Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-10 / 85. szám
www.ujszo.com | 2019. április 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A kapitalizmus erényei és ára Nézhetünk vállalkozóként a társadalmi problémákra? FELEDY BOTOND A Egyesült Államok a világ vezető ka/ > m tonai hatalma, a X legszofisztikáltabb kiberfegyvertár tulajdonosa, a mai napig kulturálisan is a legbefolyásosabb állam. Mégis van három olyan terület, ahol európai szemmel nézve egészen furcsa állapotok uralkodnak. Ez az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás. Ezek örök kampánytémák az USA-ban, a következő elnökválasztáson is garantáltan napirenden lesznek (természetesen a klímaváltozás mellett). Nem véletlenül: ezekben a kérdésekben egészen másképp gondolkodnak, mint mi, Európában. Los Angeles. A nyugati parton a technológia központja, a hollywoodi krimisorozatokból már-már unalomig ismerjük az utcáit. Azt azonban aligha látni a mi partjainkról, hogy körülbelül 50 ezer hajléktalant hordoz a város, közülük a helyi civil szervezetek becslése szerint körülbelül 17 ezer gyerek. Ellátásuk megoldatlan, és bár a kedvező időjárás miatt nincsenek közvetlen veszélyben, de nincs rendszeresítve számukra sem az egészségügyi ellátás, sem a gyerekek számára az oktatás. Portland a Nike szülővárosa, Los Angeles és Seattle között, itt szintén megugrott a hajléktalanok száma, mióta a 2008-as válság átsöpört az ingatlanpiacon. Máig parkokban és parkolókban sátoroznak kisebbnagyobb csoportokban az utcára került emberek. A belváros egyetlen elérhető központi gondozóját, amelyet egy helyi egyesület épített, végül egy éve elbontották tulajdonjogi viták miatt. Európai értelemben vett állami ellátás nem létezik. Persze Európában is rengeteg hajléktalan van a városokban, de az európai oldalon mindig van egy csipetnyi bűntudat: mégis magunk mögött hagyott embertársakról van szó, akik így vagy úgy, de kikerültek a lakásukból. A társadalom dolga a mi kontinensünk értelmezése szerint, hogy a hóna alá nyúljon azoknak, akiken lehet segíteni. Az Egyesült Államokban érdekes módon ez nem létezik, vagy csak nagyon letompítva a kapitalizmus által. Több város végiglátogatása után az a benyomásom, hogy a csúcskapitalizmus ára a társadalmi szétszakadás, s ezt az emberek nem kis része természetesnek veszi. Nemcsak a hajléktalanok ügyében, hanem a méregdrága egészségügyi ellátás és az oktatás területén is. A szabadságon nem annyira az egyenlőséget, mint a lehetőséget értik. Nálunk ez inkább fordítva van: adókkal és más programokkal a különbségek mérséklésére törekszünk Európában, még ha ez több pénz újraosztását, elvi szinten a szabadság nagyobb korlátozását is jelenti. Amerika viszont kétségtelenül a kapitalizmus mint gazdasági rendszer legnagyobb nyertese: újítás, fejlesztés, kutatás, globális vállalatok. Ugyanezt Európáról most csak szerényebb jelzővel mondhatjuk el. Az amerikai elnökválasztás azért lesz a következő másfél évben izgalmas, mert előkerülhet az itt fejtegetett „kapitalizmuskártya” a demokrata oldalon: a gazdagok megadóztatása, a vállalatok jobb elszámoltathatósága, a társadalmi felelősség kérdése. Mivel lassan minden ügy ide vezet. A fo kérdés: vállalkozóként tekintünk a társadalmi problémákra, vagy állami feladatként? Mindenesetre 2016-ban egy ingatlanmágnás lett az elnök. Közeleg a VW-világ vége Pozsonyban? DUDÁSTAMÁS M ajdnem harminc év telt el már azóta, hogy a Volkswagen beköltözött Pozsonyba, pontosabban a Dévényújfalu melletti gyártelepre. Ami ezután történt, az kétségtelenül Szlovákia egyik legnagyobb gazdasági sikertörténete. A Volkswagen szlovákiai leányvállalata ma az ország legnagyobb vállalata, legnagyobb exportőre és a legnagyobb magánfoglalkoztatója. Dévényúj faluban jelenleg a csoport öt márkáját gyártják, a kis városi autóktól a legnagyobb városi terepjárókig. Az elmúlt évtizedek szinte mindig további befektetésekről, új modellekről és az alkalmazottak számának növeléséről szóltak, ezért is kezdtek aggódni a közgazdászok a Volkswagen háza tájáról kiszivárgó legfrissebb hírek miatt. Új modellek helyett ugyanis mostanában a gyártás visszafogásáról és az alkalmazottak számának csökkenéséről hallani. A kis városi autók gyártása a gyengébb kereslet miatt már csak napi egy műszakban zajlik, a városi terepjárók gyártása pedig visszatér a négy műszakos rendszerből három műszakosba. Ez természetesen a munkaerőigény csökkenésével jár, ami előbb vagy leépítésekhez vezethet a gyárban. Egyelőre még megoldja ezt a cég tömeges elbocsátások nélkül, de az már biztos, hogy egyes alkalmazottak szerződését nem újítják meg, másoknak pedig a Volkswagen más szlovákiai üzemeiben