Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-20 / 67. szám
www.ujszo.com | 2019. március 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Adózás multi módra Az alacsonyabb adókulcs még több kivitt nyereséget jelent DUDÁS TAMÁS E lkeseredett bújócskázás folyik évek óta a multinacionális vállalatok és a nemzetállamok között. Míg az előbbiek kiskapukat keresve megpróbálnak kibújni a nyereségadó fizetése alól, az államok próbálják ezeket a kiskapukat bezárni és adófizetésre kényszeríteni őket. Fontos leszögezni, hogy a bújócska tétje hatalmas: az ENSZ kutatói szerint a nemzetállamok legalább 500 milliárd dollártól esnek el évente az elveszett nyereségadó miatt. Különösen szomorú, hogy az összeg jelentős része gazdaságilag kevésbé fejlett országokból származik. Olyan szegény országok, mint Eritrea, Zambia vagy Csád, akár GDP-jük 4-5 százalékát is elvesztik éves szinten a multik adóoptimalizációja következtében. Ez a való életben hiányzó iskolákat, kórházakat vagy utakatjelent. Az elmúlt hetekben az Amazon globális vállalat esete vert fel különösen nagy port. Annak ellenére, hogy a vállalat 2018-ban 11,2 milliárd dolláros nyereséget könyvelt el az USA-ban, egy cent adót sem fizetett nyeresége után. Sőt, az Amazonnak sikerült 129 millió dollárt visszaigényelnie az amerikai államtól. Nem volt ez másképpen 2017-ben sem, mikor a vállalat adó-visszaigénylése elérte a 140 millió dollárt. Mindezt a vállalat törvényszegés nélkül érte el, elég volt ügyesen kihasználni a Trump-kormányzat által bevezetett adókedvezményeket és egyéb kiskapukat az amerikai adórendszerben. Az Amazon ezzel korántsincs egyedül, az adóelkerülés a magasan nyereséges amerikai IT-vállalatok kedvenc sportága. Rendkívül jó példa az Apple, mely az ír államnak köszönhetően körülbelül 110 milliárd dollárnyi nyereséget adómentesített. A multik adóoptimalizációját itt, Közép-Európában is ismerjük. Thomas Piketty francia sztárközgazdász szerint 2010 és 2016 között a visegrádi országokból a multik éves szinten sokkal több profitot vittek ki, mint amennyi forrás ebben az időszakban az EU-ból érkezett. Szlovákia esetében az éves nyereség kivitele meghaladta a GDP 4 százalékát. Úgy fogalmazhatunk, hogy a profit kivitele az ára annak a külföldi működőtőke-behozatalra épülő gazdasági stratégiának, amelyet a visegrádi országok az elmúlt két évtizedben folytattak. Ebből a szemszögből különösen megkérdőjelezhetőnek tűnik az SNS ötlete a társasági nyereségadó csökkentésére. Az alacsonyabb adókulcsból ugyanis elsősorban a legtöbb nyereségadót fizető multik profitálnának, és így adótrükközés nélkül is több nyereséget szállíthatnak ki az országból. Érthető, hogy az átlagember zsebében ilyesmik hallatán könnyen kinyílik a bicska. Különösen igaz ez a hátrányosabb gazdasági helyzetben levőkre, akik ezért egyre nagyobb számban a multik gyors megadóztatását ígérő populista pártok felé fordulnak. A gond azonban az, hogy a nemzetállamok gyakran a rövidebbet húzzák a globális vállalatokkal szemben, és csak tehetetlenül nézhetik, hogyan menekítenek ki dollármilliárdokat különböző adóparadicsomokba. Ezért egyre több állam használja a bevételre épülő ágazati különadókat, melyeket sokkal nehezebb megkerülni. Az igazi megoldás azonban a nemzetközi összefogásban van, hiszen a globális vállalatokat csak akkor tudjuk nyomás alá helyezni, ha a világgazdaság összes releváns országa összefog ez ügyben. Globális összefogást nem könnyű elérni, de az OECD és világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 csoport már több éve dolgozik a globális vállatok adóztatásának új nemzetközi alapelvein. Ezek bevezetése azonban komplex folyamat, amelyet hátráltat a multik lobbizása is anyaországaikban. Más megoldás azonban nincs, a globális vállalatok adózási trükkjei ellen a harcot csak globálisan tudjuk felvenni. A gyors és meggondolatlan megoldások mestere (Lubomír Kotrha karikatúrája) Ismét büntettek március 15-én a magyar zászlók kitűzése miatt Megbírságolta Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely polgármesterét a megyei prefektus a március 15-re kitűzött magyar zászlók miatt - írták a székelyföldi portálok. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kétszer ötezer lejes (mintegy 2300 euró) bírságot kapott 32 magyar zászló miatt, mivel nem tűzték ki mellé a románt is. Ez a legmagasabb kiszabható bírság. Antal Árpád elmondta: a hasonló okból kiszabott tavalyi bírságot első fokon megsemmisítette a bíróság. Venczel Attila, Székelyudvarhely jegyzője arról számolt be, hogy Magyarország zászlaja náluk két helyen volt kitűzve, azért, mert hivatalos személyt, Németh Szilárd államtitkárt fogadták az ünnepen. Emellett a zászlórudakra tűzött piros, fehér és zöld szalagokkal díszítették ki a várost. Ok ötezer lejes bírságot kaptak, szintén bírósághoz fordulnak. Pár nappal március 15-e előtt Kovászna és Hargita megye prefektusa tájékoztatást küldött valamennyi önkormányzatnak a szimbólumhasználatra vonatkozó törvényről, mely szerint „más ország zászlaját csak a román zászlóval együtt, és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni”. Tavaly bírságolták meg először Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely polgármesterét a március 15-i piros-fehér-zöld zászlókért. Az emiatt indított pert Székelyudvarhely és Kézdivásárhely polgármestere első fokon elvesztette, Sepsiszentgyörgy polgármestere első fokon megnyerte. A polgármesterek arra hivatkoztak, hogy a kitűzött jelképek nem azonosak Magyarország hivatalos zászlajával. (MTI) Bugár kikapott, az MKP vesztett JARÁBIK BALÁZS N em kétséges, hogy Zuzana Caputová megnyeri a szlovák elnökválasztás második fordulóját. Hiszen ellenfele az a Maros Sefcovic, aki az európai progresszívek lehetséges európai parlamenti csúcsjelöljeként most a szlovák tradicionális szavazókat próbálja megszólítani. Ez nemcsak otthon teszi hiteltelenné az elismert karrierdiplomatát, hanem veszélyezteti európai karrieije folytatását is (az új Európai Bizottságba küldött nemzeti jelölteket az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia). A Caputová mögött álló meglehetősen széles koalíció rögtön el is kezdte Sefcovic befeketítését Európában. Nincs nehéz dolga. A Sefcovic által eddig óvatosan megnyitott témák önmagukban is elégségesek ebben a felfokozott és polarizált környezetben ahhoz, hogy ráüssék az illiberális bélyeget. Miroslav Lajcák külügyminiszter jól tudta, mért nem vállalja az indulást az államfoválasztáson. Akkor sem lenne azonban más a helyzet, ha Stefan Harabin jutott volna a második körbe. Szlovákia azért nem változott meg hirtelen, továbbra is megosztott gazdaságilag, politikailag és az értékek mentén is. Ám Caputová személyisége és kampánya telitalálat volt a szimbolikusnak számító pozícióhoz, illetve Kiska „pótlásához”. A liberális jelöltet nagyban segítette az ellenzék összefogása Robert Mistrík lemondása után, a tradicionalista nemzeti választókon pedig Harabin, Kotleba, Krajniak és Miklosko osztozott. Ráadásul a Harabin-Kotleba duó vetélkedése inkább a másik oldalt ösztönözte. Míga pozsonyi régióban (ahol a gazdaság eléri az EU- átlag 179 százalékát) Caputová a szavazatok 60 százalékát gyűjtötte be, addig az eperjesi régióban (ahol a gazdaság az EU-átlag 54 százaléka) 45 százalékos részvétel mellett Caputová 30 százalékkal nyert. Ebből az elnökválasztásból sem kell