Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-04 / 29. szám
www.ujszo.com I 2019. február 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Konzumidióták Rendes ellenőrzés helyett menekülés a fogyasztói nacionalizmusba MOLNÁR IVÁN A legújabb lengyel élelmiszerbotrány azt is bebizonyította, hogy a Szlovák Nemzeti Párt alig változott valamit. Fellépése, viselkedése ugyan sokat javult, amióta megvált Ján Slotától, a párttagok többsége azonban képtelen szabadulni a zsigeri nacionalizmustól. A lengyel élelmiszerbotrány szlovákiai szála nem túl bonyolult ügy. Egy lengyel tévétársaság riportjából pár napja kiderült, hogy egy ottani eldugott, kisvárosi vágóhíd illegálisan kereskedett beteg szarvasmarhák húsával. A vágóhídról 2,5 tonna marhahúst vittek ki több mint tíz uniós tagországba, köztük Szlovákiába is. A legfrissebb hírek szerint Szlovákiába több mint 600 kilogrammnyi veszélyes marhahús került, ennek jelentős részét iskolai étkezdéknek és éttermeknek adták tovább, de jutott belőle boltokba is. Hogy egyelőre senkinek semmi baja, az csak a szerencsének köszönhető, nem az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyeletnek, amelynek elvileg az lenne a feladata, hogy kiszűrje a veszélyes élelmiszereket a szlovák piacról. JozefBíres, a felügyelet vezetője ugyan sajnálatát fejezte ki, hogy a veszélyes húst gyerekekkel etették meg, a felettese, Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter azonban úgy döntött, hogy a legjobb védekezés a támadás. „A lakosságnak azt ajánlom, hogy ne fogyasszanak lengyel marhahúst... Vásároljanak inkább szlovák húst” - ajánlja a Szlovák Nemzeti Párt által jelölt tárcavezető. Hogy erre már senki sem kapja fel a fejét, az csak annak köszönhető, hogy szinte naponta jutnak el hozzánk ilyen üzenetek, a többség így teljesen normálisnak tartja a fogyasztói nacionalizmust. Mindez azonban nem sokban különbözik attól, mint ha például a belügyminiszter egy magyar állampolgár által Szlovákiában elkövetett nemi erőszakot követően arra szólítaná fel a szlovák nőket, hogy tartózkodjanak a magyaroktól, válasszák a „biztonságosabb” szlovák férfiakat. Lengyelország évente 560 ezer tonna marhahúst produkál, aminek a 85 százalékát uniós tagországokba exportálja. Az 560 ezer tonnából most találtak két és felet, amely veszélyesnek minősült. Aki ebből arra a következtetésre jut, mint Matecná, az a legszerényebb megfogalmazással élve is fogyasztói nacionalista, ami manapság a legelfogadottabb pótszere a valódi nacionalizmusnak. Sokaknak ugyan eltúlzottnak tűnhet a kettő összehasonlítása, nem árt azonban tudni, hogy a fogyasztói nacionalizmus csak egy lépésre van a valódi sovinizmustól, és könnyen átcsaphat véresen komoly idegengyűlöletbe. A földművelésügyi miniszter a hangzatos nemzeti jelszavak helyett így inkább arra ügyelhetne, hogy a hatáskörébe tartozó fogyasztóvédelem hatékonyan szűrje ki a veszélyes élelmiszereket, függetlenül azok származási helyétől. MI AZ, HOGY BÜÜÖS? ÉS A KÖLKÖKNEK JÓ VOLT AZ ISKOLAI MENZÁN, MI? (Lubomír Kotrha karikatúrája) Londoni zavargásokra és a királynő kimenekítésére készülnek a britek Közös félelmeink KERÉNYI GYÖRGY A magyar közösség(ek) polarizálódását mindannyian érezzük. De valóban akkora-e a politikai megosztottság közöttünk, ahogy a kommentek és Facebook-posztok mutatják? Tényleg homlokegyenest mást gondolunk a világról, mint politikai ellenlábasaink, máshová szavazó polgártársaink? Egy kutatás szerint a közösségi médiából áradó őrjöngés dacára az amerikaiak sokkal hasonlóbban gondolkodnak - ott - sarkosnak tartott kérdésekről, mint gondolnánk. A kutatók a PC (a „politikailag helyes beszéd”) kultúrája körül vizsgálódtak, jó nagy, 8 ezres mintán. (Tudják, ez az az alapvetően balos, elsősorban nyelvi elvárásrendszer, mely szerint még egy parlamenti képviselőt sem helyes lecigányozni, és ami ellen Trump és Orbán is háborút hirdetett, bár nálunk messze nincs olyan kultúrája, mint a tengerentúlon.) A bevándorlás, a fehérek privilégiumai vagy a szexuális zaklatások tekintetében az amerikaiaknak csak egyharmada vall a középtől élesen eltérő nézeteket a bal- és a jobboldal szélén. A kétharmadnak, akiket a kutatók „fáradt többségnek” neveztek, elege van a szélsőségesen megosztott társadalmi közbeszédből. De még náluk is többen, az amerikaiak 80 százaléka tartja társadalmi problémának a PC-t, még a feketék %-e is. „Nap mint nap amint felébredsz, úgy tűnik, mintha valami megváltozott volna... Figyelni kell mindig arra, hogy mit mondasz. A PC ebben az értelemben ijesztő” - mondta a kutatóknak egy 40 éves őslakos (indián) amerikai. A kutatás szerint sem az életkor, sem a rassz nem hajlamosít a PC támogatására, a magas jövedelem és magas iskolázottsági szint viszont igen. Ugyanakkor, bár a társadalom nagyja elidegenedett a PC-kultúrától, 82%-uk a gyűlöletbeszédet is problémának tartja. Vagyis az amerikaiak négyötöde utálja a rasszizmust, de nem gondolja, hogy a PC mostani formája válasz lenne a faji alapú igazságtalanságokra. A kutató végkövetkeztetése, hogy nagyon nagy a különbség a progresszív elit (és az általa vezetett intézmények: egyetemek, mértékadó lapok stb.) nézőpontja és a társadalmi valóság között, úgyhogy a balos elitnek jobban meg kellene ismernie az amerikai társadalmat. Egy szintén tavalyi kutatás szerint a magyar társadalom értékrendje is konszenzusos, ha nem is annyira, mint a PC tekintetében az amerikai. A magyarországiak gazdaságpolitikai világképe egyértelműen újraelosztóbaloldali (a fideszeseké is), társadalmi értékrendje viszont „inkább zárt, mint nyitott, de nincs akkora különbség, mint korábban látszott, és kevés a szélsőségesen gondolkozó választó”. (A cigányok beilleszkedésében 72% nem hisz, 68% nem szeremé, ha más kultúrájú emberek költöznének Magyarországra, és nagyon konzervatív a gyerekekkel és a nőkkel kapcsolatos családi szerepek szempontjából: 82% szerint a nevelésnek a legfontosabb szerepe a fegyelem és a rend megtanítása. Viszont szinte ugyanannyian fogadják (49%) és utasítják el (46%) a homoszexualitást. A melegházasság - egy másik kutatás szerint - már egyértelműen elutasított.) A törésvonal tehát a nyitott vagy zárt társadalom kérdésében van. Tudjuk azt is, hogy az elmúlt években a korábbinál sokkal elzárkózóbb lett a társadalom az idegenektől. Hogy ez a sok hamis állítást is futtató kormányzati propaganda vagy a menekültválság következménye-e, nehezen szétszálazható. A politika maga is meg tudja teremteni azokat a szükségleteket, melyekre aztán választ ad. Mind a brexitben, mind az olyan populista politikusok sikerében, mint Trump vagy Orbán, nagy szerepet játszott a társadalmi elbizonytalanodás, a korábban biztos pozíciók gyengülése. És bár a brexitnél nem volt egyértelmű az összefüggés iskolázottság és a politikai álláspont között, Trumpot és Orbánt is inkább a városi, iskolázottabb rétegek utasítják el. Azok, akik alkalmazkodóképesebbek a globalizálódó, a korábbinál gyorsabban változó gazdaságban és társadalomban, anyagilag kevésbé sebezhetőek, mobilabbak. A politika két dolgot tehet ilyen helyzetben: lereagálja ezeket a különbségeket, és kiszolgálja (netán szítja) az elbizonytalanodásból fakadó félelmeket, vagy igyekszik megfékezni a polarizálódást: a jövedelmi és társadalmi különbségek csökkentésével és mintaadással egy elfogadóbb társadalmi diskurzusban. És ha az iskolázottsági szint vált a legfontosabb társadalmi választóvonallá, akkor ezerrel invesztál az oktatásba. Több megértés és kevesebb fal tehát: mindkét oldalról. A szerző Pozsonyban (is) élő magyarországi újságíró A brit hatóságok elővették a hidegháború alatt megtervezett vészforgatókönyveket, hogy ki tudják menekíteni a királyi családot, ha zavargások törnének ki a megállapodás nélküli brexit miatt. Az evakuálási tervek frissítéséről a Sunday Times írt egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrásra hivatkozva. Márpedig egyre kisebb a valószínűsége, hogy létrejön valamiféle megállapodás, mivel a március 29-i kilépés vészesen közeleg. Az üzleti körök arra figyelmeztetnek, hogy megállapodás nélküli brexit esetén az új vámszabályok miatt késhetnek az ÉU-ból érkező áruk, így gyógyszer- és élelmiszerhiány is kialakulhat. Jacob Rees-Mogg konzervatív képviselő viszont a Mail on Sundaynek túlzásnak nevezte az evakuálási terveket és a hatóságok aggodalmát, hiszen a királyi család a második világháború alatt is Londonban maradt. Theresa May szerint mindenképp kilépnek az EU-ból, és ő elszántan törekszik arra, hogy ez március 29-én legyen. Ez szinte biztosan rendezetlen brexitet jelent, és May ezzel gyakorlatilag ellentmondott saját külügyminiszterének, aki felvetette a kilépés elhalasztását. A kormányfő a The Sunday Telegráph-ba írt erről cikket, leszögezve: eltökélt szándéka a március 29-i kilépés. Jeremy Hunt külügyminiszter a múlt hétén komoly feltűnést keltve kijelentette: szükség lehet a kilépés elhalasztására, mivel további, kritikus jelentőségű tervezeteket is törvénybe kell még iktatni. Heiko Maas német külügyminiszter szerint rendkívül kicsi az esélye, hogy az Egyesült Királyság leállítja a brexitet. A Funke médiacsoport lapjaiban megjelent intejjúban azt mondta: „Ez az, amit mi a legjobban szeretnék, de ne legyenek illúzióink. Rendkívül kicsi az esélye, hogy a brexit exitál.” Maas ismét hangsúlyozta, hogy a megállapodás nélküli brexit elkerülésének egyetlen módja az, ha az Egyesült Királyság elfogadja azt a létező megállapodást, amelyet a brit kormány és az unió tárgyalói két év munkájával hoztak tető alá. Ismét leszögezte, hogy az egyezséget nem lehet újratárgyalni, mert „már a megállapodás is kompromisszum volt az EU részéről”. (Reuters, 444.hu, MTI) FIGYELŐ Orbán fogadja a pápát Csíksomlyón Az Adevarul című román lap azt írta, hogy június elején a magyar miniszterelnök fogja fogadni Ferenc pápát Csíksomlyón. A lap a székelyföldi románok találkozójára hivatkozik, ahol ortodox püspökük, Andrei Moldovan azt állította: sem Klaus Iohannis román államfő, sem Viorica Dancila miniszterelnök nem megy Csíksomlyóra, így Orbán Viktor fogadja ott a pápát. A lap egyik bloggere felszólította a hatóságokat, hogy a pápa látogatásának valamennyi helyszínén a román állam vezetői fogadják az egyházfőt. A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma elnevezésű szervezet hétvégi ülésén - ahol a blogger szerint a román püspök nyilatkozata elhangzott - egy nyílt levelet is közzétettek. Ebben a székelyföldi román szervezetek konkrét intézkedéseket kémek az államtól, „amelyek gátat szabnak Magyarország törekvésének, hogy kiteijessze szuverenitását Székelyföldre az erdélyi beruházásokkal”. Orbán sajtófőnök úgy reagált, a hír hír „sajtókacsa”, nem foglalkoznak vele. (MTI)
