Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-05 / 54. szám
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. március 5. | www.ujszo.com Egyelőre nem lesz magyar euró Gazdasági szabadság: szégyenpadon Szlovákia A szlovákiai vállalkozók leginkább a bonyolult hivatali ügyintézésre és a magas adókra panaszkodnak (TASR-feivétei) Budapest. „Magyarország gyakorlatilag már napjainkban is teljesíti a maastrichti kritériumokat, így csatlakozni tudna az eurózónához. A gazdasági válság azonban megmutatta, hogy a belépést nagyon körültekintően kell megvalósítani, nem elég az ehhez szükséges formai feltételeket teljesíteni” - mondta Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának a tagja. Pleschinger kiemelte: úgy kellene belépni az eurózónába, hogy Magyarország gazdasági fejlettsége elérje az övezet magországainak (legfejlettebb államainak) átlagos gazdasági fejlettségi szintjét. Emlékeztetett: az eurózónába való belépésről a kormány dönt. „Az euró egy politikai projekt az Európai Unión belül és ahhoz, hogy a klubhoz tartozzon valaki, el kell fogadnia a klub szellemiségét is, nem pedig a brithez hasonló elutasító módon viselkedni” - így reagált a Portfolio.hu kérdésére a napokban Pierre Moscovici egy brüsszeli háttérbeszélgetésen. Az uniós gazdasági és pénzügyi biztos ezt akkor mondta, amikor azt firtatták, hogyan látja a magyar euróbevezetés esélyeit. (MTI) Pozsony. A gazdaság szabadsága szempontjából Szlovákia manapság régiónk legrosszabbul teljesítő állama, mára a sokat bírált Magyarország is megelőzi - derül ki az amerikai Heritage Alapítvány és a szlovák F. A. Hayek Alapítvány legfrissebb elemzéséből. A washingtoni székhelyű Heritage Alapítvány 1995 óta publikálja jelentéseit a világ gazdaságainak szabadságfokáról, azóta mindig Hongkong végzett az első helyen. A tekintélyes amerikai kutatóintézet - a honlapján szereplő adatok szerint - 0 és 100 pont között osztályozza az országokat, megvizsgálva többek között a kereskedelmet, a vállalkozások működését, az adórendszert, a kormányzati kiadásokat, a monetáris politikát, a beruházásokat, a munkaerőpiacot, a pénzügyi szolgáltatásokat, a magántulajdon védelmét és a korrupciót. A magasabb pontszám mérsékeltebb kormányzati beavatkozást jelent. A vizsgált 180 ország közül Szlovákia idén a 65. helyen végzett, ami azonban csak első látásra számít jó eredménynek. Szlovákiának idén is csak a mérsékelten szabad gazdaságú országok csoportjában jutott hely, mára ráadásul régiónk összes országának sikerült leköröznie bennünket. Csehország 23., Ausztria 31., Lengyelország 46., Magyarország pedig 64. a listán. Az első helyen szereplő Hongkongot egyébként Szingapúr, Új-Zéland, Svájc és Ausztrália követi. „Szlovákia legnagyobb problémája a túlzott állami szabályozás. A gazdasági tárca az elmúlt időszakban ugyan tett bizonyos lépéseket a helyzet javítása érdekében, ez azonban nem ellensúlyozza az ezzel párhuzamosan hozott újabb vállalkozóellenes intézkedéseket” - nyilatkozta Ján Oravec, a Szlovák Vállalkozói Szövetség (ZP.S) elnöke. Szerinte a jelenleg tapasztalható dinamikus gazdasági növekedés hosszabb távon épp ezért fenntarthatatlan. „Ma ott tartunk, hogy a bonyolultjogi környezet miatt a vállalkozóknak már az is gondot okoz, hogy ne szegjék meg a törvényeket” - tette hozzá Matús Posvanc, a Hayek Alapítvány igazgatója. A Heritage Alapítvány most közzétett értékelése Szlovákiának elsősorban a kormány hiányos takarékossági intézkedéseit rója fel. Az elemzői problémásnak tartják azonban a rugalmatlan munkapiacot, a reformok hiányát, és az aggasztóan nagy korrupciót is. „A kormány legfontosabb célkitűzései között már hosszabb ideje nem szerepel a vállalkozói környezet javítása. Épp ellenkezőleg, az indokolatlan beavatkozásaival csak ront a helyzeten, növelve a vállalkozók adóterheit és tovább bonyolítva a vállalkozással kapcsolatos ügyintézést. Elég csak az üzletláncokra kivetett különadót, a futószalagon hozott szociális csomagokat és a minimálbér emelését megemlíteni” - mondta Martin Hosták, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) a titkára. A RÚZ ezért arra kéri a kormányt, hogy vegye végre komolyan a vállalkozók problémáit, és ezek megoldását építse be a legfontosabb célkitűzései közé. (mi, tasr) Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) V Samoríne, dna 28.02.2019 Mesto Samorín v zmysle § 5 zákona NR SR c. 552/2003 Z. z. o vykone práce vo verejnom záujme v znení neskorsích predpisov a podla bodu 4.3.1. a 4.3.2. Pracovného poriadku mesta Samorín vyhlasuje vyberové konanie na obsadenie pracovnej pozície vedúci/vedúca odboru vystavby, územného plánovania, dopravy a zivotného prostredia Mestského úradu v Samoríne s nástupom do práce 1.5.2019. Podmienky úcasti vyberového konania: • ukoncené vysokoskolské vzdelanie II. stupna, • min. 5 rokov