vagy a győri Audi gyárban ajánlanak munkát. Ez azonban még csak a kezdet, a dévényújfalui üzemnek a következő években nagy kihívásokkal kell szembenéznie. Az anyavállalat vezetése ugyanis jelentős költségcsökkentést tervez, ami az összes gyártóüzemet érinti. A kitűzött cél, hogy a hatékonyság 2025-ig 30 százalékkal nőjön. Ez annyit jelent, hogy a jövőben a mai termelés volumenét jóval kevesebb alkalmazottal kell megoldani. A szlovákiai üzemet érzékenyen érinti a kis városi modellek gyártásának fokozatos csökkenése és teljes leállítása 2021 -ben. A modellváltás mindig érzékeny téma az autóiparban, ugyanis az új modellek nem automatikusan érkeznek a gyártóüzemekbe. Az egyes üzemeknek újra és újra bizonyítaniuk kell termelékenységüket és alacsony költségeiket, hogy megszerezzék ezek gyártását. A növekvő bérköltségek mellett nem könnyű a szlovákiai üzem dolga, de a nyugat-európai üzemekkel szemben még mindig jelentős előnyben van ezen a téren a pozsonyi gyár. A legnagyobb veszélyt a dévényújfalui üzemre az elektromos autók gyártásának felfuttatása jelenti. A Volkswagen-csoport stratégiai tervei erőteljesen ebbe az irányba mozdultak el, és 2030-ig hetven, teljesen elektromos modellt szeretne piacra dobni. A tervek szerint az első modellek már 2022-ben legördülnek a gyártószalagokról, és a következő tíz évben a VW 22 millió elektromos járművet akar értékesíteni. Félő azonban, hogy ezek a járművek nem a szlovákiai gyárban készülnek majd, ugyanis a dévényújfalui gyár egyelőre nem szerepel az új MEB (Modularer Elektrifizierungsbaukasten) elektromos platform stratégiai terveiben. Szlovákia számára roppant fontos lenne bekerülni ebbe a platformba, ugyanis ez a Volkswagen-csoport hosszú távú itteni jelenlétének a kulcsa. A helyzet komolyságát érzi a szlovák kormány is, hiszen maga Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök utazott el Wolfsburgba, hogy a Volkswagen topmenedzsereivel tárgyaljon a pozsonyi gyár jövőjéről. Biztosította a német vállalat vezetőit, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy stabil vállalkozói környezetet biztosítson az autóipar számára. Ez fontos is, de talán még fontosabb lenne a kutatásfejlesztés ösztönzése és az iskolarendszer minőségének javítása. Csak innovatív vállalkozói szektorral és jól képzett munkaerővel tudjuk meggyőzni az autóipar óriáscégeit, hogy Szlovákia több is lehet egy olcsó összeszerelő üzemnél. Csúcstechnológiával az éhezők ellen: 5G-s okoshatárt épít Kína Ötödik generációs (5G) mobil adatátviteli technológiával működő határellenőrzési rendszert épít Kína az Észak- Koreából érkező menekültek 6s csempészek ellen. Ugyanle az éhínség miatt újabb nagy hullámra számítanak. A rendszer kialakításáról már megállapodást kötött a kínai határőrség a China Mobile távközlési szolgáltatóval. A Kína északkeleti részén fekvő Csilin tartomány határos Észak- Koreával. Egyik központja, Tonghua város határőrsége megállapodást írt alá a legnagyobb kínai vezeték nélküli intemetszolgáltatóval, ugyanis a határon található ellenőrzési pontok egyre komolyabb nehézségekkel küzdenek. Hegyvidékről van szó, ahol számos főútvonal övezte terület felügyeletét kell biztosítania - derül ki a Legal Daily kínai pártlap cikkéből. A jünfengi átkelő környéke elhelyezkedéséből adódóan az északkoreai menekültek, illetve csempészek kedvelt útvonala, megfékezésükre a határőrség további technológiák, egyebek mellett virtuális valóságszemüvegek, valós időben frissülő adatbázisok, drónok és éjjellátó eszközök bevetését tesztelné. Elemzők szerint az intézkedésekre azért kerül sor, mert Peking idén nyáron jelentős emelkedésre számít a határt illegálisan átlépő észak-koreai menekültek számában, ugyanis Phenjan súlyos élelmiszerhiánnyal küzd. Csou Csen-ming katonai szakértő a South China Morning Post című hongkongi lapnak úgy nyilatkozott, a kínai vezetés leginkább amiatt aggódik, hogy az észak-koreai menekültek közül sokan katonai múlttal rendelkeznek, és esetleg fegyvereket is csempészhetnek az országba, ami komoly biztonsági kockázatot jelent. A szakértő kiemelte: a kínai határőröknek gyakran éppen azért gyűlik meg a bajuk az észak-koreai menekültekkel, mert puskákkal, illetve egyes esetekben gépfegyverekkel szöknek át a határon. Az észak-koreai élelmiszerválság fő kiváltó oka a gazdasági szankciók, melyeket a nemzetközi közösség a Koreai-félsziget atommentesítésének kikényszerítésére vezetett be a kommunista ország ellen. Miután Kim Dzsong Un északkoreai vezető és Donald Trump amerikai elnök februári találkozóján nem született megállapodás a két ország között, a szankciók továbbra is érvényben maradtak. (MTI) Kotleba a bíróságon
