Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-19 / 66. szám
121 KULTÚRA 2019. március 19. | www.ujszo.com Csehországban díjat nyert a Kegyes halál Tomás Krupa Kegyes halál című filmje a prágai Egy világ (Jeden svét) elnevezésű nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál cseh versenyében elnyerte a szekció nemzetközi szakmai zsűrijének díját. Krupa alkotását az emberi jogokkal foglalkozó filmek cseh szemléjén a közönség a fesztivál harmadik legjobb filmjeként értékelte. A súlyos problémával foglalkozó díjnyertes mozgókép idehaza csütörtökön kerül a mozikba. Az igaz történet alapján forgatott film a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, 72 éves, Angliában élő Janette történetét meséli el, aki a további szenvedés helyett Tornáé Krupa rendező az Egy világ szekciózsűrijének díjával (Fotó: LukáS Blba) az eutanázia felé hajlik. Mivel a brit törvények nem engedélyezik a kegyes halált, Janette úgy dönt, Svájcba utazik. Ám mielőtt rászánná magát az útra, szeretné gyermekeivel is megértetni döntését. Egészséges lánya számára ez nehezen megy, ám fia, aki örökölte a betegséget, megértőbb édesanyja elhatározását illetően. (tb) Versekbe oltott mozdulatok Mihail Barisnyikov a héten a Szlovák Nemzeti Színházban mutatja be Brodszkij-estjét SZABÓ G. LÁSZLÓ Nem irodalmi estnek és nem is mozgásszínházi előadásnak nevezi Alvisz Hermanisz, a világhírű lett rendező a Brodszkij/Barisnyikov című produkciót, hanem spiritiszta szeánsznak. De csak azért, mert a huszonkét éve elhunyt, Nobel-díjas költő hangját is megidézi a színpadon. Szellemidézés Barisnyikowal? Igen. A szó legnemesebb értelmében. Hermanisz meghajol Joszif Alekszandrovics Brodszkij költészete előtt, és ugyanilyen tiszteletet tanúsít Mihail Barisnyikov művészete iránt. Korunk ikonikus balettművésze, aki még most, túl a hetvenen is mágikus hatással van a közönségre, sortársa és közeli barátja volt Brodszkijnak. Hermanisszal, a rigai Új Színház művészeti igazgatójával, akit a legrangosabb bécsi, müncheni, zürichi, berlini, milánói, párizsi színházak foglalkoztatnak, Barisnyikov most dolgozott először. A rigai bemutató óta New Yorkban, Londonban, Chicagóban és Prágában is bemutatták már az előadást, mert világszerte nagy az érdeklődés iránta. Költészet és tánc, két sorsüldözött lélek megragadó találkozása a másfél órás produkció, amely egyszerre élteti Brodszkijt, és emeli magasba Barisnyikovot. Negyvenöt vers hangzik el anélkül, hogy a táncos Játszana”, vagy a költemények tartalmát illusztrálná. Itt a szavaké, a gondolatoké a főszerep, még ha az előadó nem is bírja mozdulatlanul tolmácsolni őket. A legpontosab-Atestével reagál Brodszkij soraira... ban akkor fogalmazunk, ha azt mondjuk: a testével reagál (improvizál?) Brodszkij soraira, filozofikus eszmefuttatására. Hogy mit tudunk a hazájából 1972-ben, az első zsidó kivándorlási hullám idején távozásra kényszerült, akkor harminckét éves orosz költő életéről? Gyerekként élte túl a leningrádi blokádot, és az azt követő nyomort, éhínséget. Imádta szülővárosát, a Névát és az orosz nyelvet. A család rossz anyagi helyzete miatt tizenhat évesen otthagyta az iskolát, különböző helyeken dolgozott, még kórházban, a patológián, és geológusok körében is. Verseket írni tizennyolc évesen kezdett, közben bejárta a Szovjetunió európai és ázsiai részét. „Léha életmódja” miatt ötévi munkatáborra ítélték, de komoly nemzetközi nyomás hatására tizennyolc hónap után szabadon engedték. Verseit szamizdatban terjesztették. Pál Feri előadása első alkalommal Galántán! A szorongástól | az önbecsülésig k ' Április 8-án különleges csemege várja a lélek dolgai iránt érdeklődő közönséget, hiszen a népszerű Nyitott Akadémia sorozat keretében végre Galántára is ellátogat sokak kedvence, a varázslatos előadásairól ismert Pál Feri. A közkedvelt papot és mentálhigiénés szakembert senkinek sem kell bemutatni, hiszen neve az elmúlt évek során fogalommá vélt. Híres „keddi alkalmain" (melyeket tavaly decemberben sajnos befejezett) minden héten közel ezren vettek részt Budapesten, és nemcsak Magyarország minden pontján, de a környező országok magyarlakta településein is különleges eseménynek számít, ha előadást tart. (Volt mér előadói estje az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, Nagy-Britanniéban, Svájcban, Finnországban, Svédországban, Romániában és Szerbiában is.) Őt meghallgatni, élőben találkozni vele, valóban óriási élményt jelent. Azokról a kérdésekről beszél, amelyek a legjobban foglalkoztatnak bennünket, és egyszerű szavakkal képes bonyolult összefüggéseket megvilágítani. Sosem elégszik meg olcsó, közhelyes magyarázatokkal - ha valamivel foglalkozni kezd, annSk a mélyére ás. Éppen ezért nem ritka, hogy előadásai után a nézők szeretnék megölelni, vagy legalább megfogni a kezét, hogy megköszönjék neki az átélt élményt. Ugyanakkor akár stand up komikusként is megkereshetné a kenyerét, olyan fergeteges humora van. A szorongástól az önbecsülésig című könwe megjelenése után hoszszú hónapokig állt a sikerlisták első helyén, az azonos témájú előadást pedig eddig mindenhol vastapssal köszönte meg a közönség. Április 8-án végre Galántára is elérkezik, és segít elindulni a mély, belülről fakadó önbecsülés felé vezető úton. Amire számíthatunk: másfél órányi felhőtlen, tartalmas szórakozás, rengeteg praktikusan hasznosítható információ és a lehető legminőségibb humor! Az előadás napján a Nyitott Akadémia könyves standján - sok más pszichológiai és spirituális tárgyú kiadvány mellett - kedvezményes áron meg lehet majd vásárolni Pál Feri műveit is, melyeket a szerző kérésre szívesen dedikál is. Az előadást április 8-án 19:00 órától a Városi Művelődési Központban hallgathatjuk meg. Jegyek még kaphatók online, a www.nyitottakademia.hu oldalon és személyesen, a Városi Művelődési Központ jegypénztárában. DP190215 Rendszerellenes magatartása miatt a KGB, a szovjet titkosrendőrség állította válaszút elé. Nyugat vagy Kelet? — szegezték neki a kérdést. A Kelet egyértelműen a Gulágot jelentette. „A költők mindig visszatérnek: vagy személyesen, vagy papíron” - írta távozása idején. Bécsbe érkezésekor már sejtette, hogy Oroszországba soha nem tér vissza, csak abban reménykedett, hogy a szüleit még látni fogja. Ez sem történhetett meg. A szovjet hatalom nem adott nekik kiutazási engedélyt Amerikába, ahol Brodszkij új hazára lelt. Előtte pedig szülei temetésekor sem nyílt meg a Leningrádba vezető út. A rendszerváltás után már senki nem tudta hazacsalogatni. „Csak a tenger tud az ég arcába nézni” — üzente. A Néva mellett nőtt fel, ezért élt egy ideig a Hudson közelében. Velencét imádta, elvesztett Pétervárát látta benne. „A testemre nincs szüksége a nemzetemnek, de a RÖVIDEN Meghalt Baló György újságíró Budapest. Életének 72. évében tegnap reggel meghalt Baló György televíziós újságíró. Méltósággal viselt, hosszú betegség után hunyt el szerettei körében. Baló György 1947-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-angol-német szakon. A Magyar Televízió (MTV) külpolitikai szerkesztőségében dolgozott 1975-től, valamint a Mozgó Világ munkatársa is volt; 1989-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöki tisztségét töltötte be. 2000-től az MTV műsorvezetőjeként, majd 