Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-13 / 61. szám

Minden városban gond a parkolás Hamarosan csatasorba állnak a falugazdászok Egy kassai kovácsmester sárkányautója A kisebbségvédelem legyen európai ügy Interjú Günther Rautz jogásszal és kisebbségkutatóval 3. oldal A dzsessztörténet legjobb fotója Négy legendás zenész egyetlen alka­lommal játszott együtt egy klubban 6. oldal A NAP MONDATA Bajorország szeretne részt venni a budapesti CEU tanszékeinek finanszírozásában. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője és csúcsjelöltje IDŐJÁRÁS Felhős, borult égbolt, helyen­ként eső, a magasabban fekvő területeken havazás várható. A nappali hőmérséklet délen 7 és 11 fok között alakul. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS megrendeles@petitpress.sk 02/323 77 777 9 771335 705038 Elnökjelöltek az unióról A Brüsszelhez való viszony az egyik megkülönböztető jegy a leendő elnökök között NAGYROLAND CZÍMER GÁBOR Pozsony. Változó az elnök­jelöltek véleménye Szlovákia EU-ban kialakított szerepéről. A jelöltek egy része egyértel­műen az integrációs politikát támogatja, Harebin szerint az unió lassacskán egy diktatúrához hasonlít. Az Európai Unió intézményrend­szere, bevándorlási politikája, gazda­sági irányultsága - ezek a kérdések már régóta megosztják a közvéle­ményt. Megkerestük a felmérések legesélyesebb jelöltjeit, hogy mond­ják el véleményüket az uniós politika legaktuálisabb témáival kapcsolat­ban. Zuzana Caputová Szlovákia jövő­jét továbbra is az Európai Unióval együttműködve képzeli el. „Az egy­séges Európa koncepciójának kö­szönhetően az országunk ma bizton­ságosabb, szabadabb és gazdagabb, mint bármikor korábban. Persze, ez nem azt jelenti, hogy az EU tökéletes. Az utóbbi évek válságainak követ­keztében megmutatkoztak a hiá­nyosságok, akár a migrációs politi­káról, akár a terrorizmusról beszé­lünk. Ezeket a gondokat együtt kell megoldanunk” - mondta a Prog­resszív Szlovákia jelöltje. Maros Sefcovic szerint az ország­nak gazdasági szempontból is nagy szüksége van az EU-ra. „A tagsá­gunknak köszönhetően új munkahe­lyek teremtődnek, nőnek a fizetése­ink és folyamatosan javul az idősek életminősége. Persze, Brüsszelben még van mit javítani. Én beteijesz­­tettem egy javaslatot az európai kép­viselők fizetésének csökkentéséről, melynek köszönhetően körülbelül 6 milliárd eurót spórolna az unió” - kö­zölte a Smer támogatottja. Stefan Harabin sem lépne ki az EU- ból, azonban úgy véli, hogy jelentős változtatásokra van szükség. „Az uniónak egy olyan projektnek kelle­ne lennie, mely minden egyes tagál­lamnak kedvez. Ehhez képest egyre inkább egy diktatórikus rendszerre Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a karmelita kolostorban fogadta Manfred Webert, az Európai Néppárt frak­cióvezetőjét, az ÉPP csúcsjelöltjét (mti; emlékeztet, amelyben a döntések Brüsszelben dőlnek el, és a kisebb tagországoknak tulajdonképpen nincs is beleszólásuk, ezért egyre elé­gedetlenebbek az emberek” — ma­gyarázta Harabin. Bugár Béla másképp vélekedik az uniós intézmények működéséről. „A döntéshozatal mechanizmusa a ki­sebb országokat részesíti előnyben, azt is mondhatnánk, hogy a kisebb országokra, például Szlovákiára vagy Magyarországra, sem erőltethetnek rá semmit. Az, hogy maga az intéz­mény a gyakorlatban mennyire működik hatékonyan, a tagországok egyes képviselőinek a hozzáállásától is függ” - vélekedett a Híd elnöke. Folytatás a 2. oldalon. 