Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-04 / 29. szám

6 I KULTÚRA 2019.február4. | www.ujszo.com A hentes mint falusi kiskirály Hegedűs D. Géza a legjobb férfialakítás díját kapta Szász János legutóbbi filmjében nyújtott játékáért SZABÓ G. LÁSZLÓ Az első világháború utáni Magyarországon, egy vidáki mászárszák kiskirályaként éli meglehetősen egyhangú életét Kodelka Ferenc. Egészen addig, míg egy különös pár bele nem rondít a mindennapjaiba. Onnantól fogva a földi poklot járja. A hentes, a kurva és a félszemű című alkotásban nyújtott játékáért kapta meg pár nappal ezelőtt a ma­gyar filmkritikusoktól a legjobb fér­fialakítás díját Hegedűs D. Géza. „Jó nehéz volt a végeredményhez vezető út - meséli a Kossuth-díjas színész. - Minden tekintetben. Lel­kileg is, fizikailag is. Az, hogy hu­szonöt kilót szedtem magamra a szerephez, nem egyik pillanatról a másikra történt. Volt ennek egy fo­kozata, amire nem is figyeltem. Mi­vel hosszasan készültünk a munká­ra, Szász János, a film rendezője minden egyes találkozásunkkor arra biztatott, hogy még, még, még, híz­zál csak! Közben foglalkoztunk a szereppel, megvizsgáltunk bizo­nyos jeleneteket, jelmezeket néze­gettünk, elmentünk pár helyszínre. A végleges figura egy kopasz férfi lett, de a forgatás elkezdése előtt nem akartuk megmutatni, milyen arcban gondolkodunk. Kopaszparókában fotózgattak, hogy Máthé Tibor, a film ugyancsak most díjazott ope­ratőre is véleményt mondhasson a figuráról. Az első forgatási nap reg­gelén, a helyszínen vágták le a ha­jam. Emlékszem, Istenítélet címen a Salemi boszorkányok bemutatójára készültünk a Vígszínházban. A fő­próbán még hosszú hajjal és szakál­lal játszottam, de a premier napján már kopaszon, kackiás bajusszal. Jaj, de csodálatos volt! Mentem ha­za, és az addig megszokott fejem he­lyett brutálisan kopaszra borotvál­va, hegyes bajusszal álltam a fele-RÖVIDEN Kiadják Salinger ismeretlen műveit New York. J. D. Salinger, a kul­tuszregénnyé vált Zabhegyező szerzőjének eddig ismeretlen műveit készülnek kiadni - jelen­tette be a szerző fia. Miután egyetlen eddig megjelent regényét 1951 -ben kiadták, csak novellái jelentek meg, de nem hagyta abba az írást - tudatta Matt Salinger. Arra a kérdésre, hogy eddig miért nem adták ki apja műveit, azt vá­laszolta: azért, mert egyelőre nincs kiadásra kész állapotban az anyag. „Azt akarta, hogy összerendez­zem, és miután gigászi feladatról van szó, ő is tudta, hogy ehhez sok időre lesz szükség” - magyarázta az író 58 éves fia. „Olyasvalakiről beszélünk, aki 50 éven át írt, anél­kül, hogy bármit megjelentetett volna, tehát rengeteg anyagról van szó. Amint kész leszünk, meg­osztjuk a műveit a nyilvánosság­gal” - fejtette ki Matt Salinger, hozzátéve, hogy ez várhatóan csak évek múlva lesz lehetséges. Jero­me David Salinger 100 évvel ez-Mo st előszörkap tamegafilmkritikusokd íj át (Szkárossy Zsuzsa felvétele) ségem elé. A kerek fej kövérsége annyira felerősödött, hogy a felesé­gem elkezdett hahotázni. Nagyon vidám este volt az, mert akárhány­szor rám nézett, nevetnie kellett. Nekem is furcsa volt a látvány, de gyorsan megszoktam, sőt, akkor éreztem, hogy megérkeztem a sze­rephez, amikor kész lett a fejem. Ér­dekes belső öröm