Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-05 / 54. szám
8 KÜLFÖLD 2019. március 5.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Ellenzéki kézben marad Gdansk Kormányváltás jön Tallinnban A liberális Észt Reformpárt kapta a legtöbb voksot a vasárnapi észtországi választáson Gdansk. A meggyilkolt gdanski főpolgármester, Pawel Adamowicz helyére kiírt időközi választáson a város eddigi megbízott vezetője, Aleksandra Dulkiewicz kapta a legtöbb szavazatot, a választók 82,2%-a voksolt rá. Az eddigi első főpolgármesterhelyettes független jelöltként indult, a legerősebb lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO), a parlamenten kívüli Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) és a nemrég alakult balliberális tömörülés, a Tavasz (Wiosna) támogatásával. Az 53 éves Adamowiczot január 13-án egy jótékonysági gyűjtés zárókoncertjén egy támadó leszúrta. (MTI) Palesztin gázolósos merénylet Jeruzsálem. Két izraeli katona megsebesült egy gázolásos merényletben Ciszjordániában, két támadó palesztint agyonlőtték. A katonák éjjeli bevetésből tértek vissza a Naame nevű palesztin faluból, járművük elromlott és az út mellett álltak, amikor a palesztin merénylők közéjük hajtottak. Az autóban ülők közül kettő meghalt, amikor a katonák tüzet nyitottak rájuk, harmadik társuk könnyebben sebesült meg. A támadásban egy izraeli katonatiszt súlyosan, egy katona könnyebben sebesült meg. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet üdvözölte a támadását, és mártíroknak nevezte az elkövetőket. (MTI) Pofont kaphat a szenátustól Trump Washington. Az amerikai törvényhozás felsőházában is meglehet a kellő többség ahhoz, hogy elutasítsa azt a rendkívüli állapotot, amelyet Donald Trump elnök a déli határnál levő vészhelyzet miatt hirdetett ki, miután Rand Paul republikánus szenátor közölte, megszavazza az erre vonatkozójavaslatot. A 100 fos szenátusban 53 mandátuma van a republikánusoknak, de hárman közülük már jelezték, megszavazzák a javaslatot. Ha a 47 demokrata és független szenátor velük együtt szavaz, akkor a kentuckyi Paul voksával meglesz az 51 fős abszolút többség. (MTI) Észak-Korea tovább dúsítja az uránt Bécs. Észak-Korea nem hagyott fel az urándúsítással, és folytatta az építkezést egy kísérleti könynyűvizes reaktornál - mondta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) vezető Amano Jukija. Bár Észak-Korea 2009 óta nem engedi be területére a NAÜ ellenőreit, a szakértők műholdfelvételek és dokumentumok segítségével képesek voltak megfigyelni a jongbjoni atomlétesítményt, ahol feltételezések szerint a nukleáris fegyverekhez használt hasadóanyagot előállítják. „A könnyűvizes reaktornál építési munkák jeleit találtuk”-közölteAmano. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Tallinn. A liberális Észt Reformpárt kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi parlamenti választáson Észtországban. Ez ezt jelenti, hogy várhatóan a Reformpárt elnöke, Kaja Kallas lesz a következő miniszterelnök, egyben az ország első női miniszterelnöke is. A 451 választókörzet közül 399 eredményének összesítése szerint a liberális párt a szavazatok 30%-át kapta, így a jelenlegi 30 helyett 36 képviselői helyre számíthat a 101 fős észt törvényhozásban. Jüri Ratas jelenlegi miniszterelnök pártja, az Észt Centrumpárt a 2. helyen végezhet 21,3%-os eredménnyel, és ajelenlegi 25 helyett 24 mandátummal rendelkezhet a parlamentben. Megerősödött Észtországban a jobboldali, populista Észt Konzervatív Néppárt, amely 17,7%-os eredményével ajelenlegi hétről várhatóan 19-re növeli parlamenti képviselőinek számát. Korábban mindkét nagy párt, a Reformpárt és a Centrumpárt is kizárta Ellenállnak a Az észt Kaja Kallas már otthon is nagykanállal ette a politikát, apja az Európai Bizottság egyik alelnöke volt (tasr/ap) PAREM TULEVIK! az együttműködést a populistákkal. A választási bizottság szerint a részvétel 63,1% volt, valamivel kevesebb, mint 2015-ben. A választópolgárok mintegy negyede már februárban, elektronikus úton leadta szavazatát. Az országban most koalíciós tárgyalások indulnak, a legvalószínűbb, hogy a Reformpárt és a Centrumpárt együtt alakít majd kormányt, de helyet kaphat a koalícióban a 12 helyet szerző konzervatív Pro Patria is. Arra kicsi az esély, hogy a választási győzelem után ne Kaja Kallas kapjon megbízást a kormányalakításra. Kallas egyébként a Reformpárt volt vezetője és az Európai Bizottság korábbi alelnöke, Siim Kallas lánya. (MTI, ú) dzsihádisták Lezárul az EU lefokozása Baghúz. Több ezer akna és titkos alagút lassítja a kurd-arab katonai milíciák hétvégén indított offenzíváját az Iszlám Állam utolsó keletszíriai zárványa ellen, amelyet nagyrészt külföldi dzsihádisták védenek - közölték tegnap kurd-arab katonai források. „Csapataink minden oldalról támadnak, de csak lassan haladnak előre” - mondta Musztafa Báli, a Szíriái