Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-18 / 41. szám
2019. FEBRUÁR 18. EGESZSEG A vérünk egy nap alatt majdnem 20 ezer km-t utazik a testünkben. www.ujszo.com Az emberi test mikroorganizmusok segítségével működik. A jól működő immunrendszer felismeri és eredményesen védekezik a káros mikrobák ellen, és türelmesen együttműködik a testüregeinkben, emésztőrendszerünkben és a bőr felszínén található hasznos mikroorganizmusokkal. Miután felhasználták az újszülött beleiben az oxigént, lehetőséget kapnak a szaporodásra az anaerob mikroorganizmusok, melyek a belek mikroflórájának 99%-át teszik ki. így alakul ki a mikrobion. A lactobacillusok és a bifidobaktériumok szoptatáskor jutnak a csecsemő szervezetébe, és a bélflóra jelentős részét alkotják. A szoptatás befejeztével a baba bélflórája akár 35 000 mikroorganizmus fájt is tartalmazhat. Az étel felszínén levő mikrobák nem hőkezelt gyümölccsel, zöldséggel kerülnek be az emésztőrendszerbe, ahol a gyomorsav, majd az epe és a hasnyálmirigy emésztőnedvei próbálják hatástalanítani őket. Vannak nem élősködő bélbaktériumok, amelyek segítik az anyagcserefolyamatokat. A legtöbb ilyen baktérium a vékonybélben található. Egy részük a bélbolyhok nyálkahártyájához tapad, egy részük pedig a tápanyagokkal keveredve a bélüregben található. Összetételük, arányuk nagyrészt a gazdatest egészségéért, immunreakcióiért felelős. Miért van szükségünk rájuk? • Miközben fellépnek a betegséget okozó baktériumok ellen, savassá változtatják az emésztésre váró tápanyagok és a béltartalom pH-értékét. Ez nem jó a betegséget okozó baktériumoknak. Ráadásul baktériumölő anyagokat is termelnek, és meggátolják, hogy a patogén mikroorganizmusok a bélbolyhokra telepedjenek. • Erősítik a bélnyálkahártya védekező képességét, mégpedig speciális nyálka- és klórvegyületek termelésével, továbbá segítik a bolyhok felszínét alkotó enterociták egymáshoz tapadását. • Immunrendszert serkentő hatásukkal aktivizálják a bolyhok fedőhámjának sejtjeit, sőt a nyiroksejteket, a monocitákat és a makrofágokat is. Ráadásul speciális fehérjék képződése által nyugtatnak és csökkentik a gyulladást. • Segítik a rostok emésztését, így kis molekulaszámú cukrok, zsírsavak keletkeznek. Itt képződik a K-, a K2-, a B12-vitamin és a folsav. Ezek a hasznos baktériumok nemcsak az immunrendszert, hanem az egész testre ható idegrendszeri és a belső egyensúlyt teremtő homeosztatikus folyamatokat szabályozzák. Röviden bemutatjuk a legismertebbeket: • Lactobacillus acidophillus -a tej erjedését váltja ki. A tejcukor lebontásával tejsavat termel, így a pH-érték akár 2-re is lecsökkenhet. Baktériumölő hatású, hozzájárul a bélflóra állandóságához, megakadályozza a kóros, fertőzést okozó baktériumok elszaporodását. • Lactobacillus helveticus - szaporodásához és működéséhez a 39-50 C-fok az ideális, elősegíti a tejsav termelődését és a tejcukor lebontását. PH- értéke alacsony. Dr. Balázs Tibor • Escherichia coli - az egészséges ember normális bélflórájának része. Többségében testünket segítő törzsek alkotják. Ráadásul a K2-vitamint is ők termelik. Azonban patogén törzsek is vannak közöttük, melyek húgyúti gyulladást, sőt az újszülött központi idegrendszerének gyulladását okozzák. • Enterococcus (Streptococcus) faecalis: csupán kis mennyiségben, főleg a vastagbélben fordul elő. Anaerob (oxigénmentes) közegben szaporodik, és az enzimatikus lebontásban vesz részt. A patogén törzsek kórházi (nozokomiális) fertőzést okozhatnak. Ha megbomlik az egyensúly... Az egészséges emberi test a változatos étkezéssel tudja fenntartani a mikroflóra egyensúlyát. A hangsúly a tejtermékeken és a tej erjedésén van. Amikor betegség miatt (például antibiotikumok szedése után) ez az egyensúly felborul, és elpusztulnak a hasznos baktériumok, olyan preparátumok állnak rendelkezésünkre, melyek a szokásos étrendnél sokkal nagyobb koncentrációban tartalmaznak jótékony mikroorganizmusokat. Miután az antibiotikum a jótékony bélflórát is