Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-27 / 73. szám

4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. március 27.1 www.ujszo.com Az internet új szabályai Strasbourg. Megszavazta az Európai Parlament (EP) a szerzői jogi szabályozás tervezett módo­sítását, amelyet máris sokan bírál­nak, mondván, egyes rendelkezé­sei veszélyeztetik az internet sza­badságát. Még az elmúlt napokban is komoly tiltakozások voltak a tervezet ellen, Németországban például tízezrek vonultak utcára tiltakozásképpen. A kérdésben még az egyes EP- frakciók és nemzeti delegációk is megosztottak voltak. A határozat­hoz módosító indítványt nyújtottak be, amely törölte volna a legvita­­tottabbnak számító 13. cikkelyt, de ezt végül nem bocsátották szava­zásra. Az irányelvvel biztosítani akaiják, hogy az internetes válla­latok a jelenleginél többet fizesse­nek a felhasznált tartalmak után a művészeknek, a zenészeknek és a hírszolgáltatóknak. A kisebb plat­formokra és a startup cégekre eny­hébb előírások vonatkoznának, mint például a YouTube-ra vagy a Google-re. A Wikipediához ha­sonló, nem kereskedelmi célú ol­dalak pedig automatikusan kívül esnek a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén. A frissí­tett irányelv nem tér ki arra, hogy milyen eszközök szükségesek a jogsértő tartalmak eltávolítására, csupán meghatározza, nem lehet­nek az internetes platformokon il­legális, szerzői jogi védelem alá eső tartalmak. Az EP zöld frakciója szerint azonban az egyezmény fenyegetést jelent a kis kiadók, a szerzők és a felhasználók számára, és azzal a veszéllyel jár, hogy a ma ismert in­ternet kizárólag a technológiai és médiaóriások kezébe kerül. Ki­emelték, a szabályozás normává fogja tenni a kötelező előzetes szűrést, ami komoly korlátozást je­lent, ezek a filterek ráadásul nem képesek különbséget tenni a szer­zőijogok valódi megsértése és pél­dául a törvényeknek megfelelő pa­ródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blok­kolhatnak jogszerű tartalmakat. A megállapodást még a másik szerv­nek, az uniós tagállamok kormá­nyait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia hivatalosan. Ezután 2 év lesz az új szabályok átültetésére a nemzetijogba. (MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Hazai termékekkel vár a Kraj üzletlánc Pozsony. A Kraj kiskereskedelmi üzletlánc 7 millió euró ráfordítás árán az elmúlt egy évben 8 boltot adott át a fővárosban, idén továb­bi 6 millió euró beruházással szá­molnak, ami 10-12újabb üzletet jelent-közölte Stanislav Cajka, a TERNO Real Estate vezérigaz­gatója. A 300 és 600 négyzetmé­ter közötti alapterületű üzletek­ben a termékek száma eléri a 6000-et, s ami még ennél is fon­tosabb, hogy a kínálat 57 száza­léka hazai terméknek számít. Mintegy 100 regionális beszállí­tótól 900 árucikket forgalmaz a Kraj. Az idén a többi megye felé is nyitó üzletlánc vezetése külön hangsúlyozta, hogy további regi­onális beszállítókkal számolnak, nyitottak az új kereskedelmi kap­csolatok iránt. (só) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8533 Q Lengyel zloty 4,2934 Cseh korona 25,769 EB Magyar forint 316,10 Horvátkuna 7,4188 H Román lej 4,7580 El Japán jen 124,72 H Svájci frank 1,1222 Kanadai dollár 1,5132 Q USA-doliár 1,1291 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) A vártnál lassabban nő idén a gazdaság A hazai autóipart keményen érintheti a közelgő brexit (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Csökkentette a Szlo­vák Nemzeti Bank (NBS) az idei évre várható gazdasági növekedés előrejelzését, a januárban jósolt 4,2% helyett csak3,5%-kal bővül Szlováki­­a gazdasága. A fékezés oka a globális növekedés, első­sorban az eurézéna gazdasági növekedésének a lassulása. 0,7 százalékponttal csökkentette az idei gazdasági növekedésre vonatko­zó előrejelzését a szlovák jegybank. A banktanács szerint a lassabb növeke­dés oka a csökkenő külföldi kereslet a szlovákiai termékek iránt és az au­tóipar gyengébb eredményei az unió nagy tagállamaiban. „Az eurózóna gazdasága 2018-ban lassabban nőtt a vártnál, az Európai Központi Bank lassabb növekedést vár a következő években is. Szlovákiában is hasonló folyamatok játszódnak le, a tavalyi utolsó negyedévben a gazdaság év­közi szinten sokkal lassabban nőtt a vártnál” - indokolja a jegybank az előrejelzés csökkentését. A jegybank figyelembe vette azt is, hogy a hazai autógyártás kapacitása lassabban, más ütemben nő a vártnál. „Enyhébb lesz a háztartási fogyasztás növeke­dése is, ez azonban továbbra is stabi­lan hozzájárul a gazdaság növekedé­séhez” - állítja a jegybank. Csökken a magánbefektetések magas növeke­dése is, ezt azonban a jegybank sze­rint kompenzálja majd a közszféra befektetéseinek növekedése, első­sorban az uniós alapokból érkező tá­mogatásokra számít az NBS. A nem­zeti bank szerint most úgy látszik, hogy a gazdasági növekedés tavaly érte el a csúcsot, és már idén lassulni kezd. Az idei 3,5 százalékos bővülés után 2020-ban 3,4%-ot, 2021-ben pedig 2,8 százalékot vár. A januári előrejelzéshez képest a 2020-as nö­vekedési kilátásokat 0,5 százalék­­ponttal, a 2021-eset pedig 0,2 száza­lékponttal csökkentette a jegybank. Ugyanakkor az NBS szerint még a most jósolt növekedés miatt sem kell majd szégyenkeznie Szlovákiának. „Folytatódik az új munkahelyek ke­letkezése, vagyis tovább csökkenhet a munkanélküliség - állítja a bank­tanács. - Az aktuális előrejelzés sze­rint viszonylag dinamikusan nőnek majd a bérek, részben a piaci hatá­sok, részben pedig adminisztratív intézkedések hatására.” Feltételez­hető, hogy az adminisztratív intéz­kedések közé sorolja a jegybank a minimálbér várható emelését is, ami egyes smeres politikusok szerint el­érheti a 600 eurót. Az előrejelzés szerint idén az inflációtól megtisztí­tott reálbérek 4%-kal, jövőre 3,6%­­kal, 2021 -ben pedig 3%-kal nőnek. Az infláció a jegybank szerint idén is stabil marach 2,5%-os áremelke­dést jósol. A GDP növekedésének kockázatai közé sorolja a jegybank a brexitet (a szigetországba irányuló évi 5 milliárd eurós kivitel akár 60%-kal is visszaeshet) és a globális gazdasági növekedés lassulását. (TASR, webn.) A Szlovák Nemzeti Bank által szigorított feltételek miatt tavaly minimálisan csökkent a jelzáloghitelek felvételének növekedési üteme, idén a hatása érezhetőbb lesz - állít­ja a Szlovák Takarékpénztár. Pozsony. 2008 és 2018 között megháromszorozódott a lakosság ál­tal felvett jelzáloghitelek volumene, 2015-ben e mutató 19 milliárd euróra rúgott, tavaly már 28 milliárdottettki, idén pedig 30 milliárd euró várható. Az utóbbi években a felvett jelzálog­­hitelek növekedési üteme a 13%-ot is meghaladta, ami csak tavaly bukott 12% alá, idén pedig alig 9% lesz. A hatalmas lendület oka a történelmi mélyponton levő kamat, napjainkban alig 1,5% az átlagos jelzálogkamat, miközben az eurózóna átlaga 1,8%, Csehországban pedig 2,9% - közölte Mária Valachyová, a Szlovák Taka­rékpénztár vezető elemzője. A hitel­­felvételi kedvvel párhuzamosan az ingatlanárak is alaposan meglódul­tak, csak tavaly 6%-kal emelkedtek, és az árszint lassan megközelíti a2008 nyarán elért rekordot. A jegybank - látva a veszélyessé vált folyamatot - tavaly szigorította a hitelfelvétel fel­tételeit, ennek eredményeként az in­gatlan vételárának 80%-át meghala­dó, újonnan folyósított hitelek ará­nya 30% alá esett. 2019 első felében C mutató legfeljebb már csak 254 százalék lehet, az év második felé­ben pedig 20%, azaz csupán minden 5. jelzáloghitel haladhatja meg a megvásárolni kívánt ingatlan árának 80 százalékát. A takarékpénztár a www.slsphypoteka.sk portálján le­hetővé teszi, hogy mindenki megte­kintheti, az általa kiválasztott város­részben mennyibe kerülnek az in­gatlanok és milyen szolgáltatások vannak a környéken. (shz) Melléklet az Uj Szóban! ‘TOGArtsoí A tamilomból: • Tavaszi felfrissülés a wellness-szállodákban • A világ legjobb strandjai 2019-ben • Nem turista Floridából • Róma, az útikönyveken túl • Teszt - Kipróbáltuk a Kuala Lumpur-i Renaissance hotelt AVííAg legjobb STRANDJAI 2019-be, Keresse MÁRCIUS 28 -án az újságárusoknál! ÚJ SZÓ Alig csitul a jelzáloghitel-felvételi láz

Next

/
Thumbnails
Contents