Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-23 / 70. szám
www.ujszo.com | 2019. március 23. KÜLFÖLD I 5 A britek némi levegőhöz jutottak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Kétlépcsős megközelítésről született megállapodás az európai uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján az Egyesült Királyság kilépési dátumának elhalasztása ügyében, attól függően, hogy jóváhagyja-e a brit parlament jövő héten a kiválási szerződést. A találkozón elfogadott zárónyilatkozat értelmében a jelenlegi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lenne az új határidő, ha a londoni alsóház jövő héten elfogadja a távozás feltételeit rögzítő, kétszer már leszavazott megállapodást. Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szán-dékai a továbbiakban. Szakemberek szerint ez lényegében azt jelenti, hogy eddig döntenie kellene, hajlandó-e részt venni a május végi európai parlamenti választáson. Ha igen, akkor jöhetne egy hosszabb kiteijesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor megállapodás híján rendezetlenül válna ki az Egyesült Királyság. Enyhült a nyomás Ezzel a kéthetes, feltétel nélküli halasztással valamelyest enyhült a nyomás, a britek némi levegőhöz jutottak - mutatott rá egy uniós diplomata. Jóváhagyták emellett azokat a jogilag kötelező erejű biztosítékokat, amelyeket a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, ún. ír-északír pótmegoldás ügyében fogadott el márciusban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő. A bennmaradó tagállamok leszögezték, nem tárgyalható újra a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezség. Kiemelték, minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt. Végezetül felszólítottak a felkészülési munka folytatására minden forgatókönyv, köztük a megállapodás nélküli, úgynevezett kemény brexit esetére is. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy a javaslatról egyhangúlag egyeztek meg szűk körű, éjszakába nyúló ülésükön a huszonhetek vezetői, s ezt később Theresa May is elfogadta. Erre szükség is volt, ugyanis a Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagállamok - beleértve az Egyesült Királyságot - egybehangzó döntéssel állapodhatnak meg hosszabbításról. Mindenre felkészülve Jean-Claude Juncker kijelentette, az EU mindent megtett, amit csak lehetett, hogy segítse a londoni ratifikációt, mást már nem tud felajánlani. „Reméljük, hogy az egyezményt jóváhagyják, de akármi is történik, készen állunk minden eshetőségre, a legrosszabbra is” - emelte ki. Sajtótájékoztatóján May üdvözölte a döntést, közölve, reggel viszszatér Londonba, és azonnal nekilát a munkának, hogy meggyőzze a képviselőket a ratifikálásról. Mint mondta, eljött az idő, hogy megvalósuljon a brit választók akarata, és a londoni parlament alsóházának jóváhagyásával megtörténjen a kiválás az EU-ból. A szigetország ki fog lépni Az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból - szögezte le a brit miniszterelnök, aki eredetileg június 30-ig terjedő halasztást kezdeményezett szerdán. Angela Merkel német kancellár kiemelte, hogy a huszonhetek vezetői minden támogatást megadnak Theresa Maynek törekvései eléréséhez. Emmanuel Macron francia államfő azon véleményének adott hangot, hogy a szigetország valóságos politikai és demokratikus válságban van, ugyanakkor nem tehető meg, hogy ebben a „megrekedt helyzetben maradjunk”. Hozzátette, minden erejével azon volt, hogy elkerüljön egy jövő hétre tervezett, rossz hangulatban zajló válságkezelő csúcstalálkozót, most a brit parlamenten a sor álláspontjának tisztázására. Mark Rutte holland miniszterelnök pedig Juncker szavait visszhangozva kiemelte, hogy a bennmaradó tagállamok „ennél többet már nem tehetnek”. Újabb népszavazás? A brexittel kapcsolatban a legjobb forgatókönyv az lenne, ha London újabb népszavazást tartana, és azt követően az EU tagja maradna -jelentette ki tegnap Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök. Charles Michel belga kormányfő szerint jó döntés született Brüsszelben csütörtök éjjel, mert tiszta helyzetet teremt. Összesen két utat tesz lehetővé: lehetőséget ad Nagy- Britanniának, hogy rendezett formában lépjen ki az Európai Unióból, amennyiben a jövő hét folyamán elfogadják a megállapodást, ha pedig ez nem történik meg, akkor a megállapodás nélküli kiválásra kell felkészülni. Gazdasági bázis Idei első találkozójuk befejező napján az uniós vezetők az EU gazdasági bázisának megerősítésével foglalkoztak. Kitértek az unió külkapcsolataira is, és ennek keretében az Európai Tanács előkészíti az április 9-re tervezett EU-Kína csúcstalálkozót, továbbá - a globális helyzetre is figyelve - eszmecserét folytat általánosságban az EU és Kína közötti kapcsolatokról. A csúcson az éghajlatváltozást illetően az uniós vezetők iránymutatással szolgálnak az általános politikai prioritásokat illetően, azzal a céllal, hogy az Európai Unió 2020-ig hosszú távú stratégiát terjeszthessen elő a témába vágó párizsi megállapodással összhangban. Az állam-, illetve kormányfők foglalkoztak a május végén esedékes európai parlamenti és a nemzeti választás EU- szerte biztosítandó védelmével. Theresa May újságírók előtt hangsúlyozta: helytelen lenne az április 12-ét meghaladó hosszabbítás, mivel ez esetben az országnak részt kellene vennie az EP-választáson. Theresa Mayt rendkívül éles hangú nyilatkozatban bírálta tegnap a legnagyobb észak-írországi protestáns párt, a Demokratikus Unionists Párt (DUP) helyettes vezetője. Nigel Dodds „kiábrándító és megbocsáthatatlan kudarcnak" nevezte, hogy Theresa May az uniós csúcsértekezleten nem terjesztett elő olyan javaslatokat, amelyek javíthatták volna egy elfogadható kilépési megállapodás kidolgozásának esélyeit. (TASR/AP-felvétel) RÖVIDEN Halálos fenyegetést kapott Ardern Wellington. Kétperces néma csönddel és az iszlám imára hívó ének országos közvetítésével emlékeztek meg pénteken Új- Zélandon a március 15-i mecsetek elleni merénylet 50 halálos áldozatáról. A feketébe öltözött és fekete fejkendőt viselő Jacinda Ardern miniszterelnök társaságában kb. ötezren gyűltek össze helyi idő szerint tegnap délután a muszlimok elleni vérengzés egyik helyszínén, a christchurchi an-Núr mecset előtti Hagley parkban, hogy meghallgassák a müezzin énekét. Az eseményt élőben közvetítették az új-zélandi televízió- és rádióállomások. Ardern közben halálos fenyegetést kapott. A kormányfőt a közösségi médiában fenyegették meg. Egy ismeretlen a Twitteren egy fegyvert ábrázoló fotót küldött neki, melyre a „Te vagy a következő” feliratot írták. (MTI) Bűnösnek vallotta magát Washington. Bűnösnek vallotta magát egy New York-i szövetségi bíróságon az a floridai férfi, aki tavaly csőbombákat küldött amerikai demokrata párti politikusoknak és személyiségeknek. Az 57 éves Cesar Sayocot tavaly októberben tartóztatták le azzal a gyanúval, hogy a félidős választások előtti hetekben 16-szor küldött postán robbanószerkezeteket demokrata párti politikusoknak, köztük Barack Obama volt elnöknek és Hillary Clinton, volt elnökjelöltjének. (MTI) Őrizetbe vettek 11 embert Berlin. Iszlamista indíttatású terrortámadás előkészítésének gyanúja miatt őrizetbe vettek 11 embert tegnap Németországban. A gyanúsítottak a szélsőséges iszlamizmus Németországban leginkább elteijedt irányzata, a szalafizmus hívei, a hatóságok feltételezése szerint lőfegyverekkel és egy nehéz járművel akartak merényletet végrehajtani. Céljuk az volt, hogy kioltsák minél több hitetlennek tartott, nem muszlint vallású ember életét. (MTI) Bírálják Trump elnököt a Golán-fennsíkról tett kijelentése miatt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Brüsszel/Damaszkusz/Kairó. Az Egyesült Államok elismeri Izrael fennhatóságát a Golánfennsík felett - jelentette be Donald Trump amerikai elnök csütörtökön. Az elnök a Twitteren közölte a várható elismerést: „52 év után elérkezett az idő, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben elismerje Izrael szuverenitását a Golánfennsík felett, amely létfontosságú stratégiai és biztonsági fontossággal bír Izrael Állam és a térség stabilitása számára”. Elemzők szerint az amerikai bejelentés nagy segítséget ad Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek az április 9-én tartandó választás előtti kampányban. Netanjahu, aki többször is szorgalmazta a Golán Izrael részeként történő elismerését, percekkel a Twitter-bejegyzés után szintén mikroblogban meg is köszönte Donald Trumpnak a döntést. Donald Trump bejelentése egy héttel azt megelőzően történt, hogy az elnök a Fehér Házban fogadja Benjamin Netanjahut. Várhatóan akkor történik meg a Golán elismerésének formális rögzítése is. A Golán-fennsík nyugati részét Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától, és 1981-ben egyoldalúan kiterjesztette rá törvénykezését is. Ezzel lényegében annektálta a területet. Ezt a lépést a nemzetközi közösség mindeddig nem ismerte el, éS a Golán hovatartozása korábban az Izrael és szomszédjai közötti béketárgyalások egyik sarkalatos kérdése volt. Az Európai Unió álláspontja nem változott, továbbra sem ismeri el Izrael Golán-fennsík feletti fennhatóságát - jelentette ki egy uniós szóvivő tegnap Brüsszelben. Aláhúzta, hogy az EU a nemzetközi joggal összhangban jár el, nem ismeri el az izraeli fennhatóságot az általa 1967 júniusában elfoglalt területek egyike felett sem, beleértve a Golán-hegység egészét. Az unió nem tartja azokat Izrael részének - tette hozzá. A szíriai kormány tegnap elítélte az elismerésről tett amerikai bejelentést, egyben leszögezte, hogy Damaszkusz eltökélt szándéka minden lehetséges eszközzel visszaszerezni a területet. Egyiptom továbbra is megszállt szíriai területnek tekinti a Golánfennsíkot, és elutasítja Donald Trump amerikai elnök bejelentését - áll az egyiptomi külügyminisztérium tegnapi közleményében. A külügyminisztérium az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1981-ben elfogadott, 497-es számú határozatára hivatkozik, amely elítélte és megszállásnak nevezte Izrael bevonulását a területre, egyúttal hangsúlyozza: a fennsíkot továbbra is Szíria részének tekinti. Később Irán és Törökország is elítélte a bejelentést. Destabilizálhatja a közel-keleti helyzetet Donald Trump bejelentése, hogy Washingtonnak el kell ismernie Izrael Golán-fennsík feletti szuverenitását - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Az efféle felhívások jelentősen destabilizálhatják az amúgy is feszült helyzetet a Közel-Keleten. Mindenesetre egy ilyen elgondolás önmagában semmilyen formában nem járul hozzá a közel-keleti rendezéshez” - mondta a szóvivő, úgy vélekedve, hogy ezzel ellentétes hatást fog elérni.
