Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-30 / 76. szám
6 KÜLFÖLD 2019. március 30.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Eltiltanák az ellenzóki Guaidót Ukrajna elnökválasztás előtt Egy tévés showman, Porosénko államfő és Timosenko exkormányfő között dől el a verseny Caracas. Tizenöt évre eltiltotta közhivatal viselésétől a közigazgatás átláthatóságáért felelős venezuelai hivatal Juan Guaidó ellenzéki vezetőt korrupció gyanúja miatt - állítólag nem tudott elszámolni a 2015 óta tett több mint 90 utazásának költségével. Guaidó bohózatnak nevezte az eltiltásáról szóló bejelentést, és kijelentette, hogy a hivatal nem is létezik, mert „annak elnökét csakis a venezuelai parlament nevezheti ki”. (MTI) EP-választás: nőtt a néppárti előny Brüsszel. Enyhén nőtt az Európai Néppárt (ÉPP) előnye az európai parlamenti (EP) választás kampányában egy friss felmérés szerint, de komoly változásoknak nincs jele a 4 héttel ezelőtti álláshoz képest. A tagállamokban külön-külön elvégzett közvélemény-kutatások ÉP által összesített eredménye szerint a néppárt 188 mandátumra számíthat a következő ciklusban a 705 tagú képviselő-testületben, míg a második helyezett szociáldemokraták 142 mandátum megszerzésére esélyesek. A hónap elején 181:13 5 volt a két nagy párt mandátumainak aránya. (MTI) Vádemelés a volt brazil elnök ellen Sao Paulo. Vádat emelt a brazil szövetségi ügyészség Michel Temer volt elnök ellen korrupció miatt. A vád szerint Temer egy közvetítőn keresztül kenőpénzt fogadott el a JBS nevű húsfeldolgozó cégtől. A 78 éves, 2016 és 2018 között regnáló volt államfőnek az utóbbi időben több korrupciós ügye is volt. Az országban óriási korrupciós hálózatot tártak fel, és ezzel hatalmas botrány robbant ki Brazíliában. Kiderült, számos vállalat fizetett kenőpénzeket politikai pártoknak és befolyásos politikusoknak üzleti előnyért cserébe. (MTI) Pénzbírság egy francia tüntetőnek Párizs. Egy párizsi bíróság 1500 euró pénzbírságra ítélte tegnap Eric Drouet-t, a francia sárga mellényesek egyik vezetőjét hatóságilag nem engedélyezett tüntetések szervezése miatt. A 34 éves kamionsofőr a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen 5. hónapja tiltakozó sárga mellényesek egyik hangadója. A kamionsofőr szerint az eljárás politikailag motivált. (MTI) Rendszerellenes tüntetés Algírban Algír. Százezrek vonultak Algír utcáira Abdez-Azíz Buteflika elnök lemondását és rendszerváltást követelve. A rendőrség vízágyúkat vetett be az utóbbi hetekben hatodszor összegyűlő tömeg ellen. A tüntetők szerint a 82 éves magatehetetlen elnök alkalmatlan feladatai ellátására. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Három elnökjelölt, Volodimir Zelenszkij humorista, Petra Porosenko hivatalban lévő államfő is Julija Timosenko ellenzéki pártvezető között dőlhet el a verseny a vasárnapi ukrajnai elnökválasztáson, de felmérésekből ítélve csak a választás 2. fordulójában derül ki, hogy ki lesz az ország következő államfője. A mozgalmas, botrányokkal és vádaskodásokkal teli kampány véget ért, és holnap tartják meg az elnökválasztás 1. fordulóját. Eldől, hogy ki lesz az a két jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapja, és három hét múlva ismét megmérkőzhet egymással az elnöki székért. Lesz 2. forduló Az előrejelzések alapján szinte teljesen kizárt, hogy már az első fordulóban bárki is megszerezze a szavazatok több mint felét, és így megnyeije a választást, ezért kétfordulós lesz az elnökválasztás. Egy március utolsó harmadában végzett felmérés szerint a biztos választók 28,5 százaléka támogatja a humorista, színész és producer Zelenszkijt, míg a jelenlegi államfőre, Porosenkóra 18,8, a volt kormányfőre, Timosenkóra pedig 13,3 százalékuk készül szavazni. A negyedik helyen a menesztése után Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt elnök pártját képviselő Jurij Bojko áll 11,5 százalékos eredménnyel. Egyes felmérések szerint Porosenkónak több esélye van bejutni a 2. fordulóba, mint Timosenkónak. A mostani elnökválasztáson rekordszámú, összesen 39 jelölt indul. A showman A showman Zelenszkij újévi