Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-23 / 70. szám
4 I RÉGIÓ 2019. március 23. I www.ujszo.com RÖVIDEN Kérdéses a Dunaalagút megnyitása Vajka. Folyamatban van a Duna felvízcsatornája alatti alagút átépítésének elvi építési engedélyeztetési eljárása. A tervek szerint megnyitnák az alagutat az autósok előtt. A Vízépítő Vállalat (VV) úgy gondolja, hogy az alagút megfelelő alternatívát jelent a Vajka és Keszölcés között közlekedő komppal szemben, ugyanis az időjárás és a vízállás sem befolyásolná a forgalmat. Stela Istvánfyová, a VV vezérigazgatójának irodavezetője közölte, hogy az alagút megnyitásának határideje az építtető kiválasztására kiírt közbeszerzési pályázattól függ. „Az elvi építési engedély kiadása után hirdetnénk meg a közbeszerzést. Akkor kezdődhet el az építkezés, ha a szlovák jogszabályokkal összhangban minden szükséges engedélyt beszereztünk” - nyilatkozta Istvánfyová. A tűzoltóautó nem férne át az alagúton, így a mentőegységek továbbra is csak Bősön keresztüljutnának el az erőmű által elzárt falvakba. Arról, hogy lesz-e tűzoltóállomás a Kis- Csallóközben, egyelőre nincs hír. „Ez csak az építési engedéllyel kapcsolatos esetleges észrevételek bedolgozása után lesz ismert“ - zárta az irodavezető. (béva) ' -Zebra csatangolt a lakótelepen Nyitra. A városban vendégszereplő cirkuszból elcsatangolt zebra kóborolt csütörtökön anyitrai Klokocina lakótelepen. Több lakó is hívta a városi rendőrséget, az állatot végül egy gödörben találták meg. A zebrát a cirkusz tulajdonosai szerint gyerekek engedték ki heccből, és mire a gondozók észrevették, az állat már a lakóházak között kóborolt. Kárt tett egy autóban is, a cirkusz tulajdonosa azt ígérte, hogy a kárt megtéríti. „Többen is telefonáltak hozzánk, egyesek azt mondták, pónilovakat is láttak. Kiderült, hogy a cirkusz alkalmazottai egy pónilóval keresik a zebrát, mert az állatok együtt voltak az istállóban és ragaszkodtak egymáshoz” - mondta a városi rendőrség parancsnoka, Erik Duchon. A zebrát végül egy gödörben találták meg, de komoly baja nem esett, a tegnapi előadáson már szerepelt. (vm) Tüntetés a Szlovák-karszt mellé tervezett szemétégető ellen NÉMETI RÓBERT Tegnap forgalomlassító tiltakozással adtak hangot nemtetszésüknek a lakosok a Szlovák-karszt Nemzeti Park határára tervezett erőmű építése ellen. A JJT Termo Kft. eredetileg egy biomasszával működő erőmüvet épített volna ide. Időközben azonban nemcsak a cég neve változott meg Horka Power-ra, hanem az erőmű típusa is. Újabban már szilárd alternatív tüzelőanyagból és másodlagos tüzelőanyagból - tehát hulladékból - állítanának elő elektromos áramot. A jelenlegi tervek szerint évente mintegy 8600 tonnányi szemetet égetnének el az erőműben, ami napi szinten megközelítőleg négykamionnyi hulladéknak felel meg. A környékbeli települések lakosainak elsősorban azért nem tetszik a beruházás, mert a hulladékégető nemcsak az egészségükre, hanem a természeti kincsekkel teli területre is negatív hatással lenne. A vállalat a tervek szerint a krasznahorkai vár közelében, a Várhosszúrét - Krasznahorkaváralja - Hárskút közti térségben hozná létre az erőművet. Mivel a szóban forgó térséget nem csak az erőmű tervei, hanem a hét évvel ezelőtt leégett krasznahorkai vár is megpecsételte, a lakosok felháborodása a befektetőkön kívül szinte senkit sem lep meg. Michal Drengubiak, a forgalomlassító tüntetés egyik főszervezője és Rozsnyó város önkormányzati képviselője szerint nem a szemétégetőkkel van a gond, hanem azzal, hogy egy nemzeti park szélén, számos település és tucatnyi látnivaló közvetlen közelében akatják felépíteni. „A helyszín nem felel meg a célnak, ugyanis a közelben egy nemzeti park és rengeteg műemlék, köztük az Andrássy-mauzóleum és a krasznahorkai vár is itt található, melyet hét év alatt sem sikerült helyreállítania az illetékeseknek. Pontosan ezért gyűltünk itt össze. Nem engedjük az erőmű megépítését” - nyilatkozta lapunknak Drengubiak. Annak ellenére, hogy a környezetvédelmi minisztérium csak részlegesen szólhat bele, és konkrét döntést nem hozhat az erőmű megépítéséről, Sólymos László