Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-08 / 83. szám

Tápanyagok, amelyekkel szemünk egészségét védhetjük V 10. oldal 2019. április 8., hétfő, 26. évfolyam, 14. szám A pozsonyi Memory Centrum nonpro­fit szervezet Alzhei­­merfórum a családi gondozóknak cím­mel projektet dolgozott ki. Célja az, hogy tájékoztassa és felkészít­se a gondozókat, és hasznos taná­csokat adjon nekik, hogyan ápol­ják az ilyen betegeket. Videósorozat sok hasznos tanáccsal „Tíz részből álló videósorozatot ké­szítettünk, aminek alapján a csa­ládtag időben és helyesen fel tudja ismerni a demencia, vagyis leépülés jeleit. A videók azt is megmutatják, hogyan lehet a betegségből eredő sajátos helyzeteket kezelni - mond­ta dr. Mária Cunderlíková, a Memory Centrum igazgatója, majd hozzátette: - A videók közért­hetően és gyakorlati szempontból tájékoztatnak a demenciáról. El­magyarázzák, milyen mítoszok ke­ringenek a köztudatban a felejtés­ről, tájékoztatnak a demencia koc­kázati tényezőiről, diagnosztikájá­ról, a kezelésről és a családnak nyújtott segítségről. Az egyik videó Jó tudatosítani, hogy az Alzheimer-kár halálos betegség, lehet gyorsabb (3-4 év) és lassúbb (15 év) lefolyású. a család összetartásának fontossá­gáról szól, megmutatja, hogyan hozzunk létre sztereotípiákat, ala­kítsunk ki baráti környezetet a demenciával élő számára, hogyan reagáljunk a zavarodottságra, az ag­resszióra, mit tegyünk, hogy a ne­héz helyzetben önmagunk marad­junk.” A Memory Centrum mun­katársai minden részt kiegészítő in­formációkkal és gyakorlatokkal egészítettek ki. Az Alzheimerfórum projekt része az az országos kampány, amelynek keretében Pozsonyban, Beszterce­bányán, Kassán és Rozsnyón talál­kozókat szervez a demenciában szenvedő betegek családtagjainak. Ennek része az a felmérés, amely a demenciával kapcsolatos legfon­tosabb ismeretek összegzésére, to­vábbá a problémás családi helyze­tek feltárására szolgál. „Az eddig kitöltött kérdőívek elemzéséből kitűnt,, hogy a demenciában szenvedő betegekről Segítség a demenciában szenvedő először van ilyen helyzetben, és nem tudja, hogyan kell vele viselkedni. beteg gondozójának Ha valaki már találkozott demenciában, vagyis elbutulásban szenvedő emberrel, tudja, hogy nemcsak testileg, hanem lelkileg is nagyon megterhelő az ilyen beteg ellátása. A gond az, hogy a gondozók többsége saját hozzátartozójáról gondoskodik, leggyakrabban a 40-50 éves nők gondoskodnak. Az esetek 94 szá­zalékában nő a gondozó. Leg­gyakrabban ő oldja meg a bizton­sággal, a tájékozadansággal, a fe­lejtéssel, az agresszióval, a szökés­sel, a kommunikációs zavarral jelentkező problémákat, amelyek lelkileg nagyon megviselik a bete­get. A betegápolás gondjai mellett gyakran maguk is kimerültek, te­­hetedenek, kiégtek, a család és a környezet nem érd meg őket. El­szigeteltnek érzik magukat, és nem tudják, kihez fordulhatnak” - tájékoztatott Mária Wirth gyógypedagógus. Bővebb infor­mációt a: www.centrummemory . sk honlapon találnak. Mi a demencia? Gyűjtőfogalomról van szó, ami egész sor betegséget jelent. Újabb kifejezés a neurokognitív zavar. Oka lehet agysérülés, főleg az agykéreg, később pedig más agyi struktúrák károsodása, az agy neurodegeneratív betegsége, de káros folyamatok is, mint pél­dául mérgezés, fejsérülés vagy az agy érellátásának sérülése. Demenciát további 60 betegség is okozhat, közülük némely gyó­gyítható, de a többség nem. A felnőttek demenciájának leggya­koribb oka a progresszív degeneratív betegség, az Alzhei­­mer-kór, amely során fehérje hal­mozódik fel az agyban. Hatására csökken a neuronok száma, meg­változik az agy struktúrája, össze­zsugorodik. A neuronok nem tud­nak kommunikálni egymással és nem tudják továbbítani az infor­mációt. A beteg állapota idővel romlik, akárcsak az emlékezőké­pessége, a viselkedése és a kommu­nikációs készsége. Rendszerint fele­­dékenységgel kezdődik, és úgy vég­ződik, hogy a beteg.teljesen más se­gítségére van utalva. Jelenleg nincs olyan módszer, amellyel meg lehet­ne gyógyítani a beteget, vagy meg lehetne állítani a kóros folyamatot. Mire kell odafigyelni? Az Alzheimer-kór nagyon lassan és észrevétlenül alakul ki. A betegnek romlik a rövid távú emlékezete, nem tudja, milyen nap van, elfelej­ti bevenni a gyógyszert. Hangosko­dás, robbanékonyság, dezorientá­­ció is jellemezheti. Megvádolja a környezetét, hogy elvették tőle a dolgait, esedeg hallucinál. Zavar keletkezhet az alvási ciklusában - éjszaka, nem alszik, de napközben igen. Fütyül, ismétli a szavakat, mondatokat. A család ezeket a jele­ket - helytelenül - az öregedés számlájára írja, de tudni kell, hogy az Alzheimer-kór esetében a képes­ségek fokozatosan romlanak. A be­tegnek gondot okoz új dolgok elsa­játítása. Nem tudja például az új mobiltelefont kezelni, képtelen dönteni. Három stádium A betegség első szakasza 2-3 évig is eltart, ilyenkor még a beteg egyedül lakhat, időnként kell neki a segítség. A második stádium a leghosszabb (6-10 év). Ilyenkor már egyre nagyobb nehézséget okoz neki a háztartás vezetése, a főzés, az öltözködés, a személyi hi­giénia. Eltéved, elfelejti, hogy nem kapcsolta ki a gázt, nem érti, mit beszélnek hozzá, nem emlék­szik gyerekei nevére, beszédhiba, hallucináció, esetleg inkontinen­­cia jelentkezhet. Az 1-3 évig tartó utolsó stádiumban a beteg apati­­kus, álmos, nem kommunikál, vagy állandóan céltalanul járkál. Jó tudatosítani, hogy az Alzhei­mer-kór halálos betegség, lehet gyorsabb (3-4 év) és lassúbb (15 év) lefolyású. Fontos, hogy a hoz­zátartozók, ismerősök helyesen is­merjék fel a jeleket, és felkészülje­nek a nem könnyű feladatra: az Alzheimer-kórban szenvedő beteg gondozására. (kovács) „cA depfesszió nem más, min szemének« vaksága - vagyis a szefetet hiánya. éJííüűéf'á’éief

Next

/
Thumbnails
Contents