Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-12 / 87. szám

www.ujszo.com | 2019. április 12. KÜLFÖLD I 5 Október végéig tart a brexit Az Egyesült Királyságban várhatóan májusban európai parlamenti választást tartanak A színben már van egyezség: Theresa May és Angela Merkel a csúcson itasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Rugalmas, azonban legfeljebb október 31-ig tartó halasztásról született meg­állapodás az európai uniós vezetők éjszakába nyúló rendkívüli csúcsértekezletén az Egyesült Királyság kilépési dátumának ügyében. Ha a szigetország május 22-ig nem hagyja jóvá a megállapodást, és még tagja az EU-nak, akkor részt kell vennie az európai parlamenti választáson. A brüsszeli találkozón elfogadott egyezségnek része, hogy júniusban áttekintik a folyamat állását, de ezt kifejezetten nem úgy kell érteni, hogy akkor esetleg módosulhat a határidő. Amennyiben időközben mindkét fél ratifikálja a kiválás feltételeit rögzí­tő, de a londoni törvényhozás által többször is elutasított szerződést, ak­kor a következő hónap első napján automatikusan megszűnik a brit tag­ság. Ha a szigetország május 22-ig nem hagyja jóvá a megállapodást, és még tagja az EU-nak, akkor részt kell vennie az európai parlamenti válasz­táson. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor június 1-jén kiesik az Eu­rópai Unióból. A zárónyilatkozatban kitértek rá, hogy London vállalta, a halasztás ideje alatt konstruktívan, felelősségteljesen fog eljárni a jóhiszemű együttműködés jegyében, tartózkodik minden olyan intézke­déstől, amely akadályozhatja az EU céljainak elérését, különösen a dön­téshozatali eljárásokban. Ismét le­szögezték emellett, hogy nem tár­gyalható újra a kiválási szerződés, valamint, hogy „minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt”. Miért október végén? Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülést lezáró sajtótájékoz­tatón arra kérte a briteket, hogy ne vesztegessék el ezt az időt. „Az el­következő hat hónapban az ügy tel­jes egészében a szigetország kezé­ben van. Ratifikálhatják a kiválási egyezményt, ebben az esetben véget ér a hosszabbítás. Újragondolhatják a brexitstratégiát. Még a kilépési szándékot is visszavonhatják” - mondta. Mint közölte, a kiterjesztés rugalmas, de kicsit rövidebb annál, mint amire számított. Kérdésre vá­laszolva ugyanakkor nem tudta ki­zárni azt a forgatókönyvet, hogy az október 31-éig tartó halasztást meg­előző EU-csúcson megegyezés szü­lethet a határidő további kitolásáról. Az október végi időpont egyébként középutat jelent a szigorúbb határ­idő mellett kardoskodó franciák és a többiek álláspontja között. Emellett pedig azért választhatták ki, mert aznap köszön le a Jean-Claude Junc­ker vezette Európai Bizottság, és még éppen az új testület megalaku­lása elé esik. Természetesen az Egyesült Királyság egyelőre teljes jogú uniós tag marad, ennek minden kötelezettségéve 1. Londonnak igyekezni kell Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elégedettségét fe­Határidők sora ► Ha a brit alsóházban korábban átmegy az idáig háromszor elutasított kilépési megállapodás, akkor október vége előtt is kiléphetnek a britek. ► Ha ez nem történik meg május 22-ig, akkor EP- választást kell tartaniuk. Ha ezt bármilyen okból nem teszik meg, június 1-jén rendezetlen brexit jön. ► Theresa May csak június 30-igtartó hosszabbítást • kért, Donald Tusk, az Euró­pai Tanács elnöke, és sok tagország 2020-ig tartó hosszabbítást javasolt. jezte ki az eredménnyel kapcsolat­ban, és hangsúlyozta, meg vannak róla győződve, hogy London be fog­ja tartani a jóhiszemű együttmű­ködésre vonatkozó vállalásokat, de rámutatott, a legtöbb kérdésben rá­adásul minősített többségi szavazás­sal születnek a-döntések. Egyesek szerint a szigetország időnként nehéz partner lehet, döntéseket blokkolhat, de ebben nincs semmi új - jegyezte meg tréfásan. Elmondta, való­színűleg az Egyesült Királyság is részt fog venni az EP-választáson, ami ugyan kicsit furcsa, de tisztelet­ben kell tartani a közösségi jogot. Macron bekeményített Theresa May brit kormányfő ere­detileg június 30-ig kért hosszabbí­tást, míg Donald Tusk rugalmas, akár egyéves halasztást javasolt. Emma­nuel Macron francia elnök azonban ezt - sokak szerint főként belpoliti­kai okokból - ellenezte, mondván még a „kemény brexit” is jobb, mint ha London esetleg akadályozni pró­bálná az Európai Unió működését. Macron később kijelentette, hogy ez volt a legjobb megoldás, az állás­pontok jelentősen eltértek, de kompromisszumra tudtak jutni. Angela Merkel német kancellár üd­vözölte, hogy egyelőre elhárult a rendezetlen brit kilépés veszélye, valamint azt, hogy még ilyen nehéz helyzetben is sikerült az egység megőrzése. Aláhúzta azt is, a kilé­pési határidő hosszabb kiterjesztése nyugalmat biztosít az unió számra, és azt, hogy a tagországok vezetői­nek nem kell kéthetente csúcstalál­kozót tartaniuk ugyanabban a témá­ban. Merkel végezetül azt hangsú­lyozta, hogy a két éven keresztül előkészített kilépési megállapodás minden pontját be kell tartani. May hangsúlyozta, az alsóháznak mihamarabb jóvá kell hagynia a brexitmegállapodást, akár már má­jusban, és távozni kell az EU-ból, amint csak lehetséges. „Őszintén saj­nálom, hogy nem tudtam meggyőzni a parlamentet, hogy hagyja jóvá a ki­válási megállapodást, amely lehetővé tehette volna az Egyesült Királyság számára, hogy zökkenőmentesen és rendezett módon, időben hagyja el az uniót” - mondta. May aláhúzta: a me­netrend egyértelmű, lépéseket kell tenni a megállapodásra vonatkozó konszenzus elérésére. Nehéz hetek következnek, túl kell jutni a holtpon­ton a brit parlamentben. Hozzátette: kötelessége, hogy találjon megoldást a britek döntésére a népszavazáson. Semmi sem sürgetőbb, fontosabb - fűzte hozzá a miniszterelnök. (MTI, ú) RÖVIDEN Letartóztatták a szudáni elnököt Kartúm. 30 év országiás után tegnap lemondott Omar el-Besír szudáni elnök, akit később letar­tóztattak, az ország irányítására kétéves átmeneti időszakra ka­tonai tanács jött létre—azonnal rendkívüli állapotot hirdetve. Katonai hatalomátvétel történt az afrikai országban, a katonák megszállták az államfő vezette Iszlám Mozgalom székházát. Azonnal szabadon engedik a po­litikai foglyokat - állítja a szu­dáni biztonsági szolgálat. (MTI) Júliusban elnököt választ Algéria Algír. Ahmed Gáid Szaláh algé­riai vezérkari főnök bejelentette, hogy elválja az ország ügyészsé­gétől az utcai tüntetők által kor­ruptnak tartott kormányzó elit tagjai elleni vizsgálatokat. Abdel-Kader Benszaláh ideigle­nes elnök hivatala időközben be­jelentette, július 4-én tartanak el­nökválasztást Algériában. (MTI) Brit őrizetben a WikiLeaks alapítója London. Őrizetbe vette a Scot­land Yard Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, aki hét éve Ecuador londoni nagykövetségén tartóz­kodott. A rendőri egységeket Ecuador nagykövete hívta be a diplomáciai képviselet épületébe, miután az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak ko­rábban megadott menedékjogot. Lenin Moreno ecuadori elnök a diplomáciai menedékjog vissza­vonását azzal indokolta, hogy a WikiLeaks alapítója többször megsértette a nemzetközi egyez­ményeket. Árulással vádolta meg az ecuadori elnököt elődje, Ra­fael Correa. Az USA-ban számí­tógépes behatolás érdekében el­követett összeesküvés miatt vá­dat emeltek Assange ellen. (MTI) HB0 2 HÓNAPIG AJÁNDÉKBA TV- ES INTERNETLEFEDETTSEG MAR MINDEN VÁROSBAN ÉLJEN A 200 EURÓS KEDVEZMÉNY LEHETŐSÉGÉVEL VAN OKA AZ ÖRÖMRE ©2019 Home 8ox Office, Inc. All rights reserved Tel.: 0850211 112 www.digislovakia.sl DP190198

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents