Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-22 / 69. szám
KÜLFÖLD 6 I RÖVIDEN 400 amerikai katona marad Szíriában Washington. Az Iszlám Állam terrorszervezet legyőzése után 400 amerikai katona marad Szíriában -jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán a Fehér Házban. Az elnök közölte, hogy 200 katona Szíria északi vidékén állomásozik majd, ahol a kurd erők tartózkodnak, további 200 katona pedig Szíria déli részén marad. Az elnök nem pontosította, de kommentárok szerint valószínűsíthetően az Izraelhez viszonylag közel fekvő al-Tanf légitámaszpont lesz az amerikai katonák állomáshelye. Trump nem pontosította azt sem, hogy a kis létszámú amerikai kontingens meddig marad Szíriában. (MTI) Elvesztett felsőházi többség Briisszel/Hóga. A jobboldali populista Fórum a Demokráciáért (FvD) lett a hollandiai tartományi választás nagy nyertese, miközben a liberális-kereszténydemokrata kormánykoalíció elvesztette többségét a parlament felsőházában. Az előző nap tartott választás csaknem teljes, bár még nem végleges eredményei szerint a mindössze 2016-ban alapított, Európa- és bevándorlásellenes FvD 16 százalékot ért el, azaz 12 helyre számíthat majd a 75 fos szenátusban, ugyanannyira, mint a Mark Rutte miniszterelnök vezette, liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (WD). Az eddigi 38 helyett 31 mandátuma lesz a felsőházban a négypárti kormánykoalíciónak, amelynek majdnem mindegyik tagja visszaesett. A WD 13 helyett 12, a liberális D66 10 helyett 7, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CD A) 12 helyett 8, a Keresztény Unió (CU) viszont 3 helyett 4 helyet szerzett. (MTI) Robbanások az afgán fővárosban Kabul. Több robbanásban hat ember meghalt és 23 megsérült az afgán fővárosban, Kabulban a perzsa újév alkalmából tartott ünnepségeken. A támadások a nouruz perzsa fesztivál alatt történtek, melyet ugyan széles körben ünnepelnek Afganisztánban, de a szélsőséges iszlamisták szerint megtartása ellentétes az iszlám tanításaival. A nouruz hagyománya az iszlám előtti időkre vezethető vissza. (MTI) Őrizetben Guaidó kabinetfőnöke Caracas. A venezuelai hírszerzés őrizetbe vette a magát ideiglenes államfővé nyilvánító Juan Guaidó kabinetfőnökét. Guaidó szerint szerda éjszaka vették őrizetbe Roberto Marrerót, miután egy házkutatás során fegyvereket találtak caracasi otthonában, melyeket Guaidó szerint mások rejtettek el a házban, Marrero tudtán kívül. Twitter-oldalán Guaidó azt írta: nem tudnak semmit Marrero hollétéről. (MTI) 2019. március 22. I www.ujszo.com Brexitellenes aktivisták tiltakoztak az EU-csúcs alatt az Európai Unió brüsszeli székháza előtt. Londoni hírek szerint több százezren írták alá tegnapig azt a hivatalos petíciót, amely a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat leállítását követeli. A brit külügyminiszter szerint „lehetséges, de nagyon valószínűtlen" egy ilyen döntés. A brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján megjelent felhívás azt követelte, hogy a kormány vonja vissza a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló értesítést. Ez a cikkely szabályozza és aktiválása el is indítja a kilépési folyamatot. Az aktiválási értesítés visszavonását követelő online petíciót csütörtök délig több mint 700 ezren írták alá. A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláír. (TASR/AP-feivétei) r Újabb aggályok Magyarországgal szemben Brüsszel. Az Európai Bizottság továbbra is osztja a jogállamiság, az emberi jogok és a korrupció magyarországi helyzetével kapcsolatos aggályok nagy részét, s a helyzet az utóbbi hónapokban sem javult, sőt újabb problémák is felmerültek - hangsúlyozta a testület első alelnöke tegnap Brüsszelben. Frans Timmermans az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának ülésén vett részt, melyen a hetes cikk szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárás állása is napirenden volt. Mint mondta, a korábban azonosított aggályos kérdések mellett újabbak is felmerültek, példaként többek között a Közép-európai Egyetem részleges Bécsbe költözését, a munka törvénykönyvének módosítását és a közigazgatási bíróságok felállítását említette. A magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentini sérelmezte, hogy az EU soros elnökségét betöltő Románia nem hajlandó lépni ebben az ügyben. (MTI) Feltételekkel lehet szó a brexit rövid távú halasztásáról MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Brüsszel. Lehet szó a brit uniós tagság március 29-re tervezett megszüntetésének (brexit) rövid távú halasztásáról, de ehhez a londoni alsóháznak el kell fogadnia a brit kormány ás az Európai Unió megállapodását a brexit feltételeiről. Angela Merkel német kancellár tegnap a szövetségi parlamentben ismertette a délután kezdődött brüsszeli uniós csúcson képviselt német álláspontot. Elmondta: ha nem sikerül elfogadni a megállapodást, vagy nem is szavaznakróla az alsóházban, újabb EU-csúcs összehívására lehet szükség március 29. előtt. Az utolsó pillanatig Aláhúzta, hogy az utolsó pillanatig küzdeni kell a megegyezésen alapuló, rendezett brexitért, mert Németországnak, illetve az EU-ban maradó 27 tagállamnak és a közösségből távozó országnak is ez az érdeke. Azonban Németország és az EU többi tagállama a rendezetlen, megállapodás nélküli brexitre is felkészül - mondta Angela Merkel. A brexit mellett az EU jövőjével is foglalkozni kell, a 27 ország közösségének egy olyan világban kell helytállnia, amely tíz évvel az EU működéséről szóló Lisszaboni Szerződés megkötése, tíz évvel a globális pénzügyi válság és harminc évvel a vasfüggöny lehullása után „globális újrarendeződésen” megy keresztül. Kihívások Az új ázsiai gazdasági hatalmak, mindenekelőtt Kína felemelkedése „fundamentális kihívás” elé állítja az EU-t, a nemzetközi ügyek többoldalú megállapodásokon alapuló rendezésének módja, a multilateralizmus pedig „nyomás alá kerül”. A multilateralizmus békét és minden korábbinál nagyobb jólétet adott Európának az utóbbi hét évtizedben, és „megkérdőjelezhetetlen számunkra, mi to-% vábbra is a multilaterális együttműködésre építjük munkánkat” - jelentette ki a német kancellár. illegális migráció A biztonsággal kapcsolatban említette, miként halad előre az egységes ki- és beutazási nyilvántartás bevezetésének ügye. A menekültek és a migráció ügyében is sikerült előrelépni, így például javult az EU-s külső határ védelme, „de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy messze nem sikerült mindent elérni”. „Most arról a kérdésről van szó, hogy lehet-e eltérő formában vállalni a 27 tagország közötti szolidaritást az illegális migráció elleni harc és a szabályos, legális migráció bevezetésének témájában, hogy viselhetnek-e a tagországok egymástól eltérő, különböző felelősséget? Én azt mondom, egyértelműen igen, de azt is hangsúlyozom, nem lehetséges, hogy egyes tagállamok kijelentik, hogy egyáltalán nem vesznek részt a menekültek szolidáris elosztásában” - fejtette ki a német kancellár. Rugalmasnak kell lenni Rugalmasságot kell mutatni az Egyesült Királysággal szemben a brit belpolitikai káosz miatt, és megfelelő indoklás esetén lehetővé kell tenni az európai uniós kiválás határidejének rövid kiterjesztését -jelentette ki az ír kormányfő az EU-csúcs előtt. Leo Varadkar hangsúlyozta, hogy a bennmaradó tagállamok egyike sem szeretné, ha a szigetország megállapodás nélkül, rendezetlen módon kényszerülne kilépni az EU-ból, ezért nyitottak a hosszabbításra. Ehhez azonban az kell, hogy London indokolni tudja a kérelmét, mivel el kellene kerülni egy olyan helyzetet, amelyben újra és újra el kell halasztani a döntéseket és a határidőket -mondta. Macron: Nyitott vagyok Nyitott vagyok Nagy-Britannia uniós tagságának március 29-én esedékes határidejének technikai meghosszabbítására, ugyanakkor nem lehet a határidőt a végtelenségig hosszabbítani - jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő Brüsszelben. Macron újságíróknak nyilatkozva aláhúzta, egyértelművé kell tenni London számára, hogy a brexit a brit nép döntésének eredménye. Azt is, hogy a megállapodás kétéves, alapos munka eredménye, amely a lehető legjobb egyezség úgy Nagy- Britannia, mint az unió számára. Azt Merkel Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva aláhúzta: a brit parlamentnek komolyan kell vennie a megállapodás nélküli brexit veszélyeit (TASR/AP-felvétel) újratárgyalni nem lehet. Elutasítása esetén megállapodás nélkül lép ki az unióból Nagy-Britannia, az unió erre is fel van készülve - tette hozzá. Érthetetlen lenne Abszurd lenne az Egyesült Királyság részvétele a májusi európai parlamenti választáson - vélekedett Sebastian Kurz osztrák kancellár az EU- csúcs előtt. Rövid sajtótájékoztatóján Kurz elmondta, hogy támogatja a brit európai uniós kiválás elhalasztását, amennyiben „sikerül választ adni bizonyos fontos kérdésekre”. „Fontos, hogy az Egyesült Királyság ne vegyen részt a választáson. Érthetetlen lenne egy olyan országnak a részvétele, amely el akarja hagyni az Európai Uniót” - tette hozzá. A kilépés jövő heti határidejének meghosszabbításával kapcsolatban ugyanakkor leszögezte, az még mindig jobb, mint az úgynevezett kemény brexit. Theresa May reménye Theresa May brit miniszterelnök „őszintén reméli”, hogy Nagy- Britannia rendezett módon, az Európai Unióval kötött kilépési megállapodás elfogadásával hagyja el az ÉU-t; erre lehetőséget biztosítana az uniós szerződések alapján március 29-én esedékes jelenlegi határidő rövid idővel való meghosszabbítása - erről maga May beszélt újságíróknak Brüsszelben. Nyilatkozatában a miniszterelnök aláhúzta: a határidő június végéig való meghosszabbításához szükséges az unióban maradó 27 tagország jóváhagyása, de ezáltal elkerülhető lenne a megállapodás nélküli brit kiválás. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint újabb európai uniós csúcs lehet a jövő héten, ha a brit parlament ismét elutasítja az EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződést.
