Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-12 / 60. szám
www.ujszo.com [ TOTÁLIS FUTBALL 11 A De Toekomst (A jövő) névre hallgató akadémia nyolc futballpályát és egy központi épületet foglal magába Az 1995-ös BL-győztes Ajaxot két és fél éven belül az összes kiemelkedő futballistájától megszabadították Frank de Boer edzőként, Dennis Bergkamp a segítőjeként dolgozott. Az első öt év elég vegyesen alakult, 2010 és 2014 között négyszer is bajnok lett a csapat, de a BL-ben minden alkalommal elvérzett a csoportkörben. A Cruyff-forradalom célja, az újabb Bajnokok Ligája-győzelem elég távolinak tűnt. Főleg úgy, hogy kikerült ugyan néhány jó játékos az akadémiáról, de topklasszist csupán egyet tudott felmutatni Christian Eriksen személyében. De ha van valami, amire az amszterdami klub büszke lehet, az éppen az akadémia, amelyről a szakemberek úgy tartják, a világ egyik leghatékonyabb és legeredményesebb utánpótlásközpontja. Said Ouaali igazgató a New York Timesnak adott interjújában elmondta, játékosaik 86 százaléka profi szerződést kap 16 éves korukig, Európában nincs is olyan klub, amelyik több profi játékost képezne, mint az Ajax. A De Toekomst (A jövő) névre hallgató akadémia nyolc futballpályát és egy kétemeletes épületet foglal magába, ahol számos öltöző, oktatószoba, edzőterem és iroda található. Miközben a sport globalizációja a legjobb játékosokat a gazdagabb angol, német és spanyol ligák felé terelte, az Ajax egy másik vállalkozásba kezdett: jó pénzért eladható tehetségek nevelésébe kezdett. A klub minden évben 3-6 játékost felemelt a nagycsapat keretébe, 2016-17-ben például így tűnt fel Frenkie de Jong, Justin Kluivert, Kasper Dolberg vagy Matthijs de Ligt, az előző idényben a marokkói válogatott Mazraui Nusszair vagy a mostani idényben Dani de Wit, aki négy BL-meccsen is beállhatott csereként. Egy euróból 86 millió Már a csoportmérkőzéseken nyújtott nagyszerű teljesítmény után megnőtt a kereslet az Ajax legjobbjai iránt, félő volt, hogy akár a januári átigazolási időszakban szétszedik a keretet. Akkor Edwin van der Sár ügyvezető igazgató úgy nyilatkozott, biztos abban, hogy év közben a klub nem adja el Matthijs de Ligtet vagy Frenkie de Jongot. „Ha pénzügyi nehézségeink lennének, akkor megfontolnánk, de jelenleg nem küzdünk ilyen problémával" - mondta a korábbi kiváló kapus. A tárgyalások tényét azonban nem zárta ki, így igazából nem okozott meglepetést, amikor a Barcelona bejelentette, hogy sikerült tető alá hozni egy ötéves megállapodást. A katalán klub 75 millió eurót fizet De Jongért, de a végleges vételár bizonyos feltételek teljesülése esetén 86 millióra emelkedhet, amivel minden idők legdrágább holland labdarúgójává lépne elő. Ez főleg annak fényében óriási dolog, hogy 2015 augusztusában az Ajax egyetlen eurót (!) fizetett érte a tilburgi Willem II-nek. » Niko Kovac mosolyog az Ajax-sikeren Az Ajax már a BL csoportkörében meglepetést okozott azzal, hogy októberben Münchenben 1-1-et, majd decemberben, Amszterdamban 3-3-at játszott a Bayemnel. A Real Madrid elleni bravúros továbbjutást követően a német sajtó megkérdezte Niko Kovacot, utalva arra, hogy a hollandok megkeserítették a bajorok életét is. „Mosolyognom kellett, mert amikor a hollandok ellen játszottunk, néhány ember kinevetett bennünket a két döntetlen miatt. Pedig láthattuk, hogy az Ajaxnak fiatal és jó csapata van. Ez azt mutatja, hogy nem is voltunk olyan rosszak" - mondta. 