Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-28 / 74. szám
www.ujszo.com | 2019. március 28. HASZNOS TANÁCS I 9 A hagyatéki élj árást a j egyző vezeti ÖSSZEFOGLALÓ A hagyatéki eljárás olyan ügyintézési folyamat, mely az elhunyt személy vagyonában történő jogutódlást állapítja meg és igazolja. Az elhunyt vagyona az örökösöket illeti meg, az örökség elosztása és a hagyatéki eljárás lefolytatása azonban nem mindig zökkenőmentes, akár bírósági per is kerekedhet belőle. Amikor valaki meghal, első lépésként orvost kell hívni, aki megvizsgálja a testet, s erről jegyzőkönyvet készít. Ha ez kórházban történik, az intézmény értesíti a hozzátartozókat a halál bekövetkeztéről, majd átviszik a testet a patológiai-anatómiai részlegre, szükség esetén elvégzik a boncolást, s előkészítik a testet az átadásra a család által kiválasztott temetkezési vállalatnak. A halotti szemlét igazoló dokumentummal a lehető legrövidebb időn belül el kell menni az illetékes anyakönyvi hivatalba, ahol kiállítják a halotti bizonyítványt. A hagyatéki eljárás lefolytatását az anyakönyvi hivatal kezdeményezi úgy, hogy a halotti bizonyítványt postázza a körzete szerint illetékes bíróságra, mely kijelöl e célból egy jegyzőt. Vagyis a jegyzőt nem az örökösök választják ki, hanem a bíróság egy belső rend szerint osztja szét az ügyeket. Hagyatéki eljárás Az eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjön. Megállapítják az örökhagyó ingatlan és ingó vagyonát, a vagyont terhelő tartozások mértékét, valamint azt, hogy a vagyont mely örökösök, milyen arányban és milyen jogcímen öröklik meg. Ha az elhunytnak nem volt semmilyen vagyona, és az örökösöknek kizárólag az örökösi minőségük igazolására van szükségük, a közjegyző csak kiadja az öröklési bizonyítványt. Ha volt vagyon, akkor a jegyző hagyatékátadó végzést ad ki. Az egyszerű ügyekben ez vi-A jegyzői végzés ellen lehet fellebbezni Téma: —* & hagyatéki eljárás szonylag gyorsan megtörténhet. Nem szoktak problémák felmerülni például akkor, ha csak egy örökös van, ha örökös hiányában a vagyon az államra száll, ha az örökösök egymás között meg tudnak egyezni, vagy ha megállapodást kötnek az örökhagyó hitelezőivel arról, hogy az örökhagyó által felhalmozott tartozást az adóssággal terhelt vagyonnal térítik. Ha viszont az örökösök között vitás kérdések merülnek fel, az ügy hónapokig is húzódhat. A jegyző szerepe Szlovákiában más uniós országoktól eltérően lényegében mindent a jegyző végez az örökösök helyett, nekik csak meg kell jelenniük a megbeszéléseken, tárgyalásokon, de a kérvényeket, papírokat a jegyző tölti ki, sőt a hagyatékátadó végzés alapján a kataszteri hivatalban a tulajdonjogi változást igénylő telekkönyvi beadványt is benyújthatja. Ugyanakkor a jegyzőnek tisztáznia kell, hány örökös van, készült-e végrendelet, adatokat szerez az örökhagyóról, a vagyonáról, adósságairól, a vagyon értékéről. Hagyatékátadó végzés Az eljárás eredménye rendszerint az, hogy a jegyző kiállítja a hagyatékátadó végzést (osvedcenie o dedicstve), mely lehet teljes és ide-Ingatlanok tulajdonjoga Ha az örökség tárgyát ingatlanok képezik, a kataszteri hivatalban a tulajdonjogi változást kétféleképpen lehet bejegyezni. Az egyik lehetőség, hogy a járásbíróság postázza a kataszteri hivatalnak a hagyatékátadó végzést. A másik, gyorsabb lehetőség, hogy az örökösök maguk nyújtják be a telekkönyvi beadványt, amelyhez csatolják a hagyatékátadó végzést. A kataszteri hivatal ez alapján új tulajdonlapo(ka)t állít ki az örökös(ök) nevére. (sza) (TASR-felvétel) iglenes hatályú. Ideiglenes hatályú akkor, ha a felek közötti vitát egyezséggel nem sikerült rendezni, ilyenkor a végső döntést a bíróságnak kell meghoznia. A hagyatékátadó végzés tartalmazza az örökösök nyilatkozatát arról, hogyan rendezték el az örökhagyó halálával mégszűnt osztatlan tulajdonrészt, az örökhagyó hol milyen tulajdonrésszel rendelkezett. Az örökösök aláírnak egy feltétel nélküli nyilatkozatot is arról, hogy egyetértenek a végzés tartalmával. Ha később kiderül, hogy a végzés valamilyen pontatlanságot tartalmaz, az összes örökös beleegyezésével később is ki lehet javítani. Lehet fellebbezni Előfordulhat, hogy valaki utólag mégsem ért egyet a jegyzői végzéssel. Jó tudni, hogy a dokumentum megfellebbezhető úgy, hogy 15 napon belül kérvényezik az