elpusztítja, felborul a természetes egyensúly. Elszaporodnak a kórokozó baktériumtörzsek, amelyek hasfájást, hasmenést, az immunrendszer legyengülését váltják ki. Mit tehet a beteg? Amikor csökken a hasznos mikroorganizmusok száma, és elszaporodhatnak a kórokozó baktériumok, a hiányzó baktériumtörzseket lehet pótolni, például a lactobacillusokat és a bifidobakté-riumokat. Hamarosan újra benépesítik beleinket, és helyreállítják a bélflóra egyensúlyát. Az átlagember nem is tudja, hogy milyen összefüggés van a bélflóra minősége és összetétele, valamint az alapvető immunológiai mechaniz-Ha megújul a bélflóra, ez jó hatással van nemcsak az immunrendszer működésére, hanemfizikai erőnlétünkre és teljesítőképességünkre is. musok között. Ha megújul a bélflóra, ez jó hatással van nemcsak az immunrendszer működésére, hanem fizikai erőnlétünkre és teljesítőképességünkre is. Ezt az ismeretet akár megelőzésként is hasznosítani lehet, főleg a bélflórát terhelő betegség kezelése után vagy az antibiotikumos kezelés okozta kóros folyamatok megszüntetésére. A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosa Az agyunkban lévő neuronok pontosan ugyanúgy kapcsolódnak össze, mint ahogy az univerzum épül fel. Hitte volna, hogy kicsivel gazdagabb, mint gondolná? Az emberi testben ugyanis 0,2 mg arany van. A szaglás, a hallás, a látás, az érintés és az ízlelés mellett még pontosan 15 „érzékünk" van, egyebek mellett az egyensúly, a hőmérséklet, a fajdalom, az idő, a szomjúság és a teltség érzése. Egyes nők több színt látnak másoknál. Az átlagos színreceptor-szám a három lenne, de az előbb említett különleges személyeknek négy vagy akár öt is lehet, így többféle árnyalatot képesek felfedezni, (é) Kockázatos lehet az artroszkópia Ötven év felett gyakran végeznek degeneratív elváltozás (porckopás, artrózis) okozta térdfajdalom miatt artroszkópos beavatkozást, de egy új tanulmány szerint, melyet dán kutatók közöltek a British Medical Journal orvosi folyóiratban, a műtétnek komoly kockázata van, és nincs tartós haszna. A dán kutatók kilenc vizsgálat eredményeit tekintették át, csaknem 1300, 50 és 62 év közötti beteg adatai alapján. A betegek fájdalma 36-tól 100-ig terjedt a 100 pontos skálán, és a műtéti eljárást összehasonlították más eljárásokkal, mint álműtét, gyógyszeres kezelés és gyógytorna. A vizsgálat csak a degeneratív eredetű fájdalom miatt végzett műtétekkel foglalkozott, szalag- vagy porcsérülés miatt végzett artroszkópiával nem. A műtét után kicsit csökkent a fajdalom, a kontrollcsoporttal összehasonlítva az első hat hónap során, ezen túl azonban nem volt különbség a két csoport között sem a fajdalomskálán, sem a mozgásterjedelemben. A műtét leggyakoribb szövődménye a mélyvénás trombózis volt, 1000 műtét közül 4-nél fordult elő. Ritkább volt a fertőzés, a tüdőembólia és a halál. A tanulmány első szerzője szerint a betegeket fel kell világosítani arról, hogy kevés a haszna ennek a műtérnek, és van kockázata. (British Medical Journal) Qak a bélrendszerben nagy menynyiségű hasznos mikroorganizmus van. Ezek védenek bennünket a kórokozók bejutásától és elszaporodásától. Ez a mikroflóra alakítja immunrendszerünket, értékes vegyületeket termel, és szimbiózisban él a az emberi szervezettel. A bélbaktériumok tehát pótolhatatlanok, és szorosan együttműködnek a gazdaszervezettel. Az immunrendszer központja a bél Immunrendszerünk 70%-a bélrendszerünkben van. A jótékony baktériumok (mikrobion) összetétele változatos, hiszen a genetikai tényezőkön kívül életkörülményeink, táplálkozási szokásaink, aktuális betegségeink, lakhelyünk, életminőségünk és ételeink rosttartalma is befolyásolja összetételét és működését. Fontos szelepet játszik például az is, hogy az újszülött hogyan jön a világra. Hagyományos szüléskor az újszülött a végbél mikrobái útján találkozik az anya mikroorganizmusaival. Ezek az aerob, vagyis az oxigént kedvelő mikroorganizmusok. Röviden A hasznos mikroorganizmusok szerepe egészségünk megőrzésében 10 GYÓGYHÍRFtí