Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-28 / 74. szám
101 HASZNOSTANÁCS 2019. március 28.1 www.ujszo.com tudnivalók Adózási kötelességek Milyen gyors a hagyatéki eljárás? Az eljárás hossza a következő tényezőktől függ:-van-e elég információ az örökhagyó vagyonának a hozzáférhetőségéről- a vagyon nagyságától Szlovákiában és külföldön- az örökösök számától és attól, hajlandók-e örökösödési megállapodást kötni- készült-e végrendelet vagy kitagadási nyilatkozat (a jogos örökösök ezt a bíróságon megtámadhatják, s a hagyatéki eljárás elhúzódhat)- nem vonták-e kétségbe valamelyik örökös öröklési jogát, öröklési képességét, esetleg más miatt húzódik az eljárás- a leggyorsabb hagyatéki eljárás olyan, amikor gond nélkül felmérhető az örökhagyó vagyona, nyilvánvaló, kik az örökösök, s ők egymás között meg tudnak egyezni- a jegyző a haláltól számított 2 hónapon belül lép. Mennyibe kerül a hagyatéki eljárás? Az örökösödési eljárás lefolytatásáért bírósági illetéket kell fizetni. Az összeget törvény szabályozza, és a vagyon értéke a mérvadó. Ha a vagyon értéke 3319 eurónál kisebb, a bírósági illeték 6,50 euró. 3319-9958 euró értékű vagyon esetében 16,50-et, 9958 eurónál értékesebb vagyon esetében pedig a vagyon 2 ezrelékének megfelelő össyeget, legfeljebb 165,50 eurót számláznak. Mennyi a jegyző tiszteletdíja? Az igazságügyi minisztérium rendelete szerint ajegyző jutalma a vagyon értékétől függ, legkevesebb 23 eurót kap. Az első 3300 euróig 2%-ot számláznak, az ezt meghaladó értékű vagyon után ajegyző 16 500 euró értékig 1%-otkér, 16 500-33 100 euró közötti érték esetén a tiszteletdíja 0,7%, 33 100-99 500 eurós vagyon után 0,4% jár neki, 99 500-663 800 eurós vagyon esetén pedig 0,2%. Efölött a vagyon értékét már nem veszik figyelembe az alapilleték kiszámolásakor. Példa: A vagyon értéke 70 000 euró. Az első 3300 euró után 66 eurót (2%), 3300-16 500 euró után 132 eurót (1%), 16500-33 100 euró után 116,2 eurót (0,7%), 33 100-70 000 euró után pedig 147,60 eurót (0,4%) számláznak. Összesen áfa nélkül, kerekítve: 462,0 euró, áfával 554,4 euró. Ehhez még hozzáadják az eljárás egyéb költségeit, például a banknak fizetett illetéket a kiszolgáltatott információkért, a postaköltséget stb. Szlovákiában jelenleg nem létezik örökösödési adó - eltörölték 2004-ben az adóreform keretében. A jövedelemadóról szóló törvény értelmében nem kell adót fizetni sem az ajándékozás, sem az öröklás útján szerzett ingatlan, lakás, nem lakás célú helyiségek után. Más a helyzet, ha eladjuk az örökrészünket. Az egyenes ágon megörökölt ingatlan eladásából származó bevétel mentesül az adó alól, ha az ingatlan legalább 5 évig az örökhagyó tulajdonában volt. Ugyancsak nem kell adózni, ha az örökös 5 év után értékesíti a megörökölt házat vagy lakást. Ha valaki korábban adja el az ingatlant, adót fizet, melyet az ingatlan beszerzési és eladási ára közötti különbözeié alapján számítanak ki. Le lehet vonni mindent, amit az ingatlanba fektetett, vagyis az ingatlant eladó személy csak a haszonból adózik. Ha nem egyenes ágon való öröklésről van szó, az ingatlan eladása esetén szintén van lehetőség adómentességre - attól függően, az örökös mennyi ideig birtokolta, illetve milyen hosszú ideig rendelkezett ott állandó lakhellyel. Ingatlanadé Ingatlanadó-bevallást azonban készíteni kell, mégpedig uz adózási kötelesség kialakulásától számított Az elhunyt vállalkozása után adóbevallást kell készíteni (Képarchívum) 30 napon belül be kell nyújtani az illetékes községi hivatalba, és a kiszabott ingatlanadót is be kell fizetni. Az adózási kötelesség akkor jön létre, amikor a bíróság által jóváhagyott hagyatéki végzés jogerőre emelkedik. Problémák esetén, ha a hagyatéki eljárás túl bonyolult, és belátható időn belül nincs esély lezárni, a község utólag is kiszabhatja az