volt ez. Mindent előre kikísérleteztünk. Láttam a ru­háimat, a csizmámat, és ott dolgoz­tunk valahol Salgótarján fölött, kö­zel a szlovák határhoz, egy kis bá­nyásztelepülésen, ahol minden olyan autentikus volt.” Hogy kinek a fejéből pattant ki ez a nem mindennapi külső? Színész, rendező és operatőr közös választá­sa. Hegedűs D. Géza pontosan em­lékszik arra a napra, amikor Szász János és Máthé Tibor „körbeszag­­lászta” őt. „A színművészeti egyetem 160. születésnapját ünnepeltük, 2015. január elsejét írtunk. Mécsest gyúj­tottunk az Ódry Színpad előtt, em­lékeztünk tanárainkra, mestereink­re, az alapítókra. Később átmentünk az Uránia mozi kávézójába, pezsgőt bontottunk, és mindenki jól érezte magát. Ott volt János is, Tibor is, mindketten tanítanak, osztályt ve­zetnek együtt a filmfőtanszakon. És azt vettem észre, hogy elkezdtek körbejárni. Nézegettek. De jó, meg­találtuk, mondta az egyik. Igen, ő az, szólt a másik. És még ott közölték velem, hogy enyém a szerep, Ko­delka Ferenc, a hentes. Aztán jó ide­ig csend volt, nem kerestek, majd János hívott, hogy igen, ezt a szere­pet csak egy magyar színész játsz­­hatja el, aki hordozója az itteni kor­szellemnek. De segítséget kért tő­lem. A filmbeli partnereimet keres­te, és egy hónapon keresztül, ami­kor volt egy kis szabad időm, men­tem vele a helyszínre, ahol a próba­­felvételek folytak. Ki kellett osztani a film másik két szerepét. A félszemü csendőrt, aki a hentes tar­tozását próbálja bevasalni, és a há­nyatott sorsú nőt, aki vele együtt je­lenik meg a faluban. Rengeteget dolgoztunk, nagyon sok próbafel­vétel készült különböző kollégák­kal. Már kezdtem attól félni, és mondtam is Jánosnak, hogy úgy já­rok, mint hajdan egy színészkollé­gám, akit Gertler Viktor választott ki a Gázolás című filmje főszerepére. Hozzá kellett partnemőt keresni, és mire az meglett, addigra a rendező meggondolta magát, és lecserélte a kollégát. Ez történik majd velem is, gondoltam. Annyit nézel, hogy majd elunsz, mondtam Jánosnak, de sze­rencsére tévedtem. Enyém maradt a nekem ígért szerep.” A félszemű szerepét végül Nagy Zsolt, a nagyvárosi kurvát Gryllus Dorka kapta. Hegedűs D. Géza mindkettőjüket ismeri főiskolás ko­ruk óta. Nagy Zsoltot még tanította is. „Mentalitásban, szemléletben, esztétikában Zsolt is, Dorka is ha­sonlóan gondolkodnak a színészet­ről, mint én. Mindent megtesznek, amit a helyzet igazsága megkövetel. Vagány, bevállalós kollégák. Ez a film mindkettőjüktől rendkívüli erőt, nagy teherbíró képességet kívánt. Semmi nem volt akadály számukra. Sem a hó, sem a fagy, sem a marha­telep, sem a mocsár. Örömteli mun­ka marad ez mindannyiunk számára. Repülni tudtunk együtt. Zsoltnak is, Dorkának is őszinte rajongója va­gyok, szeretem és nagyra tartom a művészetüket. Rendkívül jó barát­ságban vagyunk.” Gyermek- és kamaszkorát, amíg el nem kezdte középiskolai éveit a debreceni építészeti technikumban. Hegedűs D. Géza Ibrányban töltötte. A falu henteseit név szerint emlegeti ma is. Eszébe is jutottak mindketten, amikor a szerepére készült. „Oláh Géza bácsi és Tóth Elek bá­csi volt a falu két hentese. Elek bácsi volt hasonló alkatú, mint a filmbeli Kodelka Ferenc. Köpcös, kövér. Oláh Géza bácsi pedig a magas, nyurga. Ő volt a falu tűzoltópa­rancsnoka is. Hentes és tűzoltó­­parancsnok egy személyben. Ha az óvoda felé mentem, mindig Tóth Elek bácsi mészárszéke előtt kellett elsétálnom. Ott állt kint, fehér kö­penyben, a bejáratnak támaszkodva. Ahogy megláttam, mindig sírva fa­kadtam. Később döbbentem rá, hogy ez bizonyára azért volt, mert össze­csatoltam őt az orvossal, aki szintén fehér köpenyt hordott. Oláh Géza bácsi jó barátja volt apukámnak. Hetente egyszer levágott egy mar­hát, s olyankor mindig üzent, hogy mehetek a húsért. Az ötvenes­hatvanas években nem volt még olyan terülj, terülj, asztalkám, mint ma, amikor a szupermarketekben már minden kapható. Ibrányban ak­kor nagy szó volt, ha marhahúshoz jutottunk. Beálltam én is a mészár­szék előtt a sorba, ott gyülekezett a falu népe, de bent már el volt ké­szítve nekem a hús, amit boldogan vittem haza.” Hogy mennyit nyom a latban 2019-ben a filmkritikusok díja? „A magyar színházkritikusoktól már két elismerésem is van - mond­ja a kiváló színész. - Tavaly az Áru­lók című tévéfilmben nyújtott ala­kításomat díjazták, de a filmkritiku­sok most először szavaztak rám, és ez nagy örömmel tölt el. Tényleg. Na­gyon boldog vagyok.” előtt született New Yorkban, és 2010-ben halt meg New Hampshire-ben. (MTI) Cuaróné az amerikai rendezőcóh díja Los Angelas. Roma című fekete­fehér filmjéért Alfonso Cuarón kapta az Amerikai Rendezők Cé­hének (DGA) fódíját. A mexikói rendező ezzel tovább növelte esé­lyét az Oscar-díj elnyerésére, mi­vel a rendezői céh több mint hét évtizedes történetében mindössze hétszer fordult elő, hogy nem a DGA-díjas rendező kapta meg később az amerikai filmakadémia díját a legjobb rendező kategóriá­jában. Üres kézzel távozott a szombat esti díjátadó gáláról Bradley Cooper, holott a film­sztárt két kategóriában is jelölték, a legjobb rendező díján kívül az elsőfilmes rendező díjára is Csil­lag születik című romantikus ze­nés filmjéért. A legjobb elsőfil­­mesnekjáró elismerést Bo Bum­­hamnek ítélték oda Eighth Grade című komédiájáért. (MTI) A magyar filmkritikusok díjazottjai Szilágyi Zsófia Egy nap című filmje kapta a B. Nagy Lász­lóról elnevezett fűdíjat a ma­gyar filmkritikusoktól a Buda­pesten megtartott díjátadón - a díjazott film a 40 körüli Anna egyetlen napját mutatja be. Budapest. A kritikusok további díjait a következő művészek és alko­tások kapták a pénteki ünnepségen. A legjobb rendezés díjával Kenyeres Bálint Tegnap című filmjét jutalmaz­ták. Kovács István Ostrom című munkája lett a legjobb kisjátékfilm, Zurbó Dorottya Könnyű leckék című alkotása a legjobb dokumentumfilm. A legjobb női főszereplő Szamosi Zsófia (ő Anna az Egy napban), a leg­jobb férfi főszereplő pedig Hegedűs D. Géza lett. A legjobb női epizód­alakítás díját Monori Lili, a legjobb férfi epizódalakításét Kovács Zsolt kapta, mindketten Reisz Gábor Rossz versek című filmjében szerepelnek. Különdíjat kapott Milorad Krstic Ru­ben Brandt, a gyűjtő című animációs filmje. A magyar filmkritikusok Ra­gályi Elemér Kossuth-díjas operatőrt Szamosi Zsófia, a legjobb női főszereplő az életműdíjas Ragályi Elemérrel tüntették ki életműdíjjal. (tb) : (Szkárossy Zsuzsa felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents