Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-07 / 56. szám
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. március 7. I www.ujszo.com Kartellezhettek a német cégek a dízelbotrányban Berlin. Összejátszhatott egymással a három német autógyártó a dízelmotorok károsanyagkibocsátásával kapcsolatban. A német Handelsblatt gazdasági napilap szerint a BMW, a Daimler és a Volkswagen nem csupán csalt a károsanyag-kibocsátási teszteken, hanem a gyanú szerint mindezt összehangolt módon tették. A hírek szerint az uniós versenyhatóság tavasszal hivatalos panaszt küld a három nagy német autógyártónak, amelyben részletesen ismerteti a cégek dízelbotrányban történő összejátszásával kapcsolatos vádakat. A braunschweigi és a müncheni ügyészségtől származó dokumentumok alapján a lap arról ír, hogy a három autógyártó figyelmeztette egymást, nehogy az együttműködés részletei a hatóságok tudomására jussanak. A lap szerint a cégek aligha kerülhetik el a büntetést, miután az autógyártók egyrészt csaltak a károsanyag(TASR/AP-felvétel) kibocsátási teszteken, másrészt mindezt a gyanú szerint összehangolt módon tették, ami felveti a kartellezés lehetőségét is. A Handelsblatt szerint amennyiben bebizonyosodik, hogy a gyártók összehangolt módon követték el a visszaéléseket, az uniós versenyhatóság által kiszabható büntetés maximuma az autógyártók éves árbevételének 10 százaléka lehet. Szerdán mindhárom német autógyártó részvénye esett. (TASR, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Nagyobb szerep jut az újrahasznosításnak Brüsszel. Egyre tudatosabbak az Európai Unió polgárai, ha újrahasznosításról van szó - derül ki az Eurostat gyorsjelentéséből. Eszerint az összes hulladék 55 százalékát hasznosítottuk újra 2016-ban. Az építési-bontási hulladékok 89 százalékát sikerült újrahasznosítani, a csomagolásból származó szemét 67, a műanyag csomagolásoknak pedig 42 százalékát, ami a 2005-ös 24 százalékhoz képest mindenképp nagy ugrás. Az elektronikai hulladék esetében ez 41 százalékos volt, szemben a2010-es28 százalékkal, míg a kommunális hulladék újrahasznosítottsága 50 százalék körül alakult. Ennek ellenére az EU-ban használt anyagi erőforrásoknak továbbra is csak 12 százaléka érkezik újrahasznosított tárgyakból és visszanyert anyagokból, ami pedig nagyban csökkenthetné az elsődleges nyersanyagok kitermelését. (TASR, MTI) AKTUÁLIS középárfolyamok Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Bevezetnék a lengyel hús ellenőrzését az EU-ban Prága/Pozsony. Miroslav Toman cseh földművelésügyi miniszter felszólította az Európai Bizottságot, hogy az Európai Unió összes tagállama ideiglenesen kötelezően ellenőrizze a lengyei marhahúst, ahogy azt a csehek teszik. A lengyelek szerint üzleti érdekek lehetnek a háttérben. A cseh szaktárca felszólítását az a levél tartalmazza, amelyben az agrárminiszter elutasította a bizottság követelését, miszerint Csehország szüntesse meg a lengyel marhahús kötelező ellenőrzését - közölte Vojtéch Bíly, a tárca szóvivője. Miroslav Toman a napokban találkozik Vytenis Andriukaitisszel, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosával, hogy személyesen is megvitassák a problémát - tette hozzá Bíly. Cseh szigor A cseh agrártárca február 20-án jelentette be, hogy a lengyel marhahús csak úgy kerülhet forgalomba, ha azt a cseh ellenőrök saját laboratóriumaikban is megvizsgálják. A csehek az intézkedést azt követően hozták, hogy egy Prága melletti raktárban 700 kilogramm, szalmonellával fertőzött lengyel marhahúst találtak. Ugyanakkor az illetékes szakhatóságok és a cseh rendőrség tovább erősítették a hússzállítmányok, a vendéglők, valamint a húst és húskészítményeket forgalmazó boltok ellenőrzését. A cseh rendőrség bejelentette, hogy (TASR-felvétel) szigorúbban ellenőrzi a Lengyelországból érkező élelmiszereket szállító kamionokat. A cseh élelmiszerellenőrzés múlt héten a Lengyelországból származó baromfihúsban is talált szalmonellát. A lengyelek az Európai Bizottsághoz fordultak, amely felszólította Prágát, hogy szüntesse be az intézkedést. Miután Csehországban újabb szalmonellával fertőzött lengyel húst találtak, a cseh agrárminisztérium közölte: továbbra is szükségesnek tartja a lengyel marhahús szigorú ellenőrzését, mert nem bízik a lengyelországi élelmiszer-ellenőrzési rendszerben, Prága nem kereskedelmi háborút akar Varsóval, hanem meg akarja védeni a cseh lakosság egészségét. Toman levelében tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy Prága csak azután szünteti meg a rendkívüli intézkedést, miután Lengyelország megfelelő intézkedéseket hoz. A lengyel földművelésügyi miniszter, Jan Ardanowski szerint a lengyel élelmiszeripari termékek biztonságosak, és a csehek igyekezete a lengyel hús kiszorítására csak azzal magyarázható, hogy a saját termelőiket szeretnék előnybe hozni. „Az egyik legnagyobb cseh élelmiszeripari cég tulajdonosa például a cseh kormányfő, Andrej Babis” - tette hozzá Ardanowski. Rászorulunk a behozatalra A szlovák földművelésügyi miniszter, Gabriela Matecná már korábban elismerte, hogy Szlovákia egyoldalúan nem tilthatja be a lengyel marhahús behozatalát. „Ehhez először az Európai Bizottságnak kell lépnie” - mondta a tárcavezető, aki azonban többször is arra kérte a lakosságot, hogy ne vásároljon lengyel húst, helyette inkább válassza a „biztonságos szlovákiai élelmiszert”. „Az. elmúlt időszak élelmiszerbotrányaiért a legnagyobb felelősség a lengyel hivatalokat terheli. Hogy egy külföldi hússzállítmány átléphesse a határainkat, átfogó ellenőrzésen kell átesnie a kibocsátó ország élelmiszerfelügyelete részéről” - nyilatkozta Pavol Scensny, a bártfai Mäsovyroba Cimbal’ák vezérigazgatója. Scensny szerint Szlovákia már rég nem önellátó a hús esetében, vagyis rászorulunk a behozatalra, így mindennél fontosabb, hogy az uniós országok élelmiszer-felügyeletei jól végezzék a munkájukat. (TASR, mi, MTI) Visszaszorul a nehéz fizikai munka A szlovákiai alkalmazottak csaknem fele végez valamilyen fizikai munkát, nagyobb lószük azonban a könnyű fizikai munka kategóriába esik - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat felméréséből, amely szerint a szlovákiai dolgozók nagyjából harmada ülőmunkát végez. Pozsony. Szlovákiában az alkalmazottak 32,4 százaléka könnyebb fizikai munkát végez, mialatt az EU- ban a könnyű fizikai dolgozók nem egész 30 százalékot tesznek ki. Kemény fizikai munkát a szlovákiai dolgozók 12,6 százaléka végez, szemben a 11,6 százalékos uniós átlaggal. Magyarországon a megterhelő munkát végzők aránya például csaknem 16 százalékos, és az Európai Unióban csak két ország van, Görögország és Lengyelország, ahol a magyarokhoz képest is többen vannak ebben a kategóriában. A szlovákiai munkavállalók csaknem 23 százaléka olyan állást talált, ahol állva kell tölteni a munkaidő nagyobb részét, de nem számít fizikai munkának. Ilyen munka például a tanároké vagy a bolti eladóké. Összességében az EU dolgozóinak 38,6 százaléka ülőmunkát végez, Szlovákiában a dolgozók csaknem harmada üli végig a munkaidejét. Három olyan ország is van az EU-ban - Hollandia, Németország és Luxemburg -, ahol a munkavállalók között többségben vannak az ülőmunkát végzők. Ide nemcsak a végig számítógép előtt ülő dolgozókat számították be, hanem a callcenterek munkatársait és a sofőröket is. (mi, MTI, TASR) Bárdos Gyulával beszélget Vrabec Mária ► Vivát! 70 éves a Csemadok. Az ünnep alkalmából országos elnöké Keresse a Vasarnap legújabb számát az újságárusoknál! Nőnap alkalmából visszatérő téma, mennyire tudnak érvényesülni a nők a közéletben, vezető pozíciókban, úgy megfizetik és megbecsülik-e őket, mint férfi kollégáikat? A válasz még mindig nem, de Szlovákia európai összehasonlításban is egészen jól áll, hiszen volt már - ha rövid ideig is - nő a miniszterelnökünk, és harmadszor indul nő a köztársaságielnökválasztáson, ráadásul ő az esélyes. Emlékeznek még, ki vott itt az első női elnökjelölt? És arra, hogy mit köszönhetünk Iveta Radicovának? Hány nőt választottak be a szlovák parlamentbe 1990-től? Kik alkotják a túlhajszolt szendvicsgenerációt? Hogy látja a szociológus, milyennek kell lennie egy nőnek? Yasarnai)