adót. Amennyiben nem lehet egyértelműen megállapítani, kinek kell az adót befizetnie, akkor általában az a jogi vagy természetes személy számít adóköteles személynek, aki az ingatlant ténylegesen használja. Ha több örökös, azaz több társtulajdonos van, mindegyikük készít adóbevallást a saját tulajdonrészének megfelelően. Ha sikerül megegyezni, kijelölhetnek egy közös képviselőt, aki mindegyikük nevében kidolgoz egy közös adóbevallást. OLVASÓI KÉRDÉSEK - A JOGÁSZ VÁLASZOL 1. Meghalt az édesanyám. Egy szövetkezeti lakásban élt, mely nem volt még magántulajdonban. A hagyatéki eljárás befejeződése után a lakást eladjuk, már potenciális vevő is van. Mindketten ugyanannak a lakásszövetkezetnek a tagjai vagyunk, amelyiknek az édesanyám is volt. A kérdés a következő: nem lehet kihagyni egy átíratást? Amikor befejeződik a hagyatéki eljárás és a jegyző a hagyatéki végzésbe beleírja, hogy az elhunyt lakásának a használati joga és a lakásszövetkezeti tagsága rám száll, muszáj előbb formálisan is a szövetkezetben rám íratni a lakást, vagy ez a lépés kihagyható, azonnal eladható, s elég csak a vevőre átíratni a használati jogot? Egyrészt megspórolnánk egy átíratási illetéket, másrészt időt spórolnánk, és nem kellene annyi-papírt kitölteni. A hagyatéki eljárás az elhunyt vagyonában történő jogutódlást állapítja meg. A hagyatéki végzés várható eredménye az lesz, hogy az örökhagyó szövetkezeti tagsági joga és vele együtt az általa használt szövetkezeti lakáshoz fűződő használati jog átszáll az olvasóra. Ezt a változást a Kereskedelmi Törvénykönyv 228. paragrafusa értelmében a szövetkezet nyilvántartásában is haladéktalanul be kell jegyezni. Ha egy létező szövetkezeti tagra új tagság száll, a kettő eggyé válik (splynutie clenstva), az új lakás használati jogát azonban átruházhatja egy másik tagra anélkül, hogy a lakást használatba venné. Minden fent említett lépés változást jelent a jogi állapotokban, amit megfelelően dokumentálni kell. Ez az olvasó érdeke is, ezért külön be kell jegyeztetni a szövetkezet nyilvántartásában, hogy a hagyatéki végzés alapján őrá szállt az édesanyja utáni lakás használati joga, valamint azt is, hogy ő ezt ajogot szerződés útján átruházta egy másik szövetkezeti tagra. Az olvasónak nem kell reálisan használatba vennie a lakást. Ha nem késlekednek a használati jog átruházásával, a lakás valós használatához fűződő szerződéseket máris az új jogosult kötheti meg (a bérleti szerződést a szövetkezettel, a további szerződéseket pedig a közüzemi vagy a tv-, internet szolgáltatókkal, a konkrét helyzettől függően). A szövetkezeti lakás a lakásszövetkezet (bytové druzstvo) tulajdonában van, amely jogi személy. Az olvasó örökléssel nem a lakás tulajdonjogát szerzi meg, hanem csak a használati jogát, mint a szövetkezeti tag tagsági jogainak egyikét. A szövetkezet, mint ingatlantulajdonos, el is adhatja a tulajdonában levő lakást. A lakásszövetkezet a kérvényezést követő két éven belül köteles eladni a lakást azon szövetkezeti tagnak, akit megillet. A lakás tulajdonjogának átruházása a szövetkezetről az új tulajdonosra akkor teljesül, amikor az tulajdonosváltás bejegyzésre kerül a kataszteri nyilvántartásban. A tagsági jog átruházásának és a lakás magántulajdonba kerülésének menetét és további részleteit a vonatkozó törvények mellett a lakásszövetkezet alapszabálya (stanovy druzstva) fekteti le. A konkrét lépésekről és annak anyagi vonzatairól a szövetkezetben lehet érdeklődni. 2. Meghalt az édesapám. A bankszámláját, a telefonját, SIPO- számláját stb. hogyan kell megszüntetni? Egy ember halálával megszűnnek szerződéses kapcsolatai is. A belőlük eredő jogok és kötelezettségek azonban nem minden esetben szüntethetőek meg egyik napról a másikra - gyakran csak a hagyatéki végzés jogerőre emelkedéseután lehet ezeket végérvényesen rendezni. Az elhunyt számláját zárolja a pénzintézet, amint értesül a halál beálltáról. A hozzátartozó a halotti levéllel (úmrtny list) tudja igazolni, hogy elhunyt a bankszámla tulajdonosa. A bank a hatóságoktól, Szociális Biztosítótól, ill. a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyzőtől is értesülhet az ügyfele haláláról. Általában a hagyatéki eljárás befejeztéig VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL zárolva marad a bankszámla, amellyel a hagyatéki végzés értelmében, annakjogerőre emelkedése után rendelkezhet(nek) az örökösek), aki(k)re a számlán lévő pénzösszeg tulajdonjoga átszállt. A pénzintézeteket titoktartás kötelezi az ügyfeleik pénzügyeire vonatkozóan, csak a hagyatéki eljárást vezető közjegyzőnek adható ki az elhunyttal kapcsolatos információ és szükség esetén csak az ő beleegyezésével, illetve bírósági döntés alapján szabad pénzügyi tranzakciót végrehajtani az elhunyt számláin. Viszont ha egy számlának több tulajdonosa is volt, az életben levő Bérbeadás Sok idős személy úgy próbál bevételre szert tenni, hogy bérbe adja a lakását, házát, vagy annak egy részét, sokszor csak egy szobát. E célból a bérbeadónak az adóhivatalban regisztráltatnia kell magát. Ha a bérbeadó meghal, a halálával a bérleti szerződés érvényét veszíti, és ha a bérlők nem állapodnak meg az örökösökkel, el kell hagyniuk az ingatlant. Az adóhivatal tájékoztatása szerint, ha olyan esemény következik be (például halál), mely maga után vonja a regisztráció megszüntetését, erről 30 napon belül kell tájékoztatni az adóhivatalt. Miután az adóhatóság dönt arról, hogy valakit kihúznak az adóalanyok jegyzékéből, erről írásos határozatot ad ki, s annak a kézhez vételétől számított 15 napon belül vissza kell adni az adóhatóságnak a regisztrációról szóló bizonylatot. Adóbevallás Ha az elhunytnak volt állása és/vagy vállalkozó volt, a halálától számított 3 hónapon belül az örököse köteles adóbevallást készíteni. Az adóhivataltól kérhető halasztás, amennyiben az örökös azt 15 nappal a határidő lejárta előtt kérvényezi. A munkaadó a hozzátartozóknak, illetve az örökösnek köteles kiállítani az adóbevalláshoz szükséges dokumentumokat, elsősorban igazolást az elhunyt adózott bevételeiről. (sza) számlatulajdonos továbbra is rendelkezhet vele. Akinek azonban csak rendelkezési joga fűződött a számlához és maga nem volt számlatulajdonos (disponent), a hagyatéki eljárás során nem tud a számlán levő összeghez férni. A bankok nem számolnak fel számlavezetési díjat a hagyatéki eljárás idejére, amíg nem volt hozzáférés a számlához. Ha az elhunyt nevén telefon, internet, tv-előfizetői szerződés is volt, halálával e szerződéses viszony megszűnik, még ha egyébként több hónapos kötöttség is vonatkozna rá. Ez esetben tehát nem alkalmazható a hűségidőn belüli felmondáskor számlázott kötbér. A leendő örökös, pl. ha az elhunyttal egy lakásban lakott, úgy is megegyezhet a szolgáltatóval, hogy folytatja az előfizetést ugyanazon feltételekkel. A szerződést azonban át kell írni őrá. Ha az elhunyt fizette a lakhatással és lakástulajdonnal összefüggő költségeket, a haláláról értesíteni kell ezen szolgáltatókat (pl. villany, gáz) is és a társasházkezelőt. Ha folytatják a szolgáltatást, a leendő örökös(ök) és e szolgáltatók megegyezésétől függ, melyikük lesz a szolgáltató szerződéses partnere. A lakás tulajdonlásával összefüggő költségeket is fizetni kell, amíg a hagyatéki végzés alapján nem tisztázódik, kinek a tulajdonába kerül az ingatlan. A fenti jogviszonyokból következő, az elhalálozás napja után felmerülő költségek, tartozások, esetleges túlfizetés vagy hozam szintén a hagyaték részét képezik, melyeket a hagyatéki tárgyalás során ugyancsak rendezni kell. JÖVŐ HETI TÉMA: ELSŐSÖK BEÍRATÁSA ■ AZ ISKOLAÉRETTSÉG JELEI ■ A HALASZTÁS LEHETSÉGES OKAI