80 milliós bevétel 2017 nyarán Overmars 2016 nyarán még úgy nyilatkozott, a klub éves bevétele 100 millió euróra tehető, ebből mindössze 21 milliót költenek fizetésre. Ez a húsz százalék azonban jócskán elmarad a topligák legjobb klubjaitól, ahol olykor a bevétel 50- 60 százaléka is a bérekre megy el. Ebből pedig nem futja arra, hogy komoly pénzeket költsenek drága játékosokra - ezért hiába tárgyaltak Hakim Zijes esetleges szerződtetéséről a Twentével, túl drágának találták Aztán jött a nagy pofon, a Rosztov elleni 4-1-es zakó és kiesés a BL playoffjában, és Overman máris rohant, hogy kifizesse all milliót a marokkói válogatott játékosért. Igaz, addigra volt mihez nyúlni, hiszen Arkadiusz Műikért 32 milliót fizetett a Napoli, Jasper Cűlessenért 13 milliót a Barcelona, míg Riechedly Bazoerért 12 mÜliót a Wolfsburg - a klub pedig összesen 80 milliót keresett azon a nyáron. Így aztán érkezett még 12 millióért David Neres is a Sao Paulótól, míg Műik utódja (minden téren) az U 19-ből kiemelt Kasper Dolberg lett, aki 29 bajnokin 16 gólt szerzett abban az idényben. A csapat pedig az Ajaxhoz egyáltalán nem kötődő Peter Bősz (mit szólt volna ehhez Cruyff?) vezetésével Európa Liga-döntős lett, majd egy sikertelen szezon után immáron Erik ten Haggal szenzációs menetelésbe kezdett 2018-2019-ben, soraiban a fiatal zsenikkel: De Jonggal és De Ligttel, Űletve a nyáron igazolt rutinos Daley Blinddel és Dusán Tadiccsal. Pincési László is megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját. Egy kis visszaesést követően Johan Cruyff edzőként vezette ismét sikerre a klubot: 1987-ben megnyerte a Kupagyőztesek Európa -kupáját, a fináléban Marco van Basten szerezte a győztes gólt a Lokomotive Leipzig ellen. A Bosman-szabály átka Taktikai téren azonban csak Louis van Gaal 1991-es kinevezése hozott innovációt, pedig a szurkolók nagyon -nem kedvelték eleinte. Ugyanakkor a fegyelem, a kommunikáció és a csapategység kérdésében nem ismert tréfát. A 4-3-3-as felálláson annyit módosított, hogy a középső védőből védekező középpályást csinált, így 3—4—3-má alakította a formációt. 1992-ben UEFA-kupát, 1994—95-ben pedig veredenül Bajnokok Ligáját nyert, a fináléban Patrick Kluivert szerezte a Műan elleni egyeden gólt. Wilson szerint „az Ajax a csapat anyagi lehetőségeit és a játékosok ádagéletkorát nézve egészen hiheteden bravúrt hajtott végre, ami egyértelműen igazolta Van Gaal filozófiájának helyességét.” A következő szezonban ismét döntőt játszhatott, de ott már tizenegyesekkel kikapott a Juventustól, majd 1996—97-ben ugyancsak az olaszokkal került szembe az elődöntőben, de kettős vereséggel alulmaradt. Itt már érződött a Bosman-szabály hatása, amelynek első, kézzelfogható következménye a korszak élcsapatának a szétszedése volt. Az 1995-ös BL-győztest két és fél éven belül szinte az összes kiemelkedő futballistájától megszabadították. Clarence Seedorf még a Bosmanügy lezárta előtt igazolt külföldre, de 1998 januárjáig az alábbi focisták távoztak az Ajaxtól: Edgar Davids, Michael Reiziger, Finidi George, Nwankwo Kanu, Patrick Kluivert, Marc Overmars, Winston Bogarde, Ronald de Boer és Frank de Boer. Ugyan közülük csak Reiziger, Bogarde és Davids ment el szerződése lejártával, azaz ingyen, de a többiek távozása is szorosan összefüggött a