messzemenő következtetéseket levonni a jövő évi parlamenti választás kimenetelét illetően. Már csak azért sem, mert a választáson a „modernizációs” oldalon is késhegyre menő harc lesz. Kiska és Harabin is pártot alapíthat, a KDH-ból éppen most vált ki egy újabb párt, mindez átrajzolhatja a mostani politikai térképet. Annyi biztosnak látszik, hogy a Smer, amely eddig össze tudta fogni a széles értelemben vett baloldalt (és táborába jócskán belelógott a vidéki etatista és tradicionális réteg is), most már kettős nyomás alatt fog tovább morzsolódni. Egyrészt a Progresszív Szlovákiának van olyan regionális programja, amivel megszólíthatja a vidéki értelmiséget, másrészt a jobboldal mobilizációja erodálja tovább a bázisát. Hasonló a helyzet szlovákiai magyar vonalon. Bugár Béla valóban bukott, ezt még ő sem tudta nagyon szépítgetni a választás utáni értékelésben. A Híd azzal nem számolt, hogy mivel a választások szlovákiai magyar szempontból nincs igazi tét, a dél-szlovákiai szavazók 1998 óta az európai modernizációban érdekeltek. Mivel délen mindössze 30 százalékos volt a részvétel, a parlamenti választás kimenetele teljesen nyitott. Bugár Bárdos Gyulával való összehasonlítása érthető az MKP részéről, de félrevezető is egyben. Hiszen az MKP jelöltje most még a tévévitákat sem várta meg, sem azt, hogy ki lesz a ténylegesen esélyes államföjelölt az ellenzéki oldalon. Pedig Menyhárt József akár könnyen megközelíthette volna Bugár Béla 66 ezer szavazatát, ha versenyben marad (Bárdos öt éve 97 ezret kapott), és ezzel akár helyzetbe is hozhatta volna az MKP-t. A jelenlegi MKP-s „összeborulósdi, de Bugár nélkül” csupán azt eredményezheti, hogy mind a két párt egyedül indul - és akkor valós a veszély, hogy nem lesz szlovákiai magyar képviselet. Ámi a szlovákiai magyarság szempontjából sokkal fontosabb, az Bugár hanyatló csillaga a pozsonyi elitek körében. Számukra eddig ő volt a magyarok Caputovája, ám amióta Ficóval összeállt, azóta a gonosz része lett. Áz égető kérdés az, ki tudja vajon képviselni a szlovákiai magyarok (illetve Dél-Szlovákia) érdekeit, és ki az elfogadható koalíciós partner a szlovák pártok számára. FIGYELŐ Brexit: teázást és imát javall az egyház A brexit körüli káosz kapcsán az anglikán egyház azt javasolja híveinek, hogy tea mellett cseréljenek eszmét és imádkozzanak az Egyesült Királyságért március 30- án, a brit európai uniós tagság tervezett megszűnésének másnapján. A canterburyi és a yorki érsek által támogatott javaslat célja, hogy „az emberek gyűljenek össze és beszélgessenek egy csésze tea mellett, és imádkozzanak az országunkért és a jövőért” - fejtette ki az angol egyház, amely így int finoman rendre, hogy tiszteletben kell tartani „a különféle nézőpontokat” az 52 százalékos támogatottságú kilépési népszavazás után csaknem három évvel még mindig megosztott országban. Az egyház néhány témát is javasol a teázás mellé: „Milyen hatása volt a brexitnek a családi és baráti kapcsolataikra?”, „Mi az a három fo közös pont, amelyre támaszkodhatunk, hogy jobb nemzetként jobb jövőt építhessünk?”. A közzétett iratok között szerepel egy ima a nemzetért, amely arra kéri a mindenhatók hogy „egyesítse a nemzetet, és adjon útmutatást a vezetőinknek”. Egy másik ima arra kéri istent, hogy „mentse meg a parlamenti demokráciánkat”, egy harmadik az Európai Unió vezetőire vonatkozik, kérvén, hogy „bölcsességgel és éleslátással tudjanak kormányozni”. „Remélem, hogy mindnyájan merítünk e forrásokból, hogy segítsen minket országunkért imádkozni e válságos pillanatban” -jelentette ki Justin Welby canterburyi érsek. Az összesen 53 millió lakosú Angliában és Walesben 25 millió megkeresztelt ember van. (MTI)
