Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-05 / 54. szám

www.ujszo.com I 2019. március 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Nagy-Britannia kifutni látszik az időből Az utolsó esély a rendezett brit kilépésre RÁCZ ORSOLYA árcius 12-én újabb szavazás várható a brit alsóházban az EU és Theresa May miniszterelnök között köttetett kilé­pési egyezményről. Kérdés, hogy mi változott az előző szavazás óta, amikor a képviselők többsége elutasította az egyezményt. A rövid válasz, hogy nem sok min­den. Az egyezmény szövegében to­vábbra sincs változás, annak ellené­re, hogy May ezt többször is kérte az EU-tól. Az EU-s vezetők azonban ragaszkodnak korábbi álláspontjuk­hoz: nem hajlandók megnyitni egy, az ő szempontjukból már sikeresen lezárt tárgyalási folyamatot. Egy dolog azonban változhat még az elkövetkező hetekben, ami sors­döntő szerepet játszhat az egyez­mény ratifikálása során. Ez pedig egy harmadik dokumentum elkészí­tése - a kilépési egyezmény és a po­litikai deklaráció mellett- melyben mindkét fél megerősítené, hogy ha a biztonsági háló életbe lép, az csak átmeneti megoldás lesz, tehát nem ragad Nagy-Britannia és főként Észak-írország a vámunió és az egységes piac hálójában. Természetesen sok múlik majd a dokumentum tartalmán és pontos szövegezésén, mely sorsdöntő lehet abban, hogy a brit képviselők több­sége elég erős garanciaként tekint-e rá. Mivel az egyezmény szövegét nagy valószínűséggel már nem mó­dosítják, a politikai deklaráció és az EU-s vezetők kijelentései pedig nem bizonyultak elégségesnek a brit kép­viselők meggyőzéséhez, ez a doku­mentum az idő fogyásával amolyan végső megoldásnak is tekinthető. Március 12-én várható az újabb szavazás a brit alsóházban, ahol a kilépési dátum előtt valószínűleg ez lesz az utolsó alkalom az egyezmény elfogadtatására. Theresa May leszö­gezte, hogy ha a képviselők ismét elutasítják az egyezményt, azt köve­tően március 14-én szavazásra bo­csátja, hogy Nagy-Britannia kér­­vényezze-e a kilépés elhalasztását. Ez azonban korántsem ilyen egy­szerű. Michel Bamier uniós brexit­­ügyi főtárgyaló megerősítette, ha London el akaija kerülni az egyez­mény nélküli kisodródást az EU-ból, mindenképp szükség van halasztás­ra. Tehát fiiggetlenül attól, hogy a brit képviselők többsége elfogadja-e a kilépési egyezményt vagy nem, mindenképp szükséges egy követ­kező szavazás a halasztásról, ha a többség azt támogatja. A brit belviták forgatagában ugyanis háttérbe szorult az a fontos tény, hogy az EU-nak csakúgy, mint Nagy-Britanniának, ezt az egyez­ményt ratifikálnia kell. Mivel a bri­tek az utolsó szavazást egészen 12-ig elhúzzák, az EU-nak 17 napja ma­radna a ratifikációra, míg Nagy- Britannia ezzel hónapokat töltött el. Végeredményben tehát a jelenlegi állás szerint a március 12-i szavazás után várható még egy, az 50. cikkely kitolásáról. Ha a képviselők több­sége ezt megerősíti, utána kérheti hivatalosan Nagy-Britannia a kilé­pés halasztását. Ez azért lehet kínos a miniszterelnök számára, mert ő két éve folyamatosan azt ígéri, hogy így vagy úgy, de mindenképpen lesz brexit március 29-én. A realitás azonban az, hogy ha valóban meg­történik a kilépés a tervezett napon, akkor az egyre nagyobb valószínű­séggel egyezmény nélküli távozás lesz, amit várhatóan nem kis káosz követ. (LuDomir Kotrna kariKaturaja) Ezért nem ette meg az ebédet Trump és Kim Dzsong Un Trump torkán akadt egy falat, nem bírt lenyelni