Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-16 / 40. szám
RÖVIDEN Biztonságpolitikai csúcskonferencia München. Tegnap kezdődött az 55. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (MSC), a biztonságpolitika első számú nemzetközi fóruma. A tervezett témák között szerepel az Európai Unió és a transzatlanti kapcsolatrendszer jövője, Kína felemelkedése a világhatalmak közé, a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközök leszereléséről'szóló amerikai-orosz szerződés (INF) megszűnésével fenyegető helyzet, a szíriai és az afganisztáni polgárháború, Irán helyzete és az ukrán válság. A biztonságpolitika davosi fórumának is nevezett tanácskozásra 600 politikai, katonai, gazdasági vezetőt, szakértőt és civil aktivistát várnak, köztük 35 állam-, illetve kormányfőt, 50 külügyminisztert és 30 védelmi minisztert. Felszólal Mike Pence amerikai alelnök, Angela Merkel német kancellár, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, Petro Porosenko ukrán államfő és Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. (MTI) Mogherini és Pompeo találkozója Brüsszel. A transzatlanti együttműködés, az unió és az USA közötti kapcsolatok fontosságát hangsúlyozták a felek Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő brüsszeli találkozóján. Mogherini rámutatott, mindketten fontosnak tartják az együttműködést számos kérdésben, például a békés és demokratikus venezuelai átmenetben, a szíriai rendezésben, az afganisztáni béke megteremtésében és a Koreai-félsziget atomfegyvermentesítésében. A tárgyaláson téma volt Ukrajna és a Nyugat- Balkán is. Utóbbi kapcsán elsősorban a macedón névvita rendezését követő helyzetről, valamint az EU-s védnökség alatt zajló szerb-koszovói párbeszéd iránti amerikai támogatás kérdéséről volt szó. (MTI) India figyelmeztette Pakisztánt Szrinagar/Újdelhi. Narendra Modi indiai miniszterelnök tegnap figyelmeztette Pakisztánt, hogy kemény válaszra számíthat a Kasmír indiai részén történt robbantásos merénylet miatt, mert kormánya Pakisztánt tartja felelősnek a történtekért. Az incidens tovább fokozhatja a feszültséget a nukleáris fegyverekkel is rendelkező országok között. Az India és Pakisztán közötti vitatott hovatartozású terület legnagyobb városa, Szrinagar peremén végrehajtott csütörtöki robbantásos merénylet egy félkatonai gépkocsioszlopot ért. A merényletben legalább 44 ember halt meg. Az öngyilkos merénylet elkövetőjeként a Mohamed hadserege nevű, pakisztáni székhelyű katonai csoport jelentkezett. India és Pakisztán több háborút is vívott Kasmír megszerzéséért. (MTI) 6J___________________ KÜLFÖLD 2019. február 16. | www.ujszo.corr Az amerikai külügyi tárca az ottani zavaros helyzet miatt hazarendelte nem kulcsfontosságú diplomatáit Haitiről. A karibi országban egy hete erőszakos összecsapások sorozata pusztít, és politikai bizonytalanság uralkodik. Haitin a múlt hét közepe óta tartanak a zavargások, amelyekben eddig hét emb^r vesztette életét. A helybéliek az életkörülmények romlása miatt tiltakoznak, Jovenel Moise elnököt teszik felelőssé az ország helyzetéért és a lemondását követelik. Haiti a nyugati félteke legszegényebb országa. (tasr/ap) Tramp: rendkívüli állapot Washington. Az amerikai szenátus után a demokrata párti többségű képviselőház is megszavazta a kormány finanszírozásáról szóló törvényt, így véglegesen elkerülhetővé vált az újabb részleges kormányzati leállás. A törvény nem tartalmazza a Donald Trump által kért 5,7 milliárd dollárt a déli határon építendő falra, de tartalmaz egy 1,375 milliárdos összeget a határbiztonság erősítésére. A törvény kizárja konkrét fal építését és leszögezi, hogy ez az összeg 55 mérföldnyi kerítés és mellette húzódó gyalogösvény létrehozását szolgálja. A kongresszus egésze által elfogadott törvényjavaslatot a honatyák továbbküldték a Fehér Házba elnöki aláírásra. Rendkívüli állapotot hirdet ki Donald Trump amerikai elnök annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a mexikói határra ígért fal megépítéséhez szükséges pénzösszeget. Trump előtte aláírta a kormány finanszírozásáról szóló és a kongresszus által megszavazott törvényt, így véglegesen elkerülhetővé vált az újabb részleges kormányzati leállás. A Fehér Ház szóvivője egyébként már korábban jelezte jelezte, hogy az elnök rendkívüli állapotot hirdet. A szenátus republikánus többségének vezetője, Mitch McConnell támogatásáról biztosította a rendkívüli állapot kihirdetését. Nancy Pelosi demokrata párti házelnök viszont közölte: az amerikai-mexikói határon kialakult helyzet nem rendkívüli, nincs ok a rendkívüli állapot kihirdetésére, de ha ez mégis megtörténne, akkor a képviselőház demokrata párti többsége „megfelelő választ fog adni” az elnök döntésére. Pelosi lehetségesnek mondta, hogy jogi úton megtámadja a rendkívüli állapot kihirdetését. (MTI) Megbukott a spanyol kabinet A spanyol parlament leszavazta a kormány idei költségvetési tervét, ami szinte példátlan ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Tegnap előrehozott általános parlamenti választás kiírását jelentette be április 28-ára, egyúttal feloszlatta a jelenlegi törvényhozást Pedro Sánchoz spanyol kormányfő. Előzőleg a parlament leszavazta a kormány idei költségvetési javaslatát. „A két lehetőség közül, nem tenni semmit és folytatni költségvetés nélkül, vagy kiírni a választást és szót adni a spanyoloknak, én a másodikat választom. Spanyolországnak továbbra is haladnia kell, továbbra is fejlődnie kell” - fogalmazott Sánchez miniszterelnök, aki döntéséről tájékoztatta VI. Fülöp spanyol királyt is. A kormányfő azután határozott az előrehozott választás kiírása mellett, hogy a spanyol parlament szerdán leszavazta a kormány idei költségvetési javaslatát, amelyre több mint 20 éve nem volt példa Spanyolországban. A parlamenti ciklus Pedro Sánchez spanyol kormányfőt a katalán pártok sem támogatták (tasr/ap) eredetileg 2020 nyarán ért volna véget. Pedro Sánchez bírálta a 2019-es büdzsé tervezetét leszavazó ellenzéki pártokat, akik ezzel „az elmúlt évtized legszociálisabb költségvetését utasították el”. Mint mondta, ezzel együtt is a szocialista kormány 8,5 hónapos működése során 13 törvényt és 24 törvényerejű rendeletet léptetett életbe. Intézkedéseik közül kiemelte a nyugdíjemelést, a közalkalmazotti béremelést, valamint a minimálbér emelését, amelyekre „költségvetéssel vagy anélkül”, de garanciákat biztosítottak. Pedro Sánchez szerint a vita most arról szól, hogy ki milyen Spanyolországot szeretne megteremteni. A jobboldal és annak 3 pártja, amely a múlt hétvégén előrehozott választást követelve nagyszabású felvonulást tartott Madridban, olyan Spanyolország mellett van, „amelyben nem férünk el sokan, amelyben csak ők fémek el” -jelentette ki. Sánchezt amúgy a saját pártja kényszerítette az előrehozott választás kiírására azzal, hogy a parlament nem támogatta a kormány 2019-es kiadási terveit. Sánchez, miután a pártja kihátrált mögüle, az ellenzéktől remélt támogatást, de sem a katalán szeparatisták, sem a Néppárt, sem a liberális - bár annak a Hollandiára és Ausztriára jellemző, nacionalista változatát képviselő - Ciudadanos nem támogatta a kormányfőt. A közvélemény-kutatások alapján Sánchez kormányfő pártja győzelmet remélhet a választáson, bár többséget nem szerezhet. Hagyományos jobboldali riválisa, a Néppárt támogatottságát mérsékelheti a szélsőjobboldali Vox párt megerősödése. A Néppárt így kb. azonos támogatásra számíthat, mint a baloldali populista Podemos és a Ciudadanos. (MTI, 444 hu) Brexit: óriásiak a károk Vereséget szenvedett a brit kormány egy jelképes jelentőségű alsóházi szavazáson, amelynek célja az lett volna, hogy a képviselők megerősítsék a kormány által a brit EU- tagság megszűnésének (brexit) ügyében végzett munka támogatását. London. Az alsóház 303:258 arányban vetette el a szimbolikus beteijesztést, amelyben a konzervatív párti kormány indítványozta, hogy a képviselők ismét nyilvánítsák ki a kormányzati brexitstratégia támogatását. A voksoláson Theresa May miniszterelnök és kormányának legtöbb tagja nem vett részt. A szavazás előtti vitában Steve Barclay brexitügyi miniszter azonban kijelentette, hogy az indítvány leszavazása „kellemetlen helyzetbe” hozná Mayt, és megnehezítené a további tárgyalásokat. Egyelőre tehát semmiben sincs egyetértés a kilépés módjáról. A mostani állás szerint Nagy-Britannia március 29-én lép ki az unióból, ráadásul a mostani állás szerint alku nélkül, vagyis egyszeriben érvényét veszti az összes olyan törvény, ami az unióhoz kapcsolta a szigetországot. A kormány egyik minisztere felszólította a konzervatívok kormány ellen szavazó képviselőit, hogy lépjenek ki a pártból. Az ellenzéki munkáspárt képviselői pedig azzal fenyegetik a sajátjaikat, hogy új pártot alapítanak, ha az elnök és hívei nem támogatják egy újabb népszavazás kiírását, a brexit lefújása érdekében. Lassan beleroppannak Nagy- Britannia hagyományos pártjai a brexitbe. Eközben elképesztő számítással állt elő a brit jegybank monetáris tanácsának egyik tagja, Gertjan Vlieghe: szerinte hetente 800 millió font veszteség érte a brit gazdaságot 2016 nyara, vagyis a brexitről szóló népszavazás óta. (MTI, 444 hu) Újra orosz kém bukott le London. A Szkripal-ügy újabb orosz gyanúsítottját azonosította a Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport. Ugyanez az angliai civil szervezet azonosította a délnyugatangliai Salisbury városában idegméreg-hatóanyaggal elkövetett tavaly márciusi merényletkísérlet két eddig ismert gyanúsítottját Anatolij Vlagyimirovics Csepiga ezredes, illetve Alekszandr Jevgenyjevics Miskin katonaorvos személyében. A Bellingcat vizsgálatai szerint mindketten az orosz katonai hírszerzés (GU) tisztjei, és ők a felelősek Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerző ügynök és lánya, Julija Szkripal tavalyi angliai megmérgezéséért. Az oknyomozó csoport bejelentette, hogy Gyenyisz Vjacseszlavovics Szergejev néven egy harmadik gyanúsítottat is azonosított. A Bellingcat adatai szerint Szergejev is a GU magas rangú tisztje, és Szergej Vjacseszlavovics Fedotov titkosszolgálati fedőnéven dolgozik. A szervezet közölte: az orosz The Insider és a Respekt nevű cseh oknyomozó civil szervezettel közösen folytatott 4 hónapos kutatómunka eredményeként bukkant Szergejev nyomára. Szergejev a dél-oroszországi Novorosszijszkban teljesített katonai szolgálatot, majd 2000 és 2002 között Moszkvába vezényelték, ahol az orosz hadsereg diplomáciai akadémiájának hallgatója lett. A brit oknyomozó csoport szerint ez az intézet évente száz elit hírszerző tisztet képez, akik azután diplomatának, katonai attasénak álcázva, vagