert vele is hasonló történhet, mint az érsekújvári asszonnyal. A történet írójával si­került felvennünk a kapcsolatot, és elmondta, nem tudna személyle­írást adni az idegenről, de félelmet keltett benne az ilyen fenyegető­zés, és egy ideig nem is megy sé­tálni egyedül a szabadba. (száz) Két mécses ég a Folyópart utcai ház előtt, ahol a pénteki tragédia történt (A szerző felvétele) RÖVIDEN Bringázz munkába! Komárom. A város idén is csat­lakozott a Bringázz munkába! országos kampányhoz. Ajelent­­kezési határidő május 5., a ver­seny május 31 -ig tart. Komáromban az utóbbi években több bringás fejlesztés valósult meg, kerékpárutak épültek a vá­ros körül, kerékpártározókat he­lyeztek ki, az idei költségvetés­ben pedig 5000 euró szerepel ke­rékpáros szervizpontok telepíté­sére. A Bringázz munkába! akció növekvő népszerűségét mutatja, hogy míg az első évben, 2015- ben 50 településről 851 csapat (2373 személy) regisztrált, tavaly már 88 településről 3332 csapat (11 061 személy). A résztvevők értékes díjakat, például össze­csukható kerékpárokat, elektro­mos robogót, elektromos kerék­párt is nyerhetnek. A verseny részleteit a www.dop­­racenabicykli.eu oldalon találják, magyar nyelven is. (vkm). Bálint György, aki generációkat neveit a mezőgazdasági munka megbecsülésére, még ma is tevékeny, ráadásul érdeklődő, megértő szelídséggel és féltő aggodalommal figyeli, mi történik körülötte. Amikor megszületett, I az országnak még királya volt, IV. Károly. Aztán jött a vörös forradalom, a fehér forradalom, az 1. világ- I háború, a 2. világháború, majd a kommunizmus annak minden következményével. Sok hullámhegyet és I hullámvölgyet megélt. Mégis humanista lett, senkire nem haragszik. De hogy lehet az ember humanista I a munkatáborban, a koncentrációs táborban, a kommunista diktatúrában, a megaláztatás kellős közepén? f A rendszerváltást követően kitérőt tett a parlamentbe, mit tanult meg akkor a politikáról? Kétheti tv- és rádióműsor lOrUis 20-► Bemutatjuk: Mitől jó egy jó (húsvéti) sonka? És mivel rontják el a boltit? Sonkaügyi tanácsok Kis O'shea Dániel húsérlelő mérnöktől május 3 ha harai? DUPLA SZÁM! Mennyit­_GyerQpk Április 16-tól két héten keresztül az újságárusoknál!

Next

/
Thumbnails
Contents