környezetvédelmi miniszter (Híd) véleményét is kikértük. „Környezetvédelmi miniszterként a természet, a környezet oldalán állok. Fontosnak tartom, hogy megőrizzük Szlovákia egyik legszebb vidékének természeti szépségeit. Megértem, hogy az emberek nem szeretnének olyan üzemet a térségben, amely potenciális veszélyt jelent a környezetre. A tiltakozás jó jel, azt üzeni, hogy az emberek értékelik azt, amijük van, és félnek az esetleges egészség- és környezetkárosító hatásoktól. Erről szól a környezetvédelem. De fontos, hogy észérvek alapján beszéljünk a témáról. A minisztérium szerepe annyi az ügyben, hogy kiad egy végleges állásfoglalást a környezetvédelmi hatásokról készült jelentés és szakmai vélemény alapján. Ebben megvizsgáljuk, hogy az alkalmazott technológia és a beruházással összefüggő egyéb tevékenység megfelel-e a környezetvédelmi normáknak. A minisztérium nem ad ki engedélyt. Ha a hatástanulmány szerint a beruházás megfelel a környezetvédelmi szempontoknak, akkor lehet róla tárgyalni, ha nem felel meg, akkor nem lehet kivitelezni, még ha akarnák se. A helyiek akkor kerülnek döntési helyzetbe, ha a tanulmány bebizonyítja, hogy a beruházásnak nincs környezetvédelmi akadálya” - közölte Sólymos László. Atüntetők gázálarcban gyűjtötték az aláírásokat, a demonstráción több százan vettek részt (Németi Róbert felvétele) Több százezer eurós iskolakonyha-fejlesztés V. KRASZNICA MELITTA 400 ezer eurót fordít idén Komárom önkormányzata az iskolakonyhákra. A meglóvőket rendbe teszi, és egy újat is nyit a Rozmaring utcai alapiskolában. I ít*J H f'.l ií*j l) I Az elmúlt hetekben felmérték, hogy egyes helyeken melyek a legszükségesebb feladatok. Ennek alapján 300 ezer euróból belső felújításokat fognak végezni, 100 ezer eurót pedig új berendezésék vásárlására fordítanak. A kivitelezéssel a Comorra Servis városi céget bízták meg. A munkálatokat júliusaugusztusra időzítik. A felújítások régóta esedékesek, a város több mint egy évtizede nem invesztált az iskolakonyhákba. Ondrej Gajdác alpolgármester rámutatott, hogy az egyébként is szükséges beruházásokhoz a végső lökést az a januárban életbe lépett törvénymódosítás adta, melynek értelmében januártól az iskolaköteles óvodások, szeptembertől pedig az alapiskolások is ingyenes étkeztetésre jogosultak. Ebből adódóan Komáromban az étkezők száma 3500-ről várhatóan 4500-ra emelkedik, amire nem elég a meglévő kapacitás. A város jelenleg öt iskolakonyhát üzemeltet, és főznek az örsújfalui óvodában is. A tervek szerint szeptembertől a Rozmaring utcai alapiskolában - ahol jelenleg csak ételkiadás van - is nyitnak egy konyhát. Az iskola építésekor konyhát is terveztek ide, tehát a helyiség adott, bár főzni soha nem főztek benne. Tehát most tulajdonképpen csak be kell rendezni. További változást jelent, hogy a város ismét az iskolák közvetlen irányításába utalja az iskolakonyhákat. A konyhák 2002-ben kerültek a városi hivatal alá abból a megfontolásból, hogy központilag oldják meg az alapanyagok beszerzését, amitől megtakarítást reméltek. A modell azonban nem vált be. A rendszer rugalmatlanabb lett, és a minőség is romlott. Ezért már régebben is felmerül, hogy vissza kellene adni az iskolák kezelésébe a konyhákat. A régi-új modell leghamarabb 2020 januárjában léphet életbe, mivel az oktatásügyi minisztériumnak is jóvá kell hagynia a változtatást. Az ingyenebéddel kapcsolatban elhangzott, hogy bár az állam az alapanyagok árához ebédenként 1,20 eurós hozzájárulást fizet, az étkeztetés szeptembertől nem lesz teljesen ingyenes. A konyhák üzemeltetését és az alkalmazottak bérét ugyanis továbbra is a város állja. Komáromban jelenleg az óvodákban a napi étkezés 1,19 euróba, az alsó tagozaton 1,01 euróba, a felső tagozaton 1,09 euróba kerül. Szeptembertől a város a szülőktől ebédenként 10 cent hozzájárulást kér, ami 20 munkanapra 2 eurót jelent majd. Eredményhirdetés: Forradalmi kvíz A helyes választ beküldők közül egy nyertest sorsoltunk ki: Vámos László, Királyhelmec /• r A nyertesnek gratulálunk! A nyereményt postán küldjük el. U J SZÓ A helyes megfejtések: lb 2c 3d 4a 5d • 6a 7c * 8d 9b lOd llb 12d
