Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-09 / 58. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. március 9. | www.ujszo.com RÖVIDEN Tegnap lemondott a finn kormány Helsinki. Lemondott a Juha Sipila miniszterelnök vezette jobbközép finn kormány a tervezett szociális és egészségügyi reformok végrehajtásának kudarca miatt - közölte a finn elnöki hivatal. Sauli Niinistö köztársasági elnök elfogadta Sipila lemondását, és arra kérte a kormányt, ügyvivő testületként vezesse tovább az országot az új kabinet megalakulásáig. Finnországban néhány hét múlva, április 14-én tartanak parlamenti választást, ezért elemzők szerint a kormány lemondása ezen a ponton nem okoz nagy fennakadást. (MTI) Újra szolgálhat az orgiázó pap Róma. Visszahelyezték a szolgálatba Roberto Cavazzana olasz papot, akit korábban amiatt függesztettek fel, mert orgiákon vett részt - közölte egyházmegyéje. Az észak-olaszországbeli Padova megyei Roberto Cavazzana lelkészről két éve derült ki, hogy egy másik pap által szervezett orgiákon vett részt több mint 10 nővel. A jelentések szerint a pap egy évet - úgymond - spirituális visszavonulásban töltött, majd Cavazzana bocsánatot kért, és kérte azt is, hogy folytathassa papi hivatását - mondta Claudio Cipolla padovai püspök. (MTI) Török-orosz őrjárat indul Szíriában Ankara. A török és az orosz haderő is járőrszolgálatot kezd az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban, amelyet túlnyomórészt továbbra is szélsőséges csoportok tartanak megszállva - jelentette be Hulusi Akar török védelmi miniszter. Akar kifejtette: a tartomány peremén egy 15-20 km széles demilitarizáit övezet található, amelyben Ankara 12, Moszkva pedig 10 megfigyelőponttal rendelkezik. A február 14-én Szocsiban tartott orosz-török-iráni csúcstalálkozó nyomán született megállapodás értelmében az orosz katonák Idlíben kívül, míg a török katonák a demilitarizáit övezetben teljesítenek majd őrjáratot. (MTI) Külföldi iszlamisták: kivógezhetik őket Bagdad. Az Iszlám Állam dzsihádista szervezet Irakban bíróság elé állított külföldi tagjaira halálos ítéletet szabhatnak ki - mondta Barhám Száleh iraki elnök. Ez az első hivatalos megerősítés arról, hogy akár külföldi dzsihádistákat is kivégezhetnek Irakban. Az elnök hangsúlyozta, hogy a halálos ítélet lehetősége azokat érinti, akiket az iraki törvények alapján bűnösnek találnak. Irakban állítják bíróság elé az Iszlám Állam 13 francia tagját, akiket az Egyesült Államok támogatásával bíró Szíriái Demokratikus Erők (SDF) kurd-arab emyőszervezet adott át Iraknak. Az SDF eddig az Iszlám Állam több mint 280 tagját adta át Iraknak. (MTI) El is maradhat a brexit? Theresa May szerint, ha a londoni alsóház a jövő héten sem fogadja el a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeit tartalmazó megállapodást, akkor hónapokat késhet, sőt, elmaradhat a brexit. London. A brit miniszterelnök tegnapi beszédében kijelentette: senki nem tudja, mi történne a brexitmegállapodás újbóli elutasítása esetén. ,drehet, hogy hosszú hónapok múlva sem lépnénk ki az EU-ból, lehet, hogy a megállapodás nyújtotta védelem nélkül kellene távoznunk, és az is lehet, hogy soha nem lépünk ki” - fogalmazott. Theresa May szerint az EU-val novemberben kötött, a londoni alsóház által januárban óriási többséggel elutasított brexitmegállapodás újbóli leszavazása esetén „csak a bizonytalanság folytatódását lehetne biztosra venni”. A londoni alsóház a tervek szerint kedd este szavaz ismét a kilépési feltételeket rögzítő megállapodásról. Theresa May arra kéri az EU intézményeinek vezetőit és az európai kormányokat, hogy legyenek rugalmasabbak, és járuljanak hozzá a novemberben kialkudott brexitfeltételek módosításához. May azt szeretné, ha az alku kedvezőbb lenne az írészak-ír határ nyitvatartása szempontjából. A mostani állás szerint, ha 2021-ig nem