Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-11 / 86. szám
www.ujszo.com | 2019. április 11. KULTÚRA 9 Ma van a költészet napja PENGE TALLÓSI BÉLA Április 11-én, József Attila (1905-1937) születésnapján tartják Magyarországon a költészet napját 1964-től minden évben. Ehhez kapcsolódik, hogy ugyanezen a napon született 1900-ban a magyar irodalom egy másik kiemelkedő alakja, Márai Sándor is. A költészet napján minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, koszorúzásokkal, közös versmondásokkal, kiállításokkal, különféle rendezvényekkel tisztelegnek a magyar líra előtt határon belül és a határon túl is. Sok helyen költészetet népszerűsítő programokat - irodalmi esteket, felolvasást, szavalóversenyeket, versmondó találkozót, slam poetry eseményeket — szerveznek. Emellett kiemelt figyelem irányul a magyar lírára.a közmédiában is — ezért ma érdemes odafigyelni a televízió és a rádió kapcsolódó műsoraira. Ezen a napon értelemszerűen a verseké a főszerep, ugyanakkor más napokon is lehetne így... Az egész életünk részévé válhat a költészet, ha megtaláljuk (segítenek megtalálni) az utat, hogy eljussunk oda, ahol varázsa alá von a lírai műnem. Egy utat mutatok be ehhez, hogy lehetőleg társuljanak mások is. Az élő, lüktető, tomboló, mindent átható költészet Nagy László Rege a tűzről és a jácintról című költeményének Berek Kati általi tolmácsolásában ért utol. Innen csupáncsak lobbanásnyi táv volt a költő másik fergeteges erejű verse, a .jéghegyek fölé piros bálba röptető” Tűz. Az ezekből fakadó elragadtatott lírai élményt megelőzte Ady Eridre fájdalmasan gyönyörű, a vesztes meghajolásával, de büszkén szóló szerelmes siratója, a Finita. „Vége van. A függöny legördült, / Komisz darab volt, megbukott. / Hogy maga jobban játszott, mint én? / Magának jobb szerep jutott! / Én egy bolond poétát játsztam, / Ki lángra gyúl, remél, szeret - / Maga becsapja a poétát, / Kell ennél hálásabb szerep?!...” Közben pedig ott volt, beékelődve ezek közé József Attila Tanítások című verse, mely a cserepes urasági kastély gyermekei és a trágyás szekerén elinduló durva orrú paraszt bölcs szembeállításával, összehasonlításával nyilallt belém. Mindezekhez a prológust sok-sok Petőfi-vers jelentette: a szemléletes, átélhető természetleírások. Köztük a festői szépségű, lágy őszi rácsodálkozás, az Itt van az ősz, vagy a legkeményebb, fagytól recsegő-ropogó téli állapotkép A puszta télen. Az ősz és a tél mellé felsorakozott a tavaszcsalogató Nyitnikék - Szabó Lőrinctől - a kis madár három füttyével. A kismadáréval, melynek „háromszor hármat lüktet a dala, vígan, szaporán, mint éles fuvola”. A magyar lírai megszólalások mellé idővel felzárkóztak világirodalmi rímes és rímtelen sorok is. Sose felejthetőn Rainer Maria Rilke szikár igazságot megfogalmazó pársorosa, a Záró darab Lator László magyarításában. Nagy a halál. / Rajtunk a bélyeg, / bár nevet a száj./ Míg azt hisszük: körülvesz az élet, - / bensőnkben éled / sírása már. Számomra ezeknek a réges-régen (!) született klasszikus soroknak a csengése jelenteti, teremteti meg a nyitányt a költészethez a költészet napján, de a kevésbé lírai napokon ugyanúgy. Ezekhez és számos egyéb, tudatunkba vésődött verssorhoz mindig vissza lehet térni: olvasva, hallgatva, szavalva. Aztán lehet ezektől elindulva eljutni a kortárs költészetig. Hogy szálljon, szóljon a költemény, mindenkihez külön-külön, nem csak József Attila és Márai Sándor születésnapján. Nemcsak a költészet napján, hanem a budapesti nagyszabású könyves eseményeken is - Könyvhét, Könyvfesztivál - érdemes a verseskötetek közt böngészni (juhász Katalin felvétele) Túlságosan emberi A Kak Remény minden bizonnyal az év egyik legfontosabb lírai teljesítménye. A gyűjtemény Takács Zsuzsa teljes költői pályájáról képet ad, 1970-től kezdődően mutatja be a kötetek anyagát, de a korábban megjelent szövegek mellett az új versek is helyet kaptak. Az alkotások együttesen nagy ívű korpuszt alkotnak, és egy megkerülhetetlen költői teljesítményt rajzolnak meg: a verseket egymásutániságukban olvasva (azaz a legfrissebb szövegektől a közelmúlt India-ciklusáig eljutva) érzékelhetőek a stiláris és tematikus elmozdulások, átrendeződések, és a verseskötetek közötti intertextuális és logikai átvezetések. Azonban ami ennél meglepőbb, az az életmű egységességének tapasztalata. Nemcsak Takács szövegalkotásának sokrétű gondolatisága^ vagy az átgondolt képi komplexitás és a kifinomult, kérlelhetetlenül pontos poétika és nyelviség tekinthető általános érvényűnek, hanem az is, hogy mindig az emberi létezés legnagyobb témáit, legalapvetőbb dilemmáit bontja elemeire, hogy azok az önértelmezés és önvizsgálat kiindulópontjává válhassanak. Különösen hangsúlyos ez A Vak Remény címet viselő, 2018-as, három ciklusba (A bukott angyal, Body kiállítás, Ha van lelkünk ugyan) osztott kötetnyi verscsoportban, amelyben Takács a halál, a gyász, a kötődés, a veszteség, a kollektív és egyéni bűnök morális aspektusait szálazza szét. Eszközt jelent ehhez az allegorikus beszédmód, a szerepvers poétikája, és a bukott angyalként megjelenő Vak Remény (helyenként alteregóként, Doppelgángerként feltűnő) alakja; valamint a helyzetversek konkrétból általánosba, és metaforikus kontextusba fordítható viszonyrendszere. Emellett azonban hitről, szakralitásról és transzcendenciáról is beszél: voltaképp a költészet eszközeivel arra a kérdésre is keresi a választ, mi az, ami az embert (és az emberiséget) ennyi önmaga ellen elkövetett bűn és veszteség után még mindig életben tartja. Es egyáltalán, mi az, hogy emberi. A Vak Remény, JFekszik a bokor alján és vacog A Vak Remény tudja, hogy látni fog” - olvasható az egyik versben. És ebben, úgy tűnik, minden lehetséges válasz benne van. Takács Zsuzsa:/! Vak Remény. Összegyűjtött versek. Bp., Magvető, 2019,608 oldal Értékelés: 10/10 MÁRAI 119 - MEGEMLÉKEZÉS Kassa. Márai Sándor születésének 119. évfordulója alkalmából ma 16 órakor megemlékezést tartanak az író szobránál. 17 órakor a MaJel Rovás Központban Muszatics Péter előadása hangzik el Márai, a történelmi tudat és a múlt emlékezete címmel. Holnap 17 órakor a Márai Stúdióban a - Márai Sándor három regénye és naplója nyomán készült - Áldozó Judit című monodrámát láthatja a közönség Havas Judit előadásában. 19 órától ugyanitt Mo(l)ni és barátai megzenésített verseket adnak elő. (k) József Attila versei - ötletes zenei köntösben PUHAJÓZSEF József Attila születésnapján, a magyar költészet napján érdemes előhalászni a hanghordozókat, és újrahallgatni a költő verseit zenei köntösben. Alapos munkát igényelne, ha ki akarnánk deríteni, hogy a magyar zenei életben kik a legnépszerűbb költők, kiknek a verseit zenésítették meg a legtöbben. Az viszont mindenféle kutakodás nélkül kijelenthető, hogy József Attila az első három között található, sőt, talán ő a legnépszerűbb a zenészek körében. A Tiszta szívvel című költeményének legalább két tucat megzenésítése ismert. Ha közülük egyet ki kellene emelni, akkor a rövid életű, 1969 és 1971 között működött, Baksa-Soós János vezette Kex verziójára esne a választásunk. A maga nemében lázadó verset a lázadó rockzenekar tökéletesen a saját arcára formálta, mantraszerűen, orgonaszólóval adja elő. Akik teljes lemeznyi megzenésített József Attila-költeményre vágynak, azoknak bátran ajánlható a Gryllus Kiadó Hangzó Helikon sorozatában megjelent két album, a Sebő és a Kaláka együttesé, továbbá Hobo (Földes László) Magyarország messzire van, A hetedik és Tudod, hogy nincs bocsánat című lemezei, valamint Ágnes (korábban Ágnes Vanilla) Férfiszóval című albuma, amelynek érdekessége, hogy az énekesnő Születésnapodra című szerzeményével zárul - a költő születésének századik évfordulójára komponálta. Mivel József Attila sok költeménye sok-sok kiváló zenei változatban készült már el, ezért az újonnan próbálkozó zenészeknek nem elég jó köntöst adni rájuk, muszáj némi ötletességet is belevinniük ahhoz, hogy azok kitűnjenek. József Attila verseinek az utóbbi években született három legötletesebb megzenésítését ajánljuk olvasóink figyelmébe. 3. MásKÉP: Bús magyar éneke (újLenyomat - 2015) A csongrádi együttes különböző népzenék elemeit - az írtől a balkáni melódiákon át az afrikai dallamokig - vegyíti ízlésesen összefésülve. A népzenei köntös még jobban kiemeli a Bús magyar éneke üzenetét. 2. Zaporozsec: Szeretnék / Kedves Jocó! (Pixelek—2018) A zenekar Szeretnék című dala reggae-be hajló lüktetésű egyszerű, őszinte történet a kamaszkori vágyakról. Az együttes tavalyi lemezén a zeneszám után a Kedves Jocó! (De szeretnék) című vers csendül fel. A kettő akár kerek egésznek is vehető. 1. Folkfonics: De szeretnék (Két karodban-2018) A legötletesebb megzenésítést a Folkfonics készítette el, Szász Veronika Veni énekli. A zenészek a De szeretnék című népdalt a költő Kedves Jocó! (De szeretnék) című versével dolgozták össze, a két világ, a költeményé és a népdalé egy felvételben egyesül. Költészet napi emlékezetes események A költészet napja emlékezetes eseményeként 2010-ben Miskolc-Lillafüreden hétszázhatvan, főként középiskolás diák egyszerre szavalta el József Attila Óda című versét. 2012-ben Jordán Tamás Kossuth-díjas színművész vezetésével Sárváron mintegy nyolcszáz diák mondta el egyszerre Nagy László Ki viszi át a szerelmet? című versét. 2013-ban pedig versmondási rekordot döntöttek Nyíregyházán, csaknem kétezren adták elő egyszerre Váci Mihály Én szőke városom című versét. Idén, április 6-án megrendezték a Költők futása Budapesten elnevezésű rendezvényt a Ferenc téren. A költészet napi Versmaratonhoz kapcsolódó eseményen költők futottak váltóban. (MTI, k)