eljárás folytatását. Ha lekésik a határidőt, a jegyzői végzés jogerőre lép. A hagyatékátadó végzést formálisan az illetékes járásbíróságnak is meg kell erősítenie, ami az után történik, miután a hagyatéki eljárásról szóló teljes dosszié megérkezik a bíróságra. Fellebbezés esetén a végzés automatikusan elveszíti a hatályát. Ha valamilyen közérdek vagy az eljárás résztvevőinek az érdeke megkívánja, a bíróság előzetes intézkedést is elrendelhet, például lefoglalhatja, leltárba veheti a vagyont, az örökhagyó személyes tárgyait a házastársára bízhatja, vagyonkezelőt jelölhet ki vagy elrendelheti azoknak a tárgyaknak az eladását, amelyek tárolása kockázatos vagy túl költséges. Ha a felek a bírósági per során sem képesek megegyezni, a bíróság állapítja meg az örökrészeket. Ha a közjegyzői hagyatéki végzés vagy a bírósági hagyatéki rendelet (uznesenie o dedicstve) jogerőre lépése után kiderül, hogy az örökhagyónak még van vagyona vagy adóssága, mely a korábbi eljárás tárgyát nem képezte, kérésre a bíróság újabb hagyatéki eljárást indít. Az eljárást nem folytatják le, ha az örökség csak adósság lenne. (sza) Mi tartozik az elhunyt hagyatékába? Az örökség részét képezi minden, ami az örökhagyó után maradt: pénz, biztosítás, személyes tárgyak, ingatlan, autó, értékpapírok, kölcsönök, adósságok stb. IPénz a bankszámlátko)n ha a meghal a bankszámla tulajdonosa, az ott elhelyezett pénz a hagyatéki eljárás tárgyát képezi. Ez érvényes a lakás-takarékpénztárra is. Ha az elhunyt házastársa nem volt a bankszámla társtulajdonosa, a bank leblokkolja a számlát, amint tudomást szerez a tulajdonos haláláról. Ha a hozzátartozóknak még előtte sikerül kivenniük az összes pénzt, feljegyzik az adatokat. Ha a számlára rendszeresen érkezett valamilyen összeg vagy rendszeresen vontak le valamit, a számla zárolása után mindezt át kell irányítani egy másik számlára. Ha az elhunytnak volt hitele, befagyasztják a hagyatéki eljárás befejeződéséig. 2 Biztosítás - az életbiztositás■ ban fel lehet tüntetni azt a személyt, akinek halál esetén a pénzt kifizetik. Ha a biztosított személy nem jelölt meg senkit, akkor a pénz a férjet, a gyerekeket vagy a szülőket illeti meg. Ha nincsenek ilyen hozzátartozók, akkor a biztosító annak fizet, aki az elhunyttal a halálát megelőző egy évben egy háztartásban élt, gondoskodott róla vagy az elhunyt tartotta el őt. Ha ilyen személy sem létezik, akkor jöhet szóba egyéb rokon. 3 Megtakarítás a 2. és a 3. pil■ lérben - ha a pénztártag vagy a nyugdíjazott személy elhunyt, és nincs olyan személy, akinek özvegyi vagy árvasági nyugdíjat folyósítsanak, a megtakarított pénzt annak a természetes vagy jogi személynek fizetik ki, akit az elhunyt személy a szerződésben megjelölt. Ha ilyen nem létezik, a házastárs örököl, ha az sincs, a pénzt a gyerekek kapják. Ha nincsenek gyerekei, a szülei örökölnek. Ha már nem élnek, azok a személyek jogosultak a pénzre, akikkel az elhunyt halála előtt egy évvel egy háztartásban élt, gondoskodtak róla vagy az elhunyt tartotta el őket. Ha ilyen személyek sem léteznek, a megtakarítás a hagyatéki eljárás tárgyát képezi. Ami a 3. pillért illeti, a megtakarított összeg azé lesz, akit az elhunyt a szerződésben feltüntetett. Ha ilyen nincs, a pénzt a hagyatéki eljárás során osztják szét az örökösök között. 4 Társadalombiztosítás - ha az ■ elhunyt személy teljesítette a feltételeket valamelyik szociális támogatás kifizetésére, és még halála előtt benyújtotta igényét a Szociális Biztosítóban, a halála napjáig járó támogatást a házastársa, a gyerekei vagy a szülei kapják. Ha ilyenek nincsenek, az összegről a hagyatéki tárgyalás során döntenek. 5 Ha az elhunyt személy vál■ lalkozott, valamelyik rokon el szokta vállalni, hogy ideiglenesen legalább annyira törődik a vállalkozással, hogy megakadályozza az esetleges adósságok felhalmozását. Ennek a személynek fél évig nincs szüksége saját vállalkozási engedélyre. A járási hivatal vállalkozói részlegén a haláltól számított egy hónapon belül közölni kell, valaki folytatja-e a vállalkozást. Ha az örökösödési eljárás során kiderül, senki nem akarja folytatni, az engedélyt bevonják. A felhalmozott adósság is a hagyatéki eljárás tárgyát képezi. Az örökösnek a haláltól számított három hónapon belül adóbevallást kell készítenie - a határidő meghosszabbítható. (sza)