köszöntőjében jelentette be a műsorait sugárzó 1+1 tévécsatornán, hogy elindul az elnökválasztáson. Népszerűségi mutatója ezután meredeken emelkedni kezdett, és hamar az élre került. Már akkor is jelentős támogatottsága volt, amikor még bizonytalan volt, hogy valóban elindul az elnökválasztáson. A 41 éves keletukrajnai Krivij Rihben született Zelenszkij jogi diplomáját egy ottani egyetemen szerezte, ahol a színjátszó körnek is tagja volt. Édesapja neves informatikaprofesszor, aki a szovjet időkben Mongóliában dolgozott, így Zelenszkij is ott élt négy évet. Zelenszkij jogászként nem dolgozott, ehelyett tévés show-müsorokban szerepelt. Közben több mozifilmben játszott főszerepet, rendezett, forgatókönyvet írt. A Nép Szolgája (Szluha Narodu) című televíziós vígjátéksorozatban - ami egyben a pártja neve is - ő játssza az egyszerű, becsületes, bár kissé esetlen történelemtanárt, aki diákjai unszolására elindul az elnökválasztáson, és meg is nyeri. Nyerhet a bohóc Ellenzői bohócnak titulálják, és a szemére vetik, hogy nincs semmi politikai tapasztalata. Másfelől azt terjesztik róla, hogy Ihor Kolomojszkij oligarcha, az 1+1 televízió főrészvényese bábja. A bohóc jelzőt Zelenszkij nem érzi sértőnek, azt viszont visszautasítja, hogy Kolomojszkij bábja lenne. Zelenszkij nem titkolja, hogy gazdag ember. Pártolói - akik főleg fiatalok - azzal érvelnek mellette, hogy ő a vagyonát nem privatizációval szerezte, mint mások - köztük a regnáló államfő -, hanem saját tehetségével, és ha politikai nincs is, van helyette bőven menedzseri tapasztalata, hiszen sikeresen irányítja évek óta produkcióinak több száz fős csapatait. Zelenszkij azt ígéri, megválasztása esetén szembeszáll a korrupcióval, ami a szovjet idők óta senkinek sem sikerült, valamint meg-Porosenko elnök és Timosenko exkormányfő. Egyikük továbbjut. (Tasr/ap) próbál béketárgyalásokat folytatni a keleti, elszakadt területek ügyében. Az államfő Az 54 éves Porosenkót inkább a középkorú és az idősebb korosztály támogatja. A csokoládégyáros oligarcha elnök ajelöltek között toronymagasan a legtehetősebb, átszámítva több 10 millió eurónyi pénzeszközzel rendelkezik. Elemzők szerint Porosenko hívei a biztonságot, az orosz agresszióval szembeni határozott fellépést látják benne, illetve annak garanciáját, hogy Ukrajna nem tér le az euroatlanti irányvonalról. Jót tett népszerűségének a Moszkvától független új ukrán ortodox egyház létrejöttében játszott szerepe, de komoly presztízsvesztést okozott neki a kampány alatt kirobbant korrupciós botrány az ukrán állami hadiipari vállalat körül. Ellenzői azt vetik szemére, hogy nem tudott látványos eredményt felmutatni a korrupció elleni küzdelemben: az igazságszolgáltatás reformja megrekedt, és ígérete ellenére nem adta el Roshen édesipari vállalatát. A volt kormányfő Az 59 éves Timosenko főleg a 45 felettiek körében népszerű. Már csak volt oligarchának tartják, vagyona és befolyása nagy részét még a kétezres évek elején, Leonyid Kucsma elnökségének idején elvesztette, amikor szembefordult vele. Vagyonnyilatkozata szerint 2017-ben 560 ezer hrivnya (közel 20 ezer euró) bevétele volt. Viktor Juscsenko elnöksége alatt kétszer volt miniszterelnök, először néhány hónapig 2005-ben, majd 2007 és 2010 között. Viktor Janukovics volt ukrán elnök hivatali visszaélés vádjával 2011-ben bebörtönöztette a 2009-ben Oroszországgal kötött, Ukrajnának előnytelen gázszerződés miatt, 2014-ben a Majdan-tüntetések nyomán nyerte vissza szabadságát. Korábban már kétszer indult az elnöki posztért, mindkét alkalommal második lett, 2010-ben Janukovics, 2014-ben Porosenko győzte le. Hívei abban bíznak, hogy betartja az életszínvonal javítására és a lakossági gázár csökkentésére tett ígéreteit, de sokan vannak, akik pusztán a karizmája miatt szavaznak rá. (MTI, ú) r Újra leszavazták a brexit egyezményét Boszorkányüldözés román módra Harmadszor is elutasította tegnap a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást, bár az előző két elutasító szavazásnál jóval kisebb többséggel. London. A szavazáson az EU-val novemberben elért egyezségre 286- an, ellene 344-en voksoltak, vagyis a kormány 58 fős többségű vereséget szenvedett. Január 15-én, amikor először került az alsóház elé az 585 oldalas megállapodást, a kamara a brit parlamentarizmus történetének legnagyobb, 230 fős többségével, a március 12-i második szavazáson 149 fős többséggel utasította el az egyezményt. A szavazás után Theresa May konzervatív párti miniszterelnök kijelentette, hogy az újbóli elutasításnak „súlyos következményei” lehetnek, ugyanis a forgatókönyv jelenleg az, hogy az Egyesült Királyság április 12-én, a múlt heti EU-csúcson erre az esetre kijelölt határnapon kikerülhet az unióból - az eredeti menetrend alapján tegnap éjfélkor szűnt volna meg a tagsága. May szerint az addig hátralévő néhány napban már nincs idő új brexitmegállapodás kidolgozására és törvénybe iktatására. Az alsóház ugyanakkor egyértelműen kifejezésre juttatta a korábbi szavazásokon azt is, hogy nem fogja megengedni a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnését - tette hozzá. A Politico értesülése szerint valószínű, hogy az ország hosszabb halasztást kell kérjen, és részt fognak venni az EP-választáson is. Enélkül ugyanis az EU semmiféle egyezségbe nem menne bele, a britek számára pedig egy megegyezés nélküli kizuhanás súlyos gazdasági károkkal járna. May szerint innentől „szinte biztos”, hogy az Egyesült Királyságnak részt kell vennie a májusi EP-választáson. A miniszterelnök korábban kezdeményezte az EU-nál a brexit elhalasztását június 30-ig. A múlt heti EU-csúcson született megoldás szerint az unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a brexitegyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis péntek éjszakáig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek - ez viszont nem történt meg. A múlt heti EU-csúcs döntése értelmében elfogadott megállapodás nélkül Londonnak április 12-éig kell jeleznie a brexitfolyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választáson. Ha az április 12-i határidőig nincs előrelépés a brexit további menetével kapcsolatban, és a brit kormány az EP-választáson sem kíván részt venni, akkor ezen a határnapon a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet. Ennek lehetőségét azonban a londoni parlament többször is igen jelentős többséggel elutasította, így egyelőre nem egyértelmű, hogy e forgatókönyv megvalósulása esetén az áprilisi határidőhöz közeledve a törvényhozás és a kormány mit lépne. Mivel nem fogadták el a brexitegyezményt, hétfőn valószínűleg ismét az alsóház elé kerülnek azok az alternatív javaslatok, amelyekről a képviselők saját kezdeményezésükre, a kormány ellenkezésével dacolva szavaztak. A szavazásra teijesztett 8 indítvány közül egyik sem kapott többséget, de kettő közel járt ehhez, és lehetséges, hogy ez a kettő kerül ismét a ház elé hétfőn. Az a javaslat jutott a legközelebb a többség eléréshez, amely vámunió fenntartását célozta az EU-val a brexit után is. Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az uniós országok vezetői április 10-én Brüsszelben, mivel London elutasította a megállapodást - közölte Donald Tusk tanácsi elnök. (MTI) Bukarest. Hatósági felügyelet alá helyezték Romániában egy ellene indított bűnvádi eljárás keretében Laura Codruta Kövesit, megtiltva számára az ország elhagyását. A több száz román politikust rács mögé küldő korrupcióellenes ügyészség (DNA) volt vezetőjét gyanúsítottként hallgatták ki a román igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészségen. Távozásakor Kövesi nem erősítette meg a hatósági felügyelet elrendeléséről szóló médiaértesülést, csak annyit közölt: megtiltották számára, hogy ügyéről a sajtóval kommunikáljon. Kövesi megalapozatlan lejáratási kísérletnek nevezte az ellene indított eljárásokat, amelyekkel meg akarják akadályozni európai főügyészi kinevezését. Úgy vélte, azok teijesztenek valótlanságokat róla, akik háborítatlanul szeretnének lopni Romániában. Az Európai Parlament március elején három jelölt közül Kövesit választotta hivatalos jelöltjének az európai főügyészi tisztségre. A bukaresti kormány viszont hevesen kampányol a jelölt kinevezése ellen. (MTI)