sikerül megállapodni a vámunióról Nagy-Britannia és az EU között, akkor vagy vissza kell állítani a határellenőrzést az ír sziget területén (ami szembemegy a nagypénteki békével, ami lezárta a polgárháborút), vagy be kell vezetni a határellenőrzést Eszak-írország és az Egyesült Királyság többi része között. A brit parlament többségének mindkét változat elfogadhatatlan. Eddig nem úgy tűnt, hogy az EU hajlandó belemenni az alku módosításába. A jelenlegi változatot novemberben fogadta el az EU és a brit kormány, azonban a brit parlament elutasította. May úgy tervezi, jövő keddig újra a parlament elé viszi az alkut, de ahhoz hogy elfogadják, szüksége lenne benne változtatásokra. Eddig az EU oldaláról minden politikus azt mondta, hogy nem módosítanak a jogi szövegen, legfeljebb a mellé rakott politikai nyilatkozatba tennék bele, hogy törekszenek arra, ne kelljen a határellenőrzést visszaállítani. (MTI, ú) Börtön Trump emberenek Washington. Donald Trump amerikai elnök volt kampánymenedzserét, Paul Manafortot 47 hónapi börtönbüntetésre ítélték banki és adócsalásért. Az ügyész 19-től 25 évig terjedő börtönbüntetést kért a 69 éves tanácsadóra, de a szövetségi bíró az ítélethirdetéskor hangsúlyozta: ez aránytalanul túlzó büntetés lenne. Hozzáfűzte, hogy Manafort korábban kifogástalan életet élt, és adakozó volt másokkal. A börtönbüntetés mellett 25 millió dollár megtérítésére kötelezte a bíróság a volt kampánymenedzsert. A már kilenc hónapja börtönben lévő Manafort zöld rabruhában és - súlyos ízületi gyulladása miatt - tolószékben jelent meg a virginiai Alexandria bíróságán. Valamennyi bűncselekményt még azelőtt követte el, hogy Donald Trump kampánymenedzserévé szegődött volna a 2016-os elnökválasztási kampányban. Trump 3 hónap múltán megvált tőle, amikor megtudta, hogy korábban oroszbarát ukrán politikusoknak dolgozott. Paul Manafort hosszú éveken keresztül volt tanácsadó ukrán és orosz politikusok mellett. Az ebből származó jövedelmet Paul Manafort (tasr/ap) nem vallotta be, következésképpen adót sem fizetett. Vagyona egy részét offshore cégekben rejtette el. Amerikai sajtójelentések szerint változatlanul roppant vagyonos ember: villák, ingatlanok, kötvények állnak a rendelkezésére. A volt kampánymenedzsernek jövő szerdán ismét bíróság elé kell állnia, ahol a hatóságok félrevezetése és az igazságszolgáltatás akadályozásának bűncselekményében mondj ák ki az ítéletet. (MTI) Áram nélkül maradt Venezuela Nicolás Maduro államfő az amerikai imperializmust okolta az országos áramszünetért MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Áram nélkül maradt csütörtök délutántól tegnapig Venezuela nagy része. A szolgáltató hatóságok állítása szerint szabotázscselekmény okozta az áramszünetet. A főváros utcáin az áramszünet miatt tömeg hömpölygött, ugyanis leállt a metróhálózat, buszból pedig túl kevés van a tömegközlekedésben. Sokan arról panaszkodtak, hogy órákon át gyalogolhatnak otthonukig. A kormányt támogató tisztségviselők gyakran hibáztatják a politikai ellenzéket a kimaradásokért. Az ellenzék viszont a korrupciót és a karbantartás hiányát emlegeti az áramszolgáltatás megbízhatatlanságának okaként. Venezuelában rendszeresek az áramszünetek, de a csütörtöki és a tegnap reggeli jóval kiterjedtebb volt - csaknem az egész országot érintette -, mint a már szinte megszokott kimaradások. Az amerikai imperializmust okolta a csaknem egész Venezuelára kiterjedő tartós áramszünetért Nicolás Maduro, az ország elnöke. Meghiúsítottuk az amerikai imperializmus vezette áramháborút - írta Maduro a Twitteren. „Senki és semmi nem győzheti le Bolivár és Chávez népét! Hazafiak, egyesüljetek!” - szólított fel a venezuelai államfő, a délamerikai függetlenségi mozgalom vezetőjére, Simon Bolivárrá, illetve elődjére, Hugo Chávez néhai venezuelai elnökre utalva. A kormány több tagja szintén szabotázst emlegetett, köztük Motta Dominguez energiaügyi miniszter, aki azt mondta, hogy a világ legnagyobb vízerőművei közé tartozó, tavaly óta katonákkal őriztetett Guri-gátat érte támadás. „A venezuelai embereket sújtó áramszünet és pusztítás oka nem az Egyesült Államok” - hangsúlyozta ezzel szemben Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. „Az áramkimaradások és az éhínség Maduro rezsimjének hozzá nem értését jelzik”—tette hozzá. A magát Venezuela ideiglenes elnökének nevező, ellenzéki Juan Guaidó elmondta, hogy az ország 23 államából mindössze egyben nem állt le az áramszolgáltatás. ,A kimaradás a (hatalmat) bitorló hatástalanságának bizonyítéka” - írta a Twitteren Guaidó, az ország megújulását és a zsarnokság felszámolását sürgetve. A világ legnagyobb ismert olajtartalékaival rendelkező Venezuelát gazdasági és belpolitikai válság sújtja, amely miatt milliók kényszerültek az ország elhagyására. Az országban hatalmas infláció és általános áruhiány van. Az ENSZ adatai szerint mintegy 2,7 millió venezuelai hagyta el hazáját 2015, azaz a válság kezdete óta. Az ENSZ emberi jogi főbiztossága bejelentette, hogy öt szakértőből álló missziót küld Venezuelába, hogy előkészítsék Michelle Bachelet főbiztos látogatását. A chilei főbiztost a caracasi kormány hívta meg tavaly novemberben. A technikai előkészítő misszió tagjai jogsértések áldozataival is találkoznak majd. A misszió feladata az lesz, hogy biztosítsa: a főbiztos akadály nélkül beszélhessen emberekkel és kereshessen fel helyszíneket a venezuelai emberi jogi helyzet minél pontosabb feltérképezése érdekében. „Tegyük ismét naggyá Csehországot!" - mondta a washingtoni Fehér Házban Andrej BabiS cseh kormányfő, miután tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel és Mike Pompeo külügyminiszterrel.. „A Cseh Köztársaság nagyonnagyon jól áll gazdaságilag és minden más tekintetben is” - fogalmazott Trump. A Fehér Ház első embere és BabiS megvitatott biztonságpolitikával és kiberbiztonsággal összefüggő kérdéseket is, a cseh kormányfő még a CIA központjába is ellátogatott. BabiS meghívta Prágába az amerikai elnököt és lányát, a cseh anyától származó Ivánkát. (tasr/ap) Fidesz: távolodó Néppárt KÓSAANDRÁS Budapest. Már Orbán Viktor sem bízik abban, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja marad. Legalábbis nehéz másképp értelmezni, amit a Kossuth rádióban mondott tegnap. „Ha úgy alakul, hogy nekünk valami új dolgot kell indítanunk Európában, és lehet, hogy ennek a vitának ez lesz a vége, hogy a helyünk végül is nem a Néppártban van, hanem azon kívül - bár én inkább a Néppárt megreformálását szeretném elérni -, (...) akkor nyilván az első hely, ahol tárgyalni fogunk, az Lengyelország” - mondta Orbán. A Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem tagja a Néppártnak, Orbán célja ebben az esetben az lesz, hogy a PiS-szel, Matteo Salvini Északi Ligájával és Heinz Christian Strache vezette Osztrák Szabadságpárttal alakítson egy új, bevándorlásellenes, euroszkeptikus mozgalmat. Úgy tűnik, Manfred Weber számára fontosabb, hogy az Európai Bizottság elnökévé válasszák, mint hogy a Fideszt benntartsa a Néppártban. Erre viszont csak az európai szociáldemokraták és liberálisok támogatásának megnyerésével van esélye. így'Weber inkább kizáija a Fideszt, vagy ultimátumával olyan helyzetet teremt, hogy Orbán maga lépjen ki, mert ebben látja a garanciát a megválasztásához. Tény, a legfontosabb e játszmában a CDU, a német kereszténydemokraták véleménye lesz, ők még nem foglaltak állást az ügyben. Egy gesztust mégis tett a kormány Weber felé: a Jean-Claude Junckert gyalázó plakátokat napokon belül eltávolítják és a helyükre nem Frans Timmermans, az Európai Bizottság szocialista alelnöke kerül, hanem a „családvédelmi akciótervet” fogják reklámozni. Weber maga is üdvözölte a lépést.