Demokratikus Erők (SDF) kurd-arab katonai szövetség szóvivője. Hozzátette: a harctér egy részén beszüntették a támadást, hogy az ott létesített humanitárius folyosón át kimenekítsék a térségben rekedt civileket, mert úgy vélik, a bujkáló dzsihádisták élő pajzsként akarják őket használni. Az Émberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet értesülései szerint a terroristák ellen küzdő milíciáknak eddig hét tagja vesztette életét, a dzsihádisták közül pedig 18-an haltak meg. Az OSDH becslései szerint december óta csaknem 53 ezren, nagyrészt a dzsihádisták családtagjai hagyták el a környéket, közülük pedig körülbelül ötezer embert letartóztattak. Az SDF március 1-jén indította meg a végső támadást Baghúz ellen, az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció támogatásával. Kurd hivatalos források szerint Baghúz és környékéről csaknem 9000 civilt szállítottak el a múlt héten. Az SDF vezetői szerint a területen mintegy 1000-1500, nagyrészt külföldi terrorista bujkál. Az iraki határ melletti Deir-ez-Zór tartományban lévő település eleste mérföldkőnek számítana az Iszlám Állam ellen évek óta tartó harcban. 2017 decemberében Irakot megtisztították a dzsihádistáktól. A harcok súlypontja ekkor átkerült Szíriába. (MTI) BrUsszel. Az Egyesült Államok azonnali hatállyal visszaállítja az Európai Unió washingtoni képviseletének diplomáciai státusát - jelentette be tegnap Gordon Sondland, az EU mellé rendelt amerikai nagykövet. Levelében Sondland üdvözölte Sztavrosz Lambrinidisz kinevezését a távozó David O'Sullivan washingtoni uniós nagykövet helyére, illetve arról számolt be, hogy országa Mike Pompeo külügyminiszter utasítására visszaminősíti az EU külképviseletét állami szintre a nemzetközi szervezetek szintjéről. „Az unió páratlanul fontos szervezet, az Egyesült Államok egyik legértékesebb partnere a globális biztonság és prosperitás garantálásában” - írta Sondland. „Komoly erőt képvisel, amikor az USA és az unió együttműködik, a munkahelyteremtéstől és a gazdasági növekedéstől egészen a nemzetközi normák megállapításáig és a destabilizáló rezsimek ellenőrzés alatt tartásáig” - emelte ki. „Európa biztonsága és sikeressége elválaszthatatlan az Egyesült Államok biztonságától és sikerességétől” - hangsúlyozta. Az amerikai külügyminisztérium tavaly mindenféle értesítés nélkül leminősítette az EU washingtoni külképviseletét. A lefokozás tányéré decemberben derült fény, miután gyanússá vált, hogy David O'Sullivan nagykövetet a több mint 150 megjelent diplomata közül legutolsóként szólították George H. W. Bush néhai amerikai elnök gyászszertartásán, hogy leróhassa kegyeletét. Donald Trump amerikai elnök megválasztása óta sokat romlott a kapcsolat az Atlantióceán két partj a között. (MTI) Algéria megelégelte az elaggott Buteflika elnököt Algériában egy hete heves tüntetéseket tartanak az államfő ellen (tasr/ap) Abdel-Azíz Buteflika algériai elnök vasárnap a határidő lejárta előtt közvetlenül benyújtotta a regisztrációs papírokat, hogy indulhasson a következő elnökválasztáson, megerősítve korábbi, nagyszabású tüntetáseket kirobbantó bejelentését, amely szerint 5. alkalommal is indul a posztért. Algír. Vasárnap után tegnap is ezrek vonultak az utcára tiltakozni a 82 éves, 2013-ban szélütést szenvedő, és azóta a nyilvánosság előtt ritkán, kerekesszékbe kényszerülve megjelenő, most éppen egy svájci kórházban levő Buteflika indulása ellen. A rendőrség vízágyút vetett be az alkotmánybíróság épülete előtt tüntető diákok ellen, emellett biztonsági erőket küldtek az Algíri Egyetemhez. Médiajelentések szerint a hatóságok emellett lezárták a fővárosi metrót és a repülőteret a belvárossal összekötő autópályát, hogy megakadályozzák további tüntetők csatlakozását a városközpontban tiltakozókhoz. Abdel-Gáni Zaalan, Buteflika elnök kampányfőnöke az állami televízióban bejelentette: az elnök új választásokat fog kiírni egy éven belül, ha április 18-án megválasztj ák. A kommünikében az algériai elnök fogadkozott, hogy ha elnyeri ötödik mandátumát, egy nemzeti konzultáció után új elnökválasztást írnak ki, amelyen már nem fog indulni, és amelyet a béke, az átláthatóság és a szabadság fog jellemezni. Buteflika közleményében kijelentette: meghallotta az algériaiak kiáltását, különösen a fiatalokét, akik az ország jövője miatt aggódnak. A fővárosban, Algírban és több más nagyvárosban tüntetéshullám robbant ki, miután az Algériát 1999 óta vezető idős államfő február 10-én bejelentette, indul 5. elnöki ciklusáért. Algériát különösebben nem rázta meg a 2011 tavaszán kirobbant, arab tavasznak nevezett, Észak- Affikán végigsöprő kormányellenes tüntetéssorozat. Az 1962-es függetlenségtől kezdve az országot megszakítás nélkül vezető, szinte állampárt szerepét betöltő FLN az államszocializmus bizonyos elemeit alkalmazta, és Algéria fokozatosan megindult lefelé a lejtőn. (MTI, ú)
