Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-05 / 54. szám
www.ujszo.com I 2019. március 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Nagy-Britannia kifutni látszik az időből Az utolsó esély a rendezett brit kilépésre RÁCZ ORSOLYA árcius 12-én újabb szavazás várható a brit alsóházban az EU és Theresa May miniszterelnök között köttetett kilépési egyezményről. Kérdés, hogy mi változott az előző szavazás óta, amikor a képviselők többsége elutasította az egyezményt. A rövid válasz, hogy nem sok minden. Az egyezmény szövegében továbbra sincs változás, annak ellenére, hogy May ezt többször is kérte az EU-tól. Az EU-s vezetők azonban ragaszkodnak korábbi álláspontjukhoz: nem hajlandók megnyitni egy, az ő szempontjukból már sikeresen lezárt tárgyalási folyamatot. Egy dolog azonban változhat még az elkövetkező hetekben, ami sorsdöntő szerepet játszhat az egyezmény ratifikálása során. Ez pedig egy harmadik dokumentum elkészítése - a kilépési egyezmény és a politikai deklaráció mellett- melyben mindkét fél megerősítené, hogy ha a biztonsági háló életbe lép, az csak átmeneti megoldás lesz, tehát nem ragad Nagy-Britannia és főként Észak-írország a vámunió és az egységes piac hálójában. Természetesen sok múlik majd a dokumentum tartalmán és pontos szövegezésén, mely sorsdöntő lehet abban, hogy a brit képviselők többsége elég erős garanciaként tekint-e rá. Mivel az egyezmény szövegét nagy valószínűséggel már nem módosítják, a politikai deklaráció és az EU-s vezetők kijelentései pedig nem bizonyultak elégségesnek a brit képviselők meggyőzéséhez, ez a dokumentum az idő fogyásával amolyan végső megoldásnak is tekinthető. Március 12-én várható az újabb szavazás a brit alsóházban, ahol a kilépési dátum előtt valószínűleg ez lesz az utolsó alkalom az egyezmény elfogadtatására. Theresa May leszögezte, hogy ha a képviselők ismét elutasítják az egyezményt, azt követően március 14-én szavazásra bocsátja, hogy Nagy-Britannia kérvényezze-e a kilépés elhalasztását. Ez azonban korántsem ilyen egyszerű. Michel Bamier uniós brexitügyi főtárgyaló megerősítette, ha London el akaija kerülni az egyezmény nélküli kisodródást az EU-ból, mindenképp szükség van halasztásra. Tehát fiiggetlenül attól, hogy a brit képviselők többsége elfogadja-e a kilépési egyezményt vagy nem, mindenképp szükséges egy következő szavazás a halasztásról, ha a többség azt támogatja. A brit belviták forgatagában ugyanis háttérbe szorult az a fontos tény, hogy az EU-nak csakúgy, mint Nagy-Britanniának, ezt az egyezményt ratifikálnia kell. Mivel a britek az utolsó szavazást egészen 12-ig elhúzzák, az EU-nak 17 napja maradna a ratifikációra, míg Nagy- Britannia ezzel hónapokat töltött el. Végeredményben tehát a jelenlegi állás szerint a március 12-i szavazás után várható még egy, az 50. cikkely kitolásáról. Ha a képviselők többsége ezt megerősíti, utána kérheti hivatalosan Nagy-Britannia a kilépés halasztását. Ez azért lehet kínos a miniszterelnök számára, mert ő két éve folyamatosan azt ígéri, hogy így vagy úgy, de mindenképpen lesz brexit március 29-én. A realitás azonban az, hogy ha valóban megtörténik a kilépés a tervezett napon, akkor az egyre nagyobb valószínűséggel egyezmény nélküli távozás lesz, amit várhatóan nem kis káosz követ. (LuDomir Kotrna kariKaturaja) Ezért nem ette meg az ebédet Trump és Kim Dzsong Un Trump torkán akadt egy falat, nem