2002-től 2006-ig kulturális igazgatójaként dolgozott, 2002-2003 között A Hét főszerkesztője (Fotó: SND/Janis-Deinats) lelkem még jól jön neki” - írta Leonyid Brezsnyevnek, az ország vezérének, amikor 1972-ben elhagyta a Szovjetuniót. Egy évvel később már megjelent első, angolra fordított kötete. Bécs után Londonban és Oxfordban ünnepelték, Amerikában több mint húsz évig tanított orosz irodalmat. A rigai bemutató óta New Yorkban, Londonban, Chicagóban is bemutatták az előadást, mert nagy az érdeklődés iránta. Cvetajeva, Ahmatova, Mandelstam és Pasztemak álltak a legközelebb a szívéhez. Nem vállalta Oroszországot, és nem vállalta a zsidóságát sem, amit az amerikai-szovjet-orosz zsidóság fájó szívvel vett tudomásul. Nobel-díjának átvételekor, volt. 2009-ben a Magyar Rádió Kossuth adóján a 180 perc című reggeli műsort vezette, máj d2010-től2012-ig az MTV főszerkesztői posztját töltötte be. 2012-ben távozott az MTV-től. 2015- től az RTL Klubon jelent meg Magyarul Balóval című műsorával. (MTI, k) Kukorelly Endre díjat alapítana Budapest. Közösségi finanszírozással állítaná vissza a művészeti díjazást Kukorelly Endre író, aki szakmaiatlannak, átpolitizáltnak tartja a mostani rendszert. Szerinte „a rendszerváltás óta mindig őrületes aránytalanságokigazságtalanságok történtek, ez a mostani - szívből sajnálom azt a néhány kollégát, aki megérdemelte - igazán a mélypont”. Majd hozzáteszi: 1987-ben a következőket mondta: „Sok mindent meg lehet osztani: kenyeret, ágyat, meggyőződést, szeretőt, de - mondjuk - Reiner Maria Rilke verseit nem. A műalkotás, különösen az irodalom, ezen belül a vers intim ügy, közvetlenül, közvetítők nélkül alakítja ki viszonyát az emberrel. Ezért aztán az össztársadalmi haszon élvezői nem is szeretik a művészetet általában, különösen az irodalmat nem, s ezen belül a verset sem... A versírás a tudat, a gondolkodás, a világérzés hasonlíthatatlan katalizátora. Ha az ember egyszer kipróbálta ezt a katalizációt, már nem tudja megtartóztatni magát a kísérlet megismétlésétől, függőségbe kerül e folyamattal, ahogy a narkotikumokkal vagy az alkohollal kerülnek függésbe. Azt hiszem, azt az embert nevezik költőnek, aki hasonló függőségben van a nyelvvel.” O sem tagadott meg magától semmit. Erős dohányos volt, és imádta a whiskyt. Három infarktus és egy súlyos szívműtét után egy reggel a dolgozószobájában; a padlón fekve találta rá a felesége. Egy nappal a halála előtt, születésnapja alkalmából, telefonon gratulált szeretett barátjának, Barisnyikovnak. Földi maradványaiért hiába könyörgött Oroszország. Özvegye Sztravinszkij és Gyagilev közelében temette el Velence híres sírkertjében, San Michele szigetén. A hazájából száműzött költő és az önként távozott táncos New Yorkban kötöttek erős, megingathatatlan barátságot. Ezt igazolja ez a páratlan előadás is. A szerző a Vasárnap munkatársa „Sokan az okkal Döbrenteizők/Takarózók közül nem is tudják, miféle szakmaiatlanság, cinizmus, kicsinyesség, bosszúszomj süt abból, kiknek (is) osztottak díjakat.” Ez a mondat arra utal, hogy kiknek adott díjat az állam az idei március 15. alkalmából: Döbrentei Koméi korábban azt nyilatkozta, hogy „a zsidótörvényeket éppen a zsi-' dóság megmentése érdekében, mintegy összekacsintva a zsidóság akkori vezetőivel hozták meg”. Takaró Mihály is ellentmondásos személyiség, Wass Albert és Nyírő József munkásságának szakértője. Kukorelly azt javasolja az irodalmároknak és irodalomszeretőknek, hogy szálljanak be minél többen kisebb-nagyobb összeggel egy államtól független díj alapításába. Ő maga egymillió forintot ajánlott fel erre a célra. (jük)