egy urándúsítát. Egy titkos urándúsító létesítmény miatt kitört vita után ért véget idő e lőtt, eredmény nélkül Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök hanoi találkozója. A The Times brit lap amerikai for­rásokból származó értesülései szerint a bajok akkor kezdődtek, amikor az amerikai küldöttség szembesítette az észak-koreaiakat azzal, hogy tud egy titkos urándúsítóról és követeli a be­zárását. A titkos üzem Phenjan kö­zelében van., JCim Dzsong Un nemet mondott, így azonnal véget ért a tár­gyalás” - írta a lap. Az amerikaiak a kémműholdak elemzése alapján jöt­tek rá, hol van a titkos létesítmény. A csúcstalálkozó annyira viharo­san ért véget, hogy a két küldöttség még a munkaebéden sem vett részt. Kim és Trump abban sem állapodott meg, hogy találkoznak-e újra. Ennek ellenére Trump nemzetbiz­tonsági tanácsadója sikerként pró­bálta eladni a kudarcot. John Bolton a CNN hírtévének adott inteijúban azt mondta, Trump megvédte az ameri­kai érdekeket, „ezért a siker megkér­dőjelezhetetlen”. „Ha nem lehet jó megállapodást kötni, márpedig az el­nök a lehető legjobb ajánlatot tette er­re, akkor a megállapodás hiánya jobb, mint a rossz megegyezés” - hangsú­lyozta. Bolton azt is közölte: nincs végső határidő az észak-koreai atomfegyver-mentesítésre, és „az elnök változatlanul optimista, hogy ez megtörténhet”. (hvg.hu, mti) A bűvös 5,1 százalék MÓZES SZABOLCS L átszólag adott egy toronymagas esélyes és egy szétszakadt mezőny az államfőválasztáson, a lista alsó felében több nagy vesztessel. Ez az elmúlt napok tanulsága. Sokáig lassan hömpölygött az elnökválasztási kampány, a koalíciós botrányok és az alkotmánybírók meg nem választási színjáté­kának szélámyékban, mígnem a múlt héten sebességet váltottak a sze­replők és rájuk zúdultak az események. A képlet az elmúlt napokig így nézett ki: van egy rakás jelölt, a jobboldalon Robert Mistrík vezet, a nagy kérdés pedig az lesz, Stefan Harabin jut-e be a smeres indulóval a máso­dik körbe. Aztán egy csapásra minden megváltozott. Mistrík nincs, Zu­­zana Caputová az egyetlen releváns jobboldali jelölt és utcahosszal vezet a többiek előtt, Maros Sefcovic lohol az eredmény után, Harabin pedig látszólag lemaradt, de a látszat olykor csal. A mezőny pedig kettésza­kadt. Az említett első három jelölt érhet el két számjegyű eredményt, a többiek örülnek, ha elérik az 5 százalékot. Utóbbi adatnak főként a ma­gyar ügyek közeljövőjével kapcsolatban lehet súlyos relevanciája. Mistrík beleesett a saját csapdájába. Addig ismételgette a „gyengébb lépjen vissza az erősebb javára, mert itt a Harabin” mantrát, míg muszáj volt megadnia magát a felmérések számmisztikájának, különben telje­sen hiteltelenné válik. A választást nem lehet óriásplakátokkal meg­nyerni, az utóbbi hetekben váltania kellett, ám ő enerváltnak, sablonos­nak, valós üzenetek nélkülinek tűnt. Az már biztosnak látszik, hogy nem a Smer és Harabin csap össze a második körben, ám arra még nem ven­nénk mérget, hogy a volt főbíró nem jut tovább. Ha sikerül az „alternatív oldalt” összefognia és lecsippent valamit a Smer és az SNS táborából is, megelőzheti az unalmas Sefcovicot. Ezzel viszont Caputová dolgát könnyíti meg a második körben. A felmérések másik nagy újdonsága, hogy az esélyesek mögött űr ke­letkezett, a korábbi 5-10 százalékos mezőny futhat a legkevésbé kínos eredmény után, és minden körülmény ellenük dolgozik. Ez érvényes Bugár Béla esélyeire is - megköszönheti tanácsadói munkáját, akik el­hitették vele a két számjegyű eredményről és továbbjutásról szóló vízió­kat. A bajt érzékelhette a csapat is, a pánik jele a kampány magyar irányba fordítása - növekményre leginkább innen számíthat. Míg eddig kínosan ügyeltek rá, Bugár nehogy bekerüljön a magyar jelölt „etnikai skatulyájába” - ami éles ellentétben áll a „párt DNS-ével” -, most saját csapata tuszkolja oda. Ezzel a kommunikációval szembemennek mind­azzal, amit a 2014-es elnökválasztás során, vagy akár csak pár hónapja állítottak, s amit eddig a Híd paneljei hirdettek (nem a pék nemzetisége számít, a liberális szlovákok ugyanúgy képviselik a magyar ügyeket stb). A választás dél-szlovákiai eredményei mutatják meg, mennyire lett hi­teles a fordulat. A bűvös szám az 5,1 százalék. Ennyit szerzett öt éve Bárdos Gyula egyedüli magyar nemzetiségű jelöltként, és e körül mozog most a Híd támogatottsága. Ha ennél kevesebbet kap Bugár (két felmérés már ezt jelezte), annak katasztrofális következményei lehetnek a pártra és elnö­kére nézve. Ebben a kontextusban utólag bölcsnek tűnik Menyhárt Jó­zsef döntése, aki inkább otthagyta a terepet, bővítve a jobboldali poten­ciált. Egy hétig a konkurencia kínos megjegyzéseit kellett olvasgatnia, ám március 16-án már nem neki kell magyarázkodnia, s ha kitart a múlt heti felmérések által felskicceit tendencia, akkor, ahogy a klasszikus mondaná, már csak egy kávét kell kérnie... Ha az MKP beáll Caputová mögé (ami a Mistrík javára történt vissza­lépés logikus folyománya lenne), akkor az első forduló várt, és a máso­dik kör remélt győztesének támogatója lehet, míg a Híd március 16-án nagy eséllyel megégeti magát, egy Caputová-Sefcovic meccsben pedig koalíciós megkötései miatt nem támogathatja az ellenzéki jelöltet - így lemaradhat mindkét győztes csoportképről. Ezzel önmagában persze az MKP nem sokat nyer, a Híd viszont annál többet veszíthet, magyar fronton ugyanakkor a május végi EP-választás lehet sorsdöntő. FIGYELŐ Kiderül, engedett-e Hitlernek a pópa Ferenc pápa úgy határozott, hogy kutathatóvá teszi a második világ­háború idején uralkodó egyházfő­vel, XII. Piusszal kapcsolatos tit­kos levéltári dokumentumokat, amit a zsidó szervezetek már több évtizede követelnek. Egyesek ugyanis azt állítják: az 1939 és 1958 között a katolikus egyház élén álló pápa szemet hunyt a ho­lokauszt felett azáltal, hogy nem tiltakozott ellene erélyesen. A Vatikán viszont azt állította, hogy XII. Piusz a helyzet súlyo­sabbá tételét elkerülendő, a szín­falak mögött csendben dolgozott azon, hogy meg tudjanak menteni minél több zsidót. Az eddig titkos dokumentumokat jövőre, 2020. március 2-án teszik hozzáférhetővé. „Az egyház nem fél a történelem­­től”-mondta Ferenc pápa a Vati­kán Titkos Archívumának tagjai­hoz szólva. Hozzátette, hogy XII. Piusz megítélését „némi előítélet és túlzás” torzította. Az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) üdvözölte a pápa döntését. ,3ő harminc éve követeli a bizott­ság a Szentszék Titkos Archívu­mának megnyitását a második vi­lágháború időszakára vonatkozón. Nagyon fontos, hogy a holokauszt fő emlékintézetei Izraelben és az Egyesült Államokban amennyire csak lehet, tárgyilagosan értékeljék a legszömyübb időszak történelmi feljegyzéseit” - tudatta a Reuters hírügynökséggel David Rosen rabbi, az AJC vallásközi ügyeinek nemzetközi igazgatója. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents