Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-22 / 45. szám
4 RÉGIÓ 2019. február 22. | www.ujszo.com Még sokáig a zátony foglya marad a hajó Több mint egy hónapja vesztegel a Dunán (MTI-felvétel) GULYÁS ZSUZSANNA Több mint egy hónapja vesztegel a Helemba-szigetnól egy román felségjelzésű teherhajó. Arról, hogyan és miért futott zátonyra, több egymásnak ellentmondó hír jelent meg. „Nagy részük hírlapi kacsa" - állítja a dunaszerdahelyi Buday László, a Jégtörő I. matróza. Buday szerint hibát követnek el azok az újságok és hírportálok, amelyek ellenőrizetlenül vesznek át információkat hírügynökségektől és olykor egymástól is. „A Helembánál zátonyra futott hajó esete ékesen bizonyítja, hogy szakértők bevonása nélkül könnyen bakot lehet lőni” - konstatálta a matróz. Mi történhetett? Az eddig megjelent hírek szerint a JESS nevű román felségjelzésű hajó január 17-én futott zátonyra a Helemba-szigetnél. Az RTL Klub szerint azért futhatott zátonyra, mert elaludt a kapitány. Az ATV értesülései szerint a galibát az okozta, hogy a legénység uszadékfának nézett egy hajózási bóját, ezért rossz irányba kormányozták a hajót. „A teherszállító egyébként nem sérült meg, és nem folyt ki belőle veszélyes anyag a Dunába. Jó ideig azonban nincs esély arra, hogy a hajót megmozdítsák” - írta ezzel kapcsolatban az infoesztergom.hu. Ahhoz, hogy a hajó továbbhaladhasson, arra van szükség, hogy jelentősen emelkedjen a víz szintje. Nyelvi félreértés? Több helyen megjelent az az információ is, hogy a galibát kommunikációs zavar okozta. Bár a veszteglő hajón szolgáló román matróz nem beszél se magyarul, se angolul, a Meglepetés magazinnak sikerült szót értenie vele. A balesetről így nyilatkozott: „Csütörtök volt, vaksötét, és egy másik uszály közeledett felénk. Hajóvonták találkozása, így nevezik ezt a szaknyelvben. Ilyenkor az a szokás, hogy a kapitányok rádión egyeztetnek, ki melyik irányba forduljon, nehogy baleset történjen. így történt aznap is, de amíg az egyikük csak angolul, a másik — a miénk - csak németül beszélt, így egy nyelvi félreértésből mi végül jobbra fordultunk - egyenesen a zátonynak.” Félrevezető információk Buday László, a Jégtörő I. matróza nem titkolt hosszússággal hangjában világított rá azokra a pontatlanságokra, melyek véleménye szerint félrevezetik a gyanútlan olvasót. Buday szerint a hajóskapitány megnevezés nem helytálló. „Az EU-ba lépésünkkel, sajnos, az a rang, hogy hajóskapitány megszűnt. Helyette a magyar nyelvben hivatalosan a hajóvezető kifejezést használjuk, ami nem tévesztendő össze a kormányossal. Többműszakos üzemmód esetén, ha több azonos rangú hajóvezető váltja egymást vezetés közben, akkor egy közülük a hajó parancsnoka” - szögezte le Buday. Buday szerint elképzelhetetlen, hogy a hajók vezetői nem tudtak szót érteni. „Egyelőre nincs angol nyelvű kommunikáció a Dunán. A német és a francia nyelv a hivatalos. A hajóvezetőknek németből vizsgát is kell tenni” - hangsúlyozta. Uszály vagy hajó? Ebben az esetben az uszály elnevezést és a hajóvonták találkozása szókapcsolat használatát is félrevezetőnek tartja. „Az uszály önerőből haladásra képtelén úszómű. Rendszerint vontatókötelekkel vontatja vagy mellévett alakzatban továbbítja a vontatóhajó. Hajóvontáról akkor beszélünk, ha egy vagy több géphajó vontat egy vagy több uszályt, úszó munkagépet, úszóművet, úszó anyagok kötelékét. Ezt vontatott köteléknek is nevezzük. Ma már ez a fajta vízi szállítás nagyon-nagyon ritka, a tolóhajók elterjedésével és a tolt kötelékek bevezetésével ez a szállítási mód jóformán megszűnt. Ma csak kivételes szállításoknál alkalmazzuk” - magyarázta. Nem ismerték a terepet? Azt az érvelést, hogy a kapitány nem ismerte a terepet, nem tartja helytállónak. „Ahhoz, hogy a hajóvezető önállóan vezethessen, kereskedelmi vagy személy haj ót, vonalismeretből kell vizsgát tennie. Ha nem tett le ilyen vizsgát, a működtetőnek lotzot, tehát olyan kalauz-haj óvezetőt kell mellé alkalmaznia, akinek van szükséges vonalismerete, és kalauzolni tudja őt a problémás szakaszokon” - hangsúlyozta. így az, hogy mi történt január 17-én, csak a hivatalos vizsgálat lezárása után derül ki. Ennek alapja az AIS transzponder adatainak elemzése, amelyből nemcsak a hajó nevét, lajstromszámát, legközeíebbi úti célját és sebességét lehet megállapítani, hanem azt is, hogy ha áll, horgonyon van-e, működésben van-e a motorja, és ami ebben az esetben lényeges: a legközelebbi hajókhoz mért távolságát. r Közbeszerzési törvényt sértettek Ogyallán V. KRASZNICA MELITTA Több törvénysértésre is rámutat az a főellenőri jelentés, amely az égyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda tetőbeépítése kivitelezőjének kiválasztására vonatkozó közbeszerzést vizsgálta. Az ellenőrzés lefolytatását, még városi képviselőként, az időközben polgármesterré választott Peter Závodsky indítványozta, és a legutóbbi testületi ülósen terjesztette az önkormányzat elé Cserge Kálmán főellenőr. GYALLA Az iskola, illetve a fenntartó város a magyar állam által meghirdetett óvodabővítési program keretében, a Betlhen Gábor Alap közvetítésével első körben 60 millió forintot (190 ezer euró) kapott. Ebből az összegből a szükséges bontási munkákat és egy új, sátortetős épületszint ráépítését végezték el. Az egész projekt értékemintegy 140 millió forint(450 ezer euró), a második fázis a belső terek, termek kialakítását foglalja magába; erre még nincs meg az anyagi forrás. Kettéosztott kiírás A főellenőri jelentés szerint a város több pontban megsértette a közbeszerzési törvényt. Elsősorban is két önálló részre bontási, valamint építési munkákra osztották fel a kiírást, így az értékhatár változásával más besorolást kapott a közbeszerzés, és az úgynevezett alacsony értékű megbízatásra vonatkozó előírások szerint lehetett eljárni. A megbízás ilyetén szétválasztása viszont ellentétes a közbeszerzési törvény idevágó rendelkezdéseivei. A város a közbeszerzés lefolytatását arra a külső szakértő cégre bízta, amellyel korábban 3 évre szóló keretszerződése volt. Ez a szerződés viszont az új megbízatás idején néhány napja már lejárt. A közbeszerzést végző Ledas Kft. három potenciális érdeklődőt szólított meg, akik megkapták az összes szükséges dokumentációt, a város honlapján elektronikus formában megjelent kiírás mellékleteit viszont nem lehetett megnyitni; ezzel a további potenciális érdeklődők versenyhátrányba kerültek. A főellenőri jelentés kitér arra is, hogy az egyik jelentkező, a Jai Group Kft. panasszal élt amiatt, mert ajánlatukat a közbeszerzést végző társaság nem vette figyelembe, pedig ők elektronikus formában időben (46 perccel a határidő lejárta előtt!) elküldték. Ezért elmaradt hasznuk megtérítését kérik a várostól. Az elv nem csorbult Cserge Kálmán a testületi ülésen arra is rámutatott, hogy bár valóban történtek szabálysértések a közbeszerzés során, azt nem lehet elvitatni, hogy a rendelkezésre állt összeget gazdaságosan használták fel. A kivitelező, azaz a legjobb árajánlatot adott pályázó, a pénzből a lehető legtöbb munkát elvégezte, és a várostól sem lehet szándékosságot feltételezni az elkövetett hibákért. A képviselők - akik közül többen ezt a témát a választási kampányban is felhasználták az előző városvezetés ellen - a személyi felelősségre vonás kérdését firtatták. Peter Závodsky polgármester jogásszal való konzultációra hivatkozva leszögezte, nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a hivatalban ki a közvetlen felelős a történtekért. Végső soron azonban mindenért a város statutáris képviselőjét - azaz a mindenkori polgármestert - terheli a felelősség. Bastemák Ildikó, a város korábbi polgármestere megjegyezte: a város egy profi céget bízott meg a közbeszerzéssel, amelynek munkájával korábban elégedettek voltak. „Azt is tudatosítani kell, hogy a projekt által előírtakból és a meglévő pénzkeretből kiindulva örülhetünk, hogy akadt, aki vállalta a kivitelezést, és állítom, saját hasznának rovására, jó minőségben elvégezte a munkát. Ha nem vágunk bele, elveszhetett volna a pályázati támogatás” - tette hozzá. Panasszal ólt egy pályázó Eközben az egyik sikertelen pályázó, a Jai Group Kft. panasszal élt, mert ajánlatát nem vette figyelembe a közbeszerző. Egyben peren kívüli megegyezést ajánlott a városnak mint a közbeszerzés kiírójának, amelyben a kiírási összeg 15 százalékának megfelelő értékű (20 400 ezer euró) kártérítést követel elmaradt haszna fejében. A főellenőri jelentés szerint a panaszt kivizsgálták, és jogosnak találták. Ezzel szemben a Ledas Kft. álláspontja szerint az ajánlatot azért nem vették figyelembe, mert az nem megfelelő, határidőn túl érkezett, és közvetlenül a „levélszemét - spam” postában kötött ki. Stefan Mikula, a Ledas Kft. ügyvezetője lapunk kérdésére elmondta, a közbeszerzést a várostól kapott megrendelés alapján a közbeszerzésekről szóló törvénnyel összhangban folytatták le. Bár erre a törvény nem kötelezte őket, Ogyalla város honlapján is közzétették a felhívást. Rámutatott: a Jai Group Kft. két hónappal a közbeszerzés lefolytatása után, csupán 2018 októberében emelt panaszt, amikor gyakorlatilag már el is végezték a munkákat, pedig a nyertessel kötött szerződés már 2018. augusztus 8-án felkerült a város honlapjára, tehát ott bárki megtekinthette. A peren kívüli megegyezés lehetőségét a városvezetés elvetette, amint a testületi ülésen elhangzott, megkérdőjelezhető a kért összeg nagysága, és egyébként is, a közbeszerzést a Ledas Kft. folytatta le. Félkész állapot A közbeszerzés körüli visszásságok és a kialakult helyzetet meglovagoló politikai csatározások miatt könnyen előfordulhat, hogy huzamosabb ideig félkész állapotban marad a megkezdett beruházás. „Már annak is nagyon örülünk, hogy a magyar államnak köszönhetően elkészült a sátortető, mivel az előző években folyamatosak voltak a beázások - mondta Deme László, a Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda igazgatója. - A valódi cél, az óvodabővítés, új termek kialakítása azonban még várat magára, pedig nagy szükségünk lenne rá. Ha azt akarjuk, hogy még évek múlva is legyen magyar nyelvű oktatás a városban, akkor megfelelő körülményeket kell teremtenünk az óvodában és az iskolában is. Azzal is a szülők kedvében szeretnénkjámi, hogy már kétéves kortól felvesszük az óvodába a kicsiket. Egy közösségi tér kialakítása szintén szerepel a tervekben, és bővíteni szeretnénk a Fesztyemlékszobánkat is.” Az igazgató csak abban bízhat, hogy egy következő pályázati körben újból sikerül magyarországi támogatásokat lehívniuk. A város beruházási tervei között ugyanis egyelőre nem szerepel a magyar alapiskola tetőterének beépítése. Az iskolaépület új szintje és sátortetője elkészült, de a beruházás második fázisa, a termek kialakítása egyelőre távolinak tűnik (A szerző felvétele) ■
