Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-13 / 61. szám

2 I KÖZÉLET 2019. március 13.1 www.ujszo.com Elnökjelöltek: a migránskvóta nem megoldás NAGYROLAND CZÍMER GÁBOR Pozsony. Az Európai Unió migrációs politikája megoszt­ja a legesélyesebb elnökjelöl­töket. Zuzana Caputová és Maróé Őeféoviö szerint közös megoldást kell találni az illegális bevándorlás megállí­tására, Stefan Harabin viszont úgy véli, Európának el kellene határolódnia a menekültek befogadásától. Zuzana Caputová szerint a migrá­ciós válság túlságosan váratlanul érte az Európai Uniót. „Nem voltunk fel­készülve a migrációs hullámra, en­nek eredménye volt a káosz és az em­beri tragédiák. Ez többé nem fordul­hat elő, éppen ezért szükséges a schengeni övezet közös védelme, és a közös visszaszállítási politika” — mondta lapunknak a Progresszív Szlovákia jelöltje. Hozzátette, a mig­rációs válság megoldásában segíte­nünk kell azoknak az országoknak, amelyeket ez a leginkább érint. „Gö­rögország és Olaszország például nem bír egyedül megbirkózni a prob­lémával. Szolidaritásunk jeleként se­gítő kezet kell nyújtatnunk, de nem kvótákon keresztül, mert azok nyil­vánvalóan nem váltak be” - tette hoz­zá Caputová. Hibás kvótarendszer Maros Sefcovié szintén elutasítja a kvótarendszert. „Nem értek egyet az­zal, hogy az országok kötelezően be­vándorlókat fogadjanak be. Ezt több­ször is hangoztattam Brüsszelben. Szlovákiának kell döntenie arról, hogy kit engedünk be, és kit nem. Az EU-nak folytatnia kell a külső hatá­rainak védelmét, és vissza kell jut­tatnunk az illegális bevándorlókat a hazájukba” - közölte Sefcovic. Stefan Harabin szerint Szlovákia egyáltalán nem tartozik az afrikai or­szágoknak azzal, hogy befogadja a menekülteket. Különbséget kell tenni Bugár Béla szintén kritikusan te­kint az EU migrációs politikájára. „Az uniós politika leggyengébb pontja épp a menekültpolitika. A kötelező kvó­ták szorgalmazása rossz döntés volt. Az unió ma már úgy jár el, ahogy azt a V4-ek megfogalmazták. Ez a jár­ható út. Azt viszont őszintén sajná­lom, hogy az elhúzódó és nehézkes kommunikáció következtében kiala­kult «árkokat» nehéz lesz betemetni, s ez a populisták és a szélsőségesek malmára hajtja a vizet. Nekik ugyan­is nem érdekük különbséget tenni a háború elől menekülők és az illegális gazdasági bevándorlók között” - magyarázta a Híd elnöke. Fontos az EP-választás A jelöltek az európai parlamenti választás fontosságát is hangsúlyoz­ták. Caputová reméli, az emberek olyan jelölteket fognak megválaszta­ni, akik nem tekintik másodrendűnek Bugár Béla (Somogyi Tibor felvétele) az európai politikát. „Épp ellenkező­leg, olyan képviselők kellenek az Eu­rópai Parlamentbe, akik kulcsfontos­ságúnak tartják Szlovákia aktív rész­vételét. Egyelőre sajnos úgy tűnik, hogy a választás után egyre több eu­­ropopulista és euroszkepticista jut be a parlamentbe. Remélem, hogy a mi képviselőink ezt' ellensúlyozzák majd” - vélekedett Caputová. Sefcovic bízik benne, hogy a vá­lasztás jól végződik majd. „Olyan politikusoknak kell győzniük, akik tevékenységükkel nem veszélyez­tetik majd az ország gazdasági fej­lődést” - fogalmazott a Smer által támogatott államfőjelölt. Brüsszel mi vagyunk Bugár reméli, hogy a választások során az emberek nem hagynak teret a populizmusnak. „Az EP-választás előtti kampány még el sem kezdő­dött, de az elnökválasztást megelőző kampányban több jelölt is megpró­bálja szembeállítani Szlovákiát Brüsszellel. Ez veszélyes játék. Azt kell hangsúlyozni, hogy Brüsszel mi vagyunk” - közölte a Híd elnöke. Szerinte Szlovákiának, a legszűkebb integrációs csoport tagjaként, az az érdeke, hogy mindenekelőtt a már meglévő integrációs projekteket gondolja tovább. „Itt elsősorban a kö­zös piacra, Schengenre, az eurózóná­­ra vagy a PESCO-ra gondolok - mondta lapunknak Bugár. - De fon­tos a tagországok titkosszolgálatai­nak és bűnüldözőszerveinek a szoro­sabb együttműködése is.” Kötelező lehet az érettségi matematikából IBOS EMESE Tegnap 706 közópiskola 43 123 diákjának, köztük 1800 magyarnak elkezdődtek az íráebeli érettségik. Újdonság, hogy a teszteket már elelrtronikusan értékelik ki, továbbá szlovák nyelvből a magyar diákok idén először audiotesztet is kaptak. Pozsony/Komárom. Keddtől péntekig három, illetve a magyar ta­nítási nyelvű iskolát látogató diá­koknak négy tantárgyból kell kitöl­teni a feladatlapokat, illetve megírni a fogalmazásokat. Az írásbelik első napját minden diák a szlovák nyelv és szlovák irodalom feladatlapjaival RÖVIDEN SaS: Pellegrini hívja vissza Peter GajdoSt Pozsony. A védelmi miniszter fe­jét követeli az ellenzéki SaS. Peter Gajdos hétfőn jelentette be, hogy tárcáj a megszakította az egyezte­tést arról a 105 millió eurós támo­gatásról, melyet az USA az egyik hazai katonai reptér felúj ítására ajánlott fel. Az ellenzék szerint ez egyértelmű lépés szövetségeseink és azon képességünk ellen, hogy Szlovákia meg tudja védeni ön­magát. Andrej Kiska államfő ab­szurdumnak és felfoghatatlannak nevezte, hogy a felajánlott össze­get visszautasította az SNS vezette védelmi tárca. (le) I kezdte. Martina Lubyová (SNS- jelölt) oktatási miniszter elmondta, idén először értékelik ki elektroni­kusan, egy szoftver segítségével a feladatlapokat. „Ettől egyrészt ob­­jektívebb értékelést remélünk, más­részt egyszerűbbé válik a pedagó­gusok munkája” - közölte a tárca­vezető. Romana Kanovská, az Ok­tatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének (NUCEM) igazgatója abban bízik, hogy rövi­desen törvénybe kerül, hogy a vizs­gák alatt külsős - tehát nem az adott iskolában oktató - pedagógus fel­ügyel a diákokra az írásbelik alatt. Szlovák „hallgatás" Délelőtt a diákok a feladatlapokat töltötték ki, délután fogalmazást kellett írniuk, melynél négy téma-Szepsi romák pere: parázs hangulat Kassa. Folytatódott a szepsi ro­matelepen egy rendőrségi razzia során bántalmazott romák pere a Kassai Járásbíróságon. A rend­őrök 2013 -ban rohanták le a tele­pet, több ott élőt megvertek. A nyomozás eredményeként hat ro­mát hamis tanúzás miatt bíróság elé állítottak azzal, hogy a rendőr­ségi bántalmazást csak kitalálták. Kiderült, hogy az eljárás során a romák nem minden alkalommal kaptak tolmácsot, s ezzel megsér­tették jogaikat. Mária Patakyová ombudsman is kételkedik az eljá­rás törvényességében. (ie) körből választhattak. A magyar di­ákok először kaptak szlovák nyelvű hanganyagot is az írásbelin. „Ezzel a szövegértési készségüket tesztel­jük” - magyarázta Kanovská. Andruskó Imre, a komáromi Se­­lye János Gimnázium igazgatója la­punknak elmondta, hogy a szlovák írásbelik nem hoztak meglepetést. „Sem a kollégák, sem a diákok nem jelezték, hogy a feladatlapokat nem a tananyag alapján állították volna össze” - mondta az igazgató. Ma viszont már az idegen nyelvű feladatok várják a végzősöket. An­gol nyelvből több mint 36 ezer diák szeretne vizsgát tenni, Lubyová szerint ez a tendencia évről évre emelkedik. A német nyelvet mind­össze 2858 diák választotta. A kö­zépsulisok vizsgáznak még orosz nyelvből, francia nyelvből, spanyol nyelvből és egyetlen diák olaszból is vizsgázik. Kötelező matekárettségi Csütörtökön a matematikafelada­toké a főszerep. Martina Lubyová felvetette, komolyan fontolgatják, hogy némely középiskolában beve­zetik a kötelező érettségit a matema­tikai ismeretekből. „Kétszintű érett­ségiben gondolunk, a gimnazisták és a műszaki irányú, illetve egyetemre készülő diákok részére akadémiai szintű, más iskoláknál pedig gyakor­lati, alacsonyabb szintű feladatok be­vezetését latolgatjuk” - magyarázta Lubyová azzal, hogy a kötelező ma­tekérettségik bevezetése előtt szín­vonalasabbá kell tenni a tantárgy ok­tatását. Azzal, hogy a kötelező : matematika-érettségit nem lehet egyik napról a másikra bevezetni, Andruskó Imre is egyetért. „A javas­latot nem tartom ördögtől valónak, egy gimnazistának illene matemati­kából érettségi vizsgát tennie. Tet­szik a kétszintű érettségi ötlete. Úgy vélem, mindenképpen külön kellene választani a nehézségi fokozatokat az idegen nyelv mintájára, mert nem minden gimnazistának erőssége a matematika” - mondta Andruskó Imre. Máris hozzáteszi viszont azt is, hogy ebben a kérdésben a szakma na­­; gyón megosztott. S nem is először veti fel a minisztérium ennek bevezetését. Pénteken még egy, a magyar nyelv és irodalom írásbeli vár a diákokra. Az eredményeket május elejére ígéri a ; NÚCEM. Szlovákia: marad az EU-barát politika ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák kormányfő az Európai Parlamentben Szlovákia európai irányultságát hangsúlyozta. Strasbourg. Peter Pellegrini kor­mányfő szerint Európa virágzó és biztonságos jövője érdekében az Eu­rópai Unió tagállamainak egységére kell törekedniük, le kell számolni a kelet-nyugati megosztottsággal - er­ről az Európai Parlament plenáris ülésének Európa jövőjéről szóló vi­tája során beszélt. Úgy fogalmazott, hogy Európának közös érdekei van­nak, amelyhez mindkét oldalnak megértésre kell törekednie. Egyebek mellett ilyen a munkavállalók külföl­di kiküldetésének kérdése vagy az élelmiszerek kettős minőségének megszüntetése. Pellegrini kiemelte, hogy a regionális együttműködések fontosak Európa jövője szempontjá­ból. A migráció kapcsán kijelentette, hogy a tömeges bevándorlás komoly feszültséget okoz a tagállamok kö­zött. Az unió országainak közösen kell olyan szabályokat kidolgozniuk, amelyek minden fél számára elfo­gadhatóak. A migrációnak kezelhe­tőnek kell lennie, és az európai érde­keket kell szolgálnia. Peter Pellegrini kijelentette, amíg ő áll a kormány élén, Szlovákia to­vábbra is EU-orientált politikát fog folytatni. Elismerte, hogy míg ő az Európai Parlament talaján Európa egységéről és a NATO-val való együtt-működésről beszél, addig a hazai politikai színtéren némely kor­mánypárti politikus kétségbe vonja ezt. Émlékeztetett, hogy korábban erre nem volt példa, még a kormány­­párti és ellenzéki politikusok is azo­nos állásponton voltak Szlovákia külpolitikai orientációját illetően. „Sajnálattal jegyeznem meg, hogy némely hazai politikus szeretné, ha változna Szlovákia külpolitikai ori­entációja” - utalt a sorok között a kor­mányfő Andrej Danko SNS-elnök oroszbarát kijelentéseire, illetve a külüggyel nem egyeztetett oroszor­szági látogatásaira. (TASR, mti, ie)

Next

/
Thumbnails
Contents