2021-ben megnyílhat a felújított vár Krasznahorka. Az első prognózisok szerint már régen meg kellett volna nyitni, ám hét évvel a tűz után sem látogatható Krasznahorka vára. A helyiek a tűzvész évfordulóján a vár­dombon zseblámpákkal egy vi­lágító szomorú hangulatjelet formáltak. Kun István kraszna­­horkaváraljai önkormányzati képviselő abban bízik, az üze­net eljut az illetékesekhez. A legújabb hírek szerint a vár alsó és középső részét 2021-ben, felső részét még később nyit­hatják meg. Rigó Konrád kul­turális államtitkár lapunknak elmondta, ezt a dátumot reális­nak tartja, mivel már van egy konkrét költségvetési, illetve kivitelezési-időzítési terv, amely szerint haladni lehet, ha a kormány is j óváhagyj a. (n r, bt) Weber: Nem lehet több EU- és Brüsszel-ellenes kampány KÓSAANDRÁS A jelek szerint konkrát eredmény nélkül ért véget Manfred Weber és Orbán Viktor budapesti megbeszé­lése. Budapest Manfred Weber a Do­hány utcai zsinagógánál tartott sajtó­­tájékoztatón beszélt a magyar mi­niszterelnökkel folytatott megbeszé­léséről. Szerinte konstruktív tárgya­lás volt, de még nincs minden kérdés tisztázva. Azt mondta, a Néppárton belül képviselt, alapvető értékeket nem lehet vitatni, ezt a Fidesznek is tiszteletben kell tartama. Orbánnal a három feltételéről is beszélt: a CEU működését biztosítani kell, szerinte ez kulcskérdés volt a megbeszélésen. Az EU- és Brüsszel-ellenes plakátkam­pányt be kell fejezni, és Orbánnak bo­csánatot kell kérnie, ismételte meg Weber a feltételeit. A magyar kor­mány részéről Gulyás Gergely Mi­niszterelnökséget vezető miniszter reagált. Szerinte a Juncker-Soros­­kampány, és ezzel az ügy is véget ért, és Orbán hajlandó bocsánatot kérni. Igaz csak a „hasznos idióták” kifeje­zés miatt. A CEU sorsáról azt mond­ta, hogy szerinte a magyar szabályo­zás megfelel az európai és a német gyakorlatoknak is. Mi sem jellemezhetné jobban a magyar kormány hozzáállását az Eu­rópai Néppárt frakcióvezetőjének keddi budapesti látogatásához, mint az a fotó, amit a 444.hu egyik olva­sója készített a vizit reggelén: a Liszt Ferenc repülőtérről a belvárosba ve­zető úton két óriásplakát látható a ké­pen, az egyiken már átragasztották a Jean-Claude Junckert gyalázó plaká­tokat, a másik, a befelé vezető útról nem látható oldalon azonban még ottmaradt az Európai Bizottság elnö­két és Soros Györgyöt ábrázoló óri­ásplakát. A kormány tehát nagyon si­etett, hogy a plakátok lehetőleg egy éjszaka alatt eltűnjenek, legalább azon az útvonalon, ahol Weber járt kedden. Mint ismert, a Néppárt frak­cióvezetője azért jött, hogy kérdőre vonja Orbán Viktort: bent akaija-e tartani a pártcsaládban a Fideszt. A Euronews szerint azonban nem bé­­külni jött. Folytatás a 3. oldalon. NAHÁT! Húsmentes hétfő a New York-i sulikban New York. Szeptembertől hét­főnként csak húsmentes ételt szolgálnak fel a New York-i is­kolák mintegy egymillió tanuló­jának. Bili de Blasio polgármes­ter szerint egy kicsit kevesebb hús fogyasztásajavítja a diákok egészségét és csökkenti az üveg­házhatású gázok kibocsátását. Brooklyn városrész 15 iskolájá­ban már csaknem egy éve csak vegetáriánus ebédet szolgálnak fel hétfőnként. Ezt teijesztik most ki 1,1 millió tanulóra. Kalifornia több száz állami iskolájában is hasonlóan járnak el. Egy új kali­forniai törvény szerint alapvető­en mindig fel kell kínálni egy ve­getáriánus fogást. (luT

Next

/
Thumbnails
Contents