bírt lenyelni egy urándúsítát. Egy titkos urándúsító létesítmény miatt kitört vita után ért véget idő e lőtt, eredmény nélkül Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök hanoi találkozója. A The Times brit lap amerikai forrásokból származó értesülései szerint a bajok akkor kezdődtek, amikor az amerikai küldöttség szembesítette az észak-koreaiakat azzal, hogy tud egy titkos urándúsítóról és követeli a bezárását. A titkos üzem Phenjan közelében van., JCim Dzsong Un nemet mondott, így azonnal véget ért a tárgyalás” - írta a lap. Az amerikaiak a kémműholdak elemzése alapján jöttek rá, hol van a titkos létesítmény. A csúcstalálkozó annyira viharosan ért véget, hogy a két küldöttség még a munkaebéden sem vett részt. Kim és Trump abban sem állapodott meg, hogy találkoznak-e újra. Ennek ellenére Trump nemzetbiztonsági tanácsadója sikerként próbálta eladni a kudarcot. John Bolton a CNN hírtévének adott inteijúban azt mondta, Trump megvédte az amerikai érdekeket, „ezért a siker megkérdőjelezhetetlen”. „Ha nem lehet jó megállapodást kötni, márpedig az elnök a lehető legjobb ajánlatot tette erre, akkor a megállapodás hiánya jobb, mint a rossz megegyezés” - hangsúlyozta. Bolton azt is közölte: nincs végső határidő az észak-koreai atomfegyver-mentesítésre, és „az elnök változatlanul optimista, hogy ez megtörténhet”. (hvg.hu, mti) A bűvös 5,1 százalék MÓZES SZABOLCS L átszólag adott egy toronymagas esélyes és egy szétszakadt mezőny az államfőválasztáson, a lista alsó felében több nagy vesztessel. Ez az elmúlt napok tanulsága. Sokáig lassan hömpölygött az elnökválasztási kampány, a koalíciós botrányok és az alkotmánybírók meg nem választási színjátékának szélámyékban, mígnem a múlt héten sebességet váltottak a szereplők és rájuk zúdultak az események. A képlet az elmúlt napokig így nézett ki: van egy rakás jelölt, a jobboldalon Robert Mistrík vezet, a nagy kérdés pedig az lesz, Stefan Harabin jut-e be a smeres indulóval a második körbe. Aztán egy csapásra minden megváltozott. Mistrík nincs, Zuzana Caputová az egyetlen releváns jobboldali jelölt és utcahosszal vezet a többiek előtt, Maros Sefcovic lohol az eredmény után, Harabin pedig látszólag lemaradt, de a látszat olykor csal. A mezőny pedig kettészakadt. Az említett első három jelölt érhet el két számjegyű eredményt, a többiek örülnek, ha elérik az 5 százalékot. Utóbbi adatnak főként a magyar ügyek közeljövőjével kapcsolatban lehet súlyos relevanciája. Mistrík beleesett a saját csapdájába. Addig ismételgette a „gyengébb lépjen vissza az erősebb javára, mert itt a Harabin” mantrát, míg muszáj volt megadnia magát a felmérések számmisztikájának, különben teljesen hiteltelenné válik. A választást nem lehet óriásplakátokkal megnyerni, az utóbbi hetekben váltania kellett, ám ő enerváltnak, sablonosnak, valós üzenetek nélkülinek tűnt. Az már biztosnak látszik, hogy nem a Smer és Harabin csap össze a második körben, ám arra még nem vennénk mérget, hogy a volt főbíró nem jut tovább. Ha sikerül az „alternatív oldalt” összefognia és lecsippent valamit a Smer és az SNS táborából is, megelőzheti az unalmas Sefcovicot. Ezzel viszont Caputová dolgát könnyíti meg a második körben. A felmérések másik nagy újdonsága, hogy az esélyesek mögött űr keletkezett, a korábbi 5-10 százalékos mezőny futhat a legkevésbé kínos eredmény után, és minden körülmény ellenük dolgozik. Ez érvényes Bugár Béla esélyeire is - megköszönheti tanácsadói munkáját, akik elhitették vele a két számjegyű eredményről és továbbjutásról szóló víziókat. A bajt érzékelhette a csapat is, a pánik jele a kampány magyar irányba fordítása - növekményre leginkább innen számíthat. Míg eddig kínosan ügyeltek rá, Bugár nehogy bekerüljön a magyar jelölt „etnikai skatulyájába” - ami éles ellentétben áll a „párt DNS-ével” -, most saját csapata tuszkolja oda. Ezzel a kommunikációval szembemennek mindazzal, amit a 2014-es elnökválasztás során, vagy akár csak pár hónapja állítottak, s amit eddig a Híd paneljei hirdettek (nem a pék nemzetisége számít, a liberális szlovákok ugyanúgy képviselik a magyar ügyeket stb). A választás dél-szlovákiai eredményei mutatják meg, mennyire lett hiteles a fordulat. A bűvös szám az 5,1 százalék. Ennyit szerzett öt éve Bárdos Gyula egyedüli magyar nemzetiségű jelöltként, és e körül mozog most a Híd támogatottsága. Ha ennél kevesebbet kap Bugár (két felmérés már ezt jelezte), annak katasztrofális következményei lehetnek a pártra és elnökére nézve. Ebben a kontextusban utólag bölcsnek tűnik Menyhárt József döntése, aki inkább otthagyta a terepet, bővítve a jobboldali potenciált. Egy hétig a konkurencia kínos megjegyzéseit kellett olvasgatnia, ám március 16-án már nem neki kell magyarázkodnia, s ha kitart a múlt heti felmérések által felskicceit tendencia, akkor, ahogy a klasszikus mondaná, már csak egy kávét kell kérnie... Ha az MKP beáll Caputová mögé (ami a Mistrík javára történt visszalépés logikus folyománya lenne), akkor az első forduló várt, és a második kör remélt győztesének támogatója lehet, míg a Híd március 16-án nagy eséllyel megégeti magát, egy Caputová-Sefcovic meccsben pedig koalíciós megkötései miatt nem támogathatja az ellenzéki jelöltet - így lemaradhat mindkét győztes csoportképről. Ezzel önmagában persze az MKP nem sokat nyer, a Híd viszont annál többet veszíthet, magyar fronton ugyanakkor a május végi EP-választás lehet sorsdöntő. FIGYELŐ Kiderül, engedett-e Hitlernek a pópa Ferenc pápa úgy határozott, hogy kutathatóvá teszi a második világháború idején uralkodó egyházfővel, XII. Piusszal kapcsolatos titkos levéltári dokumentumokat, amit a zsidó szervezetek már több évtizede követelnek. Egyesek ugyanis azt állítják: az 1939 és 1958 között a katolikus egyház élén álló pápa szemet hunyt a holokauszt felett azáltal, hogy nem tiltakozott ellene erélyesen. A Vatikán viszont azt állította, hogy XII. Piusz a helyzet súlyosabbá tételét elkerülendő, a színfalak mögött csendben dolgozott azon, hogy meg tudjanak menteni minél több zsidót. Az eddig titkos dokumentumokat jövőre, 2020. március 2-án teszik hozzáférhetővé. „Az egyház nem fél a történelemtől”-mondta Ferenc pápa a Vatikán Titkos Archívumának tagjaihoz szólva. Hozzátette, hogy XII. Piusz megítélését „némi előítélet és túlzás” torzította. Az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) üdvözölte a pápa döntését. ,3ő harminc éve követeli a bizottság a Szentszék Titkos Archívumának megnyitását a második világháború időszakára vonatkozón. Nagyon fontos, hogy a holokauszt fő emlékintézetei Izraelben és az Egyesült Államokban amennyire csak lehet, tárgyilagosan értékeljék a legszömyübb időszak történelmi feljegyzéseit” - tudatta a Reuters hírügynökséggel David Rosen rabbi, az AJC vallásközi ügyeinek nemzetközi igazgatója. (MTI)