Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-13 / 61. szám
www.ujszo.com | 2019. március 13. KÖZÉLET A kisebbségvédelem legyen európai ügy Weber: Nem sikerült mindent megoldani kósaandrAs Feltehetően eredménytelenül zárult tegnap Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltjének megbeszélése. Weber ragaszkodik korábbi feltételeihez, ezek teljesítése nélkül az ÉPP kizárhatja a Fideszt. Az Euronews magyar oldala arról üt EPP-s forrásokra hivatkozva, hogy „Manfred Weber nem békülni jött Budapestre, hanem hogy szemtől szemben elmondja Orbán Viktornak azt, hogy mit fog javasolni az ÉPP választmányi gyűlésén a Fidesz tagságát illetően. Továbbra is elvárás annak a három pontnak a megvalósítása, amit Weber a múlt héten ismertetett. Azonban Orbánnak nem Webert kell meggyőznie, hanem a többi ÉPP pártot”. Érdekes volt ebből a szempontból Balog Zoltán volt EMMI-miniszter nyilatkozata az Echo Tévének, ő arról beszélt, tisztázni kell a vitás ügyeket és ez járhat azzal is, hogy a Fidesz elhagyja majd az EPP-t. A találkozó zárt ajtók mögött zajlott, de a programban meglepetések is szerepeltek: Weber ugyanis először a CEU-ra látogatott, hogy a rektorral, Michael Ignatieffel tárgyaljon. Az intézmény háborítatlan működése a bajor politikus hárompontos ultimátumában szerepelt, és a legproblémásabb lehet Orbán Viktor számára. Az egyetem vezetése ugyanis világossá tette, hogy hazugságnak tartják a kormányzati retorikát arról, hogy valójában el sem költöznek azzal, hogy az amerikai akkreditációjú szakjaikat 2020-tól Bécsben hirdetik meg. Weber a találkozó napján egy német lapnak adott inteijújában arról beszélt, a bajor kormány anyagilag is hajlandó támogatni a CEU-t, ha ezzel Budapesten maradását segítheti elő. A megbeszéléseket követően az egyetem csak egy rövid sajtóközleményt adott ki, ebben az szerepelt, hogy „a CEU támogatja Weber úr kezdeményezését”. Orbán Viktor a várban fogadta Webert, a találkozó után lapzártánkig a kormány nem adott ki közleményt. Weber a Mazsihisznél tett látogatásakor azt nyilatkozta, bár „nagyon sok mindenről sikerült konstruktív légkörben tárgyalni Orbán Viktorral, nem sikerült minden problémát megoldaniuk”. Azt nem részletezte, hogy mi volt az, amiben megállapodtak, és mik a nyitott kérdések, hárompontos ultimátumát azért megismételte. Ezek alapján egyelőre továbbra is nyitott kérdés, hogy a Néppárt március 14-i frakcióülésén és március 20-i közgyűlésén napirendre kerül-e a Fidesz kizárása. SÁNTA SZILARD Günther Rautz jogásszal, kisebbségkutatóval, aki közel húsz évig volt a MIDAS főtitkára, a kisebbségvédelem európai lehetőségeiről beszélgettünk. Milyen helyzetben van ma a kisebbségvédelem az Európai Unióban? Ha valaki áttanulmányozza az unió dokumentumait, akkor nem talál olyat, amely a kisebbségvédelemmel foglalkozna. A kisebbségvédelem az egyes tagországok hatáskörébe tartozik, bár az EU-nak néhány területen van kompetenciája: a kultúra népszerűsítése, a határon átnyúló együttműködés, társadalmi kohézió stb. Mennyire ragaszkodnak a tagországok a kisebbségvédelem hatásköréhez? Nagyon. Nem szeretnék, hogy uniós szinten döntsenek a kisebbségi jogokról. Az Európa Tanács kisebbségvédelmi egyezményét szinte az összes tagország aláírta, tehát megfigyelhető egy nagyon enyhe elmozdulás abba az irányba, hogy a kisebbségvédelem magasabb, nemzetközi szintre kerüljön. Habár az egyezményt megsértőket nem lehet büntetni, az aláíró tagországok kisebbségvédelmét egy monitorrendszerben figyelik, amelyben a civil szervezetek és a kisebbségek képviselői is segítenek. A gyengén teljesítőket figyelmeztetik, mely területen várnak tőlük előrelépést. Szlovákia is kapott figyelmeztetést? Elsősorban a romák helyzetén kell javítani Szlovákiában, például az oktatás területén. Amint korábban említettem, a monitorrendszerrel, a szakértők jelentéseivel nem lehet olyan nyomásgyakorlást elérni, mintha bírósági határozatok születnének. A végeredmény azonban így is pozitív lett, mivel a tagországok igyekeztek a kifogásolt területen javítani. Ez főképp az Európai Bizottságot érinti. Mit tud ehhez hozzátenni az Európai Unió? Az EU-nak például nincs eszköze arra, hogy a romák jogait védje Szlovákiában, Magyarországon vagy Romániában. Az uniónak nincs ilyen kompetenciája. A romák példája azért rendkívüli, mert több tagországban is élnek, igaz, egészen más a helyzet Közép-Kelet- Európában, mint Nyugat- Európában. A roma kérdés azonban európai ügy, létezik is uniós ajánlás. Nagyon sok projekt támogatja a tagországokban élő roma közösségek gondjainak felszámolását. A törvények megváltoztatása nem EU-s kompetencia, de hatalmas pénzösszeggel támogatja a tagországokat, és így „beavatkozhat” a kisebbségek ügyeibe. Egyéb eszközei is vannak az uniónak a kisebbségek védelmére? Az Európai Parlamentben működik egy úgynevezett Kisebbségi Intergroup, amely intenzív lobbitevékenységet folytat - ez is sokat lendít az ügyön. Látványos eredményeket lehet elérni a Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. Gyakran nem a kisebbségvédelemre fókuszálnak ezek a projektek, mégis jelentős hatásuk lehet a határ mentén élő kisebbségek életére. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS pack (Mentőcsomag a kisebbségek számára) ötlete? Eredetileg egy 2012-es polgári kezdeményezés volt, melynek a célja az volt, hogy a kisebbségvédelem az európai uniós jog része legyen. A kezdeményezés motorja az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN). Az Európai Bizottság elutasította az első javaslatot, mivel túl sok intézkedést tartalmazott. A másik kifogás az volta, hogy néhány intézkedés nem uniós kompetencia. Éppen ezért nem könnyű kidolgozni bármit is a témában, mivel az EU-nak csekély kompetenciája van a kisebbségvédelem terén. A FUEN fellebbezésére a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a korábban beterjesztett tizenegy intézkedésből hét releváns. Ezt követően kezdte el a FUEN az egymillió aláírás gyűjtését, (csak ha sikerül ennyi támogatót szerezni, akkor kezd el foglalkozni az Európai Bizottság a kezdeményezéssel). Tavaly nyáron az összegyűjtött aláírások száma meghaladta az egymilliót. Sikerült tehát teljesíteni a kitűzött célt. Mi a következő lépés? Tavaly ősszel komoly vita folyt arról, hogy még a májusi Elválasztás előtt betelj esszék-e a kezdeményezést a régi bizottságnak, vagy a választás után már az új bizottságnak. Mindkét felvetés mellett és ellen is voltak érvek. Végül a FUEN úgy döntött, megvárja a választás kimenetelét. Függetlenül attól, hogy mi lesz a további sorsa a kezdeményezésnek, én úgy gondolom, már most is sikerről beszélhetünk: a kedvező bírósági döntés és az összegyűjtött aláírások hatalmas eredmény. Az EU-bővítéskor az újonnan csatlakozó tagállamoknak meg kellett felelni bizonyos kritériumoknak, ezek egyike volt a kisebbségek védelme. Azóta milyen előrelépés történt? Ez valóban így volt. Az az érdekes ebben a történetben, hogy a régi tagországok közül sem tudott volna mindenki - például Franciaország - megfelelni ezeknek a kritériumoknak. Ennek a keretnek vagy elvárásrendszernek mégis volt egy hozadéka, a kisebbségek elkezdtek egymással intenzívebben kommunikálni. Kiderült, milyen közös problémáik vannak, azáltal, hogy európai ügy lett a kisebbségi ügy, eleven párbeszéd és tapasztalatcsere kezdődött. Tulajdonképpen ennek a folyamatnak az eredménye az európai kisebbségi lapok érdekvédelmi szervezete, a MIDAS is. Ha szervezetként lépünk fel, sokkal hatékonyabbak vagyunk. Honnét jött a Minority Safe-Sólymos: Itt az idő az összefogásra! A napokban ünnepli 70 éves évfordulóját a Csemadok, a szlovákiai magyarság legrégebbi kulturális szervezete. A Csemadokba szinte belenőttünk, hiszen már a szüléink és a nagyszüleink is itt élték meg a magyar kultúrát. A szövetség, a helyi csoportok, az anyanyelv és a kultúra volt a menedék a legnehezebb időkben. A magyar kultúra ápolása és közös megélése jelentette és jelenti ma is az erős alapot, erre épül a sok-sok önkéntes, szíwel-lélekkel végzett munka. A Csemadok mindent túlélt. Rendszereket, politikai és egyéb támadásokat is. A rendszerváltás után ugyan voltak olyan pillanatok, amikor vezetői politizálásra adták a fejüket, de alapjában véve a szervezet mégis megmaradt annak, ami: a magyar kultúra, hagyományok és anyanyelv ápolását szolgáló egyesület, ami összetartozásunkat hivatott erősíteni. A Csemadok elnöke, Bárdos Gyula a Csemadok 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen is az összefogásról beszélt. „Végre fogjunk össze megmaradásunk érdekében. Ebben kíván partner lenni a Csemadok” - jelentette ki a Csemadok elnöke. Jó volt hallgatni ezeket a szavakat, hiszen jómagam is pontosan így gondolkodom. Kedves Gyula! Jane Austin szavaival élve: „Nem a szavaink vagy a gondolataink tesznek azzá, akik vagyunk, hanem a tetteink... vagy azok hiánya.” Soha olyan egyedülálló lehetőség nem kínálkozik erre az összefogásra, mint most, amikor itt áll előttünk a köztársaságielnök-választás, amelyen Bugár Béla egyetlen magyar jelöltként indul. 2014-ben a megyei választás második fordulójában mi minden ellentétünket félretéve odaálltunk Berényi József mögé, aki megelőzte a Híd jelöltjét, Nagy Józsefet, és arra kértük a választókat, hogy őt támogassák. Amikor az MKP sajtótájékoztatóján, amelyen Menyhárt József bejelentette viszszalépését, ott álltái a háta mögött, miért nem szóltál az összefogásról? A választókat Mistrík támogatására szólítottátok fel, annak a Mistríknek a támogatására, aki azóta ugyancsak visszalépett egy másik jelölt javára. De én úgy érzem, még most sem késő. Még most is van lehetőség arra, hogy szívhez szóló szavaidat, amelyeket a Csemadok évfordulóján elmondtál, végre tettekre váltsd! Álljatok mellénk, álljatok oda Bugár Béla mellé, és valósuljon meg végre az áhított összefogás. Mindenkinek csak hasznára válna! DPI 90207 Günther Rautz (Somogyi Tibor felvétele) \