praxe, • znalost' práce s PC (Microsoft Outlook, Microsoft Word, Microsoft Excel), • znalost' platnej legislatívy v citovanej oblasti, • skúsenosti v riadiacej funkcií sú vyhodou, • ovládanie problematiky verejnej správy, • znalost’ madárského a d’alsieho cudzieho jazyka je vyhodou. Prihlásku (obsahujúcu ajsúhlas uchádzaca so spracovaním osobnych údajovpocas vyberového konania), spolu so struktúrovanym profesijnym zivotopisom, úradne overenou kópiou vysokoskolského diplomu, kópiou dokladov o d’alsom vzdelaní spolu s vypisom z registra trestov (nie starsím ako tri mesiace) ziadame zaslaf do 22.3.2019 na adresu Mestsky úrad Samorín, Hlavná 37,931 01 Samorín. Obálku oznacte s nápisom "Vyberové konanie - vedúci/vedúca odboru vystavby, územného plánovania, dopravy a zivotného prostredia Mestského úradu v Samoríne" Csaba Orosz primátor mesta Somorja, 2019.02.28. Somorja Város a SZNT 2003. évi 552. számú közösségi érdekben végzett munkáról szóló törvénye alapján, valamint Somorja Város munkarendjének 4.3.1. és 4.3.2. pontja értelmében pályázatot hirdet az építészeti, területfejlesztési, közlekedési és környezetvédelmi szakosztály vezetői posztjára A megbízatási időszak kezdete 2019. május 1. Pályázati feltételek: • íl. fokú főiskolai vagy egyetemi végzettség, • minimum 5 éves szakmai gyakorlat, • számitógépes ismeretek (Microsoft Outlook, Microsoft Word, Microsoft Excel), • a fent említett szakterületeket érintő törvények ismerete, • a vezetői tapasztalatok előnyt jelentenek, • a közigazgatásban szerzett tapasztalatok előnyt jelentenek, • a magyar és más idegen nyelv ismerete előny. A jelentkezést (amelynek tartalmaznia kell a pályázó beleegyezésesét személyi adatainak feldolgozásához) a szakmai önéletrajzzal, az egyetemi vagy főiskolai végzettséget igazoló okirattal, a feddhetetlenségi bizonyítvánnyal (három hónapnál nem régebbi), kérjük 2019.3.22-ig az alábbi címre eljuttatni: Városi hivatal, Fő utca 37,931 01 Somorja. A borítékra írják rá: „Vyberové konanie - vedúci/vedúca odboru vystavby, územného plánovania, dopravy a zivotného prostredia Mestského úradu v Samoríne". Orosz Csaba polgármester Csúcson a lakásárak Szlovákiában a pozsonyiaknak kell a legtöbbet dolgozniuk, ha a lakásvásárláshoz szükságes összeget a fizetésükből szeretnék előteremteni. Pozsony. A Szlovák Ingatlanszövetség felmérése szerint Pozsonyban egy öregebb, kétszobás lakás négyzetméterenkénti átlagára 2604 euró körül mozog, a fővárosban élőknek így minden egyes négyzetméterért 378 órát kell ledolgozniuk, ha a Pozsonyban mért átlagbért fizetik nekik. „Pozsonyban ugyan nagyobbak a fizetések, mint az ország többi nagyvárosában, ezzel párhuzamosan azonban a lakásárak is jóval magasabbak” - nyilatkozta Vladimír Kubricky ingatlanpiaci elemző. A második helyen szereplő Nyitón például a fent említett lakás négyzetméterenkénti átlagára ugyan csak 15 71 euró, az ottani alacsonyabb bérek miatt azonban erre Nyitón 346 órát kell ledolgozni. Kubricky szerint azonban a Nyitón letelepedő Jaguar autógyártó miatt az ottani átlagfizetés is nőni fog. A harmadik helyen Kassa és Zsolna osztozik, 323 órával. Kassán a lakás négyzetmétere átlagosan 1615, Zsolnán 1589 euróba kerül. A legjobb helyzetben a trencséniek vannak, ahol az 1312 eurós négyzetméterenkénti árért 255 órát kell ledolgozni. (TASR, mi) Elenyésző a megújuló energiaforrásaink aránya A fűtésre és hűtésre felhasznált megújuló energiaforrások szempontjából Szlovákia az uniós sereghajtók között szerepel - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb felméréséből. Brüsszel. Szlovákiában a fűtésre és hűtésre felhasznált energia átlagosan 9,8 százaléka származott megújuló energiaforrásból 2017-ben, ami a 6. legrosszabb adat a 28 tagú Európai Unióban. Csak összehasonlításképpen: az uniós átlag 19,5 százalék. Szlovákiánál jobban teljesít Magyarország (19,6%), Csehország (19,7%), Lengyelország (14,5%) és Ausztria (32%) is. A megújuló energia fűtés-hűtésben betöltött részaránya2004-ben még csak 10,4 százalék volt az EU-ban; a bővüléshez az ipari és szolgáltatói szektor mellett a háztartások járultak hozzá a legnagyobb mértékben. A legnagyobb arányban az északi országok használnak megújulókat a fűtés-hűtési igények fedezésére. Svédország 69,1, Finnország 54,8, Lettország 54,6, Észtország pedig 51,6 százalékban alkalmazott megújuló energiaforrásokat erre a célra. A legkisebb szerepe az Egyesült Királyságban (7,5%), Írországban (6,9%) és Hollandiában (5,9%) van a megújuló energiaforrásoknak. Az Eurostat jelentése ugyanakkor nem részletezi, hogy melyik megújuló energiaforrás konkrétan mekkora részarányt tesz ki. Régiónkban messze a legnagyobb súlya a biomasszánakrészben tűzifa - van a megújuló alapú fűtés-hűtésben, míg az északi országokban a vízenergia, a geotermikus és szélenergia is jelentős arányt képvisel. (TASR, mi) DP190201