Bosmanszabállyal, amelynek végső hatását röviden így lehetne összefoglalni: a focisták fizetése csillagászati öszszegekbe emelkedett, ami jelentősen megnövelte a klubok költségeit — így a legjobb focisták még inkább a tehetősebb egyesületekhez kerültek, azaz tovább nőtt az élcsapatok fölénye. Cruyff 14 hónapos visszatérése A visszaesés olyan látványos volt, hogy az ezredfordulót követő első évtizedben csupán 2002-ben és 2004-ben tudott bajnokságot nyerni a csapat, a változás első Real-Ajax matek Az Ajax múlt keddi, madridi 4-1-es győzelmét követően rengeteg statisztikai érdekesség jelent meg, ezekből szemezgettünk: • Az 1-4-gyel a Real Madrid története legnagyobb hazai vereségét szenvedte el az európai kupák egyenes kieséses rendszerében. • Az Ajax immáron 48 mérkőzés óta veretlen a Bajnokok Ligájában - legalábbis azokon a meccseken, amelyeken a nyitó gólt meg tudta szerezni (40 győzelem, 8 döntetlen). • Az Ajax a harmadik olyan klub, amely a Bajnokok Ligájában négy gólt tudott szerezni BL-meccsen a Bernabéuban. Erre , előtte 2000 februárjában a Bayern München (2-4), illetve 2015 márciusában a Schalke (3-4) volt képes. • Az Ajax a második olyan csapat az európai kupatörténelemben, amely hazai vereség után idegenben tudott továbbjutni a Real ellen. Korábban erre a bravúrra az Odense volt képes, még az 1994-95-ös UEFA-kupa-sorozat nyolcaddöntőjében (2-3, 2-0). • Dusán Tadics mindössze a második olyan Ajax-játékos, aki legalább hat gólig eljutott egy BL-idényben. A finn Jari Litmanennek ez kétszer, 1994-1995-ben és 1995-1996-ban is sikerült. Az Ajax legendái, mint Van der Sár vagy Marc Overmars ott ülnek a vezetőségben jelei akkor mutatkoztak, amikor sikerült visszacsábítani Johan Cruyffot. Már 2008-ban úgy tűnt, hogy ő lehet az új technikai igazgató, de akkor két hét után jelezte, nem kér a feladatból, ugyanis „szakmai véleménykülönbség áű fenn az Ajax edzőjével, Marco van Bastennel.” A kritikus énjét azonban nem tudta visszafogni, a 2010. szeptember 15-i, Real Madrid elleni idegenbeli mérkőzést követően azt mondta, ez a 2-0-s vereség igazi szégyen. „Ez minden idők leggyengébb Ajaxa, ennél még a Rinus Michels megérkezése előtti 1965-ös csapat is jobb volt” - nyilatkozta. 2011. február 11-ig kellett várni, hogy Cruyíf immáron a klub öttagú igazgatótanácsában szerepet vállaljon. Nem is tétlenkedett, bemutatta reformterveit, amelyn „Európában nincs is olyan klub, amelyik több profi játékost képezne, mint az Ajax.” direkt őt megkerülve született meg a határozat. 2012 februárjában az amszterdami fellebbviteli bíróság írásbeli határozatban közölte, az igazgatósági tagok szándékosan éltek vissza Cruyff távollétével, így Van Gaal kinevezését semmissé nyűvánította. A vita miatt a klublegenda 2012. április 10-én lemondott. Az akadémiára büszkék lehetnek Amszterdamban nek fő részét az ifjúsági akadémia megújítása tette ki. Novemberben az igazgatótanács - kihasználva Cruyíf távollétét - úgy döntött, hogy az Ajax főigazgatójának Louis van Gaalt nevezi ki. Cruyíf ezen felháborodott, bírósághoz fordult, amely megállapította, hogy bizony A reformfolyamat azonban folytatódott, Cruyíf elméletének megfelelően a klubon belül egyre több szerephez jutottak a korábbi sztárok. Marc Overmars lett a technikai igazgató, Edwin van der Sár a marketingigazgató, majd később az ügyvezető, Wim Jónk az akadémiai igazgató, míg
