Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-11 / 86. szám
8 KÜLFÖLD 2019. április 11. I www.ujszo.com RÖVIDEN Új-Zéland: szigorú fegyvertörvóny Wellington. Utolsó olvasatban is jóváhagyta az új-zélandi parlament a szigetország fegyvertörvényének szigorítását, alig néhány héttel a christchurchi terrortámadás után. A 120 fős törvényhozásban csupán egy képviselő szavazott az indítvány ellen, amelynek elfogadását a pártok egységesen támogattak. „Nagyon ritkán volt ilyen egyetértésre példa” - mondta Jacinda Ardem miniszterelnök. A törvény értelmében a betiltott fegyvereket szeptember 30-ig kell mindenkinek leadnia. (MTI) Indiában május 19-ig választanak Újdelhi. Indiában ma parlamenti választás kezdődik, több mint egy hónapon keresztül, hét szakaszban adhatja le szavazatát a világ népességének több mint 10 százalékát kitevő, mintegy 900 millió választásra jogosult indiai. Narendra Modi miniszterelnök és pártja, a hindu nacionalista Indiai Néppárt (Bháratíja Dzsanata Párt, BJP) az újraválasztásért kampányolt, miután 2014-ben elsöprő győzelmet aratott az ázsiai országot az 1947-ben kivívott függetlensége óta eltelt idő nagy részében irányító párt, a napjainkban a Rahul Gandhi vezette Indiai Nemzeti Kongresszus (INC) felett. (MTI) Frontex: kevesebb bevándorló érkezik Brüsszel. Tovább csökkent márciusban az illegálisan Európába érkező bevándorlók száma az előző havi adatokhoz képest— jelentette az unió part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex). Januárban 4600-an érkeztek a négy fő migrációs útvonalon keresztül az EU-ba, ez 7%-os csökkenést jelent a februári adatokhoz képest. Az év első három hónapjában regisztráltak száma 17 900 volt, 13%-kal kevesebb, mint tavaly. Az olaszországi visszaesés miatt (2018-hoz képest bő 90%-kal csökkent a migránsok száma) már Spanyolország a legfőbb belépési pont. (MTI) Kim Dzsong Un rendre utasított Phenjan. Plenáris ülésre hívta össze Kim Dzsong Un az északkoreai állampárt, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságát, hogy megvitassák a Kim és Donald Trump amerikai elnök eredménytelen hanoi csúcstalálkozója után kialakult helyzetet. Kim Dzsong Un a tanácskozáson rendreutasította a pártvezetést. Figyelmeztetett arra, hogy a vezető tisztségviselők ne lógjanak ki a sorból, mondván, a „nemkívánatos gyakorlatokat” ki kell gyomlálni. Dél-Korea szerint Kim vélhetően személycseréket rendel majd el a Központi Bizottságban, ezek pedig akár Kim Jong Csoltot, a bizottság alelnökét is érinthetik. Kim Jong Csőit az észak-koreai vezető jobbkezeként tartják számon. (MTI) Netanjahu ötödik győzelme Benjámin Netanjahu rövidesen Izrael leghosszabb ideig regnáló miniszterelnöke lesz Netanjahu öröme felhőtlen, ötödik alkalommal is kormányt alakíthat (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a korrupciós ügyei ellenére képes volt maga mellett mozgósítani a szavazók jelentős részét, és az ellenzékénél jelentősen nagyobb jobboldali tömbbel várhatóan megalakíthatja ötödik kormányát. Az előrehozott választás egyben bizalmi szavazást is jelentett a jobboldali Likud pártot vezető és várhatóan három korrupciós ügyben vádemeléssel szembenéző Benjámin Netanjahu mellett, aki ciklusát megkezdve Izrael leghosszabb ideig regnáló miniszterelnöke lesz (a csúcstartó jelenleg az országalapító Dávid Ben-Gurión). A szavazatok 97%ának megszámlálása után az izraeliek jelentős része a kétes ügyek ellenére a Likudra, illetve Netanjahura adta voksát, miközben ellene is 35 mandátumos, nagyjából ugyanakkora tábor szavazott, az alig 3 hónappal korábban létrejött Kék-fehér pártot támogatva. A csakis Netanjahut kormányfőnek jelölő két ultraortodox párt, az askenázi Egységes Tóra párt és a keletieket tömörítő Sasz párt egyenként nyolc-nyolc mandátumot szerezve tizenháromról 16 képviselőre növelte erejét a 120 tagú kneszetben (parlamentben). Netanjahu szövetségeseivel együtt stabil, 63-65 mandátumra rúgó többségre tehet szert a kneszetben. Csökkent viszont az arab nemzetiség jelenléte a parlamentben. Míg korábban egységbe tömörülve 13 helyet szereztek, a csalódott arab lakosság nagy számban távollétével tüntetett a választáson, és a külön induló két arab pártnak együtt is csak 10 képviselője lesz. Az évtizedekig az országot vezető, nagy múltú szociáldemokrata Munkapárt történetének legsúlyosabb vereségét szenvedte el. 24-ről 5 fősre csökkent képviselete a kneszetben, mert szavazótáborának jelentős része Netanjahu megbuktatásának reményében átpártolt az új Kék-fehér párthoz. A részvételi arány 67,9% volt, ami 4 százalékpontos csökkentést jelent a 2015-ös 71,8%-hoz képest. A gazdagabb, központi városok inkább az ellenzéki, centrista Kék-fehér pártszövetségre, a szegény és periferikus térségek inkább a kormányzó, jobboldali Likudra szavaztak. A keddi választás végleges eredményeit csak ma hozzák nyilvánosságra a dupla borítékos szavazatok összeszámlálását követően. Mintegy 200 ezren szavaztak dupla borítékkal, a diplomáciai testületek külföldön élő tagjai, valamint a katonák. A választási térkép szerint Jeruzsálemben a Likud és az ultraortodox pártok arattak győzelmet, Tel-Aviv és Haifa viszont főként a Kék-fehér szövetségre szavazott. Az ország déli része - amely a palesztin Gázai övezetet uraló, iszlamista Hamász rakétáitól leginkább szenvedett - továbbra is Benjámin Netanjahu miniszterelnök pártja mellé tette le voksát. A baloldali kibucokban igen magas arányú győzelmet aratott a Béni Ganz vezette Kék-fehér szövetség. (MTI, index) Az unió hajlandó némi haladékot adni a briteknek Rendkívüli csúcstalálkozót kezdtek tegnap az Európai Unió tagállamainak vezetői, amelynek egyetlen napirendi pontja az Egyesült Királyság kiválási folyamata, a tagság megszűnési határidejének esetleges újbóli halasztása. Brüsszel. A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha elutasítják Theresa May brit kormányfő indokait a további halasztásra, akkor az Egyesült Királyság pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból. A brit EU- tagság eredetileg március 29-én szűnt volna meg, de a 27-ek néhány hete egy hosszabbítást már jóváhagytak (május 22-ig), miután a londoni parlament nem fogadta el a kilépés feltételrendszerét rögzítő szerződést. Az uniós csúcs zárónyilatkozatának tervezetében egyelőre ki van hagyva, hogy mennyi időre adnának halasztást a briteknek, de az szerepel benne, hogy a kilépési megállapodás ratifikálásához adnák a haladékot. Ha pedig a majdani dátum előtt elfogadná az alsóház a kilépési megállapodást, a következő hónap első napja lenne a brexit napja is. Viszont azt is aláhúzzák benne, hogy a hosszabbítással nem veszélyeztethetik az uniós intézmények megfelelő működését. Ezért azt is kikötnék, hogy az Egyesült Királyságnak meg kell tartania az EP-választást, ha május 22-ig nem ratifikálj a a kilépési megállapodást, és így a május 23-26-i EP-választás alatt is tagja az uniónak. Ha bármilyen okból ennek a kötelezettségének az Egyesült Királyság nem tesz eleget, vagyis nem tart európai parlamenti választást, akkor a tervezet szerint június 1-jét határoznák meg a kilépés kötelező dátumaként. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a rugalmas hosszabb halasztást ajánlja az egyik alternatívaként: ez alapján legfeljebb egy évig kapnának halasztást a britek, közben pedig bármikor kiléphetnének, ha átmegy az alsóházban a kilépési megállapodás. így elkerülhető lenne, hogy néhány hetente újabb és újabb csúcstalálkozót hívjanak össze. Tusk azért az egy évet ajánlja, mert akkor az Európai Uniónak egyhangúlag kell majd döntenie kulcsfontosságú ügyekben. Tusk a javaslatához három feltételt is szabna: az EU 27 tagországa és May által elfogadott, de a brit alsóházban háromszor is elutasított kilépési megállapodásról nem nyitják újra a tárgyalásokat. Nem kezdik meg a tényleges tárgyalásokat a jövőbeni kapcsolatokról, csak a kilépési megállapodáshoz kapcsolt, ezeket vázlatosan jelző politikai nyilatkozatról. Az Egyesült Királyságnak együttműködőnek kell maradnia ebben az időszakban, olyan hozzáállással, ami tükrözi, hogy egy kilépőiéiben lévő tagország. Viszont azt is hozzátette, hogy ettől függetlenül az Egyesült Királyság teljes jogú tag maradna, az ezzel járó kötelezettségekkel együtt. Emellett az Európai Bíróság döntésének megfelelően bármikor vissza is vonhatja a kilépést egyoldalúan, írta Tusk. Ezzel szemben az EU brexitügyi főtárgyalója, Michel Bamier azt az álláspontot képviselte a tagállamok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi luxembourgi ülésén, hogy nyomást kell gyakorolniuk a brit képviselőkre, hogy álljanak be Theresa May kilépési megállapodása mögé, és ezt leginkább azzal tudják elérni, ha a brit kormányfő kérésének megfelelően június 30-ig tartó halasztást támogatnak, derült ki kiszivárgott diplomáciai feljegyzésekből. Nagy többséggel jóváhagyta kedden este a londoni alsóház, hogy Theresa May miniszterelnök az Európai Unió a tegnap kezdődött csúcsértekezletén kezdeményezze a brit EU-tagság megszűnésének további halasztását. A kormányzati indítványra 440, ellene 110 képviselő voksolt. May hivatalosan múlt pénteken kérte a brexit legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását. (MTI, ú) Ismét sötétségbe borult a venezuelai főváros, Caracas nagy része és az ország számos tagállama, az energiaellátásban keletkezett újabb hiba miatt. Nicolás Maduro elnök április 1-én bejelentette az áramszolgáltatás 30 napos korlátozását. Juan Guaidó, a több ország által Venezuela ideiglenes elnökének elismert ellenzéki vezető az utcára hívta az embereket tiltakozásul a közszolgáltatások színvonala és a Maduro-kormány ellen. (TASR/AP) Szudán: lövik a tömeget Kartúm. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet felszólította a szudáni biztonsági erőket, hogy hagyjanak fel a tüntetők elleni kíméletlen és halált okozó erőszakkal, és megerősítette: a hatóságok éles lőszert és könnygázt vetettek be a tiltakozásokon. Az Amnesty friss közleményében arról számolt be, hogy szombat óta legalább kilencen vesztették életüket a megmozdulásokon. Egy szudáni orvosszövetség ezzel szemben úgy értesült, hogy a halálos áldozatok száma elérte a 21-et, és legalább 153-an megsebesültek. A szudáni állami hírügynökség eközben arról adott hírt, hogy a kormánypárt mára szimpátiatüntetést szervez Kartúmban Omar el-Besír elnököt támogatandó. Szakértők attól tartanak, hogy összecsapásokra kerülhet sor Besír hívei és eflentábora között. Sőt, máris egymás ellen fordultak a belbiztonsági erők és a hadsereg egyes egységei is. Szudánban december óta tartanak az ezreket megmozgató demonstrációk. A gazdasági nehézségek, a növekvő infláció és az üzemanyaghiány, illetve a kenyér árának emelkedése miatti tiltakozásokon egyre többen követelik a harminc éve hatalmon lévő Besír távozását. A szudáni vezető 1989- ben jutott hatalomra katonai puccs révén. Az elnök a tüntetésekre válaszul februárban egy évre szükségállapotot hirdetett, és feloszlatta a kormányt. Március közepén új, szakértői kabinetet nevezett ki a gazdasági válság kezelésére. (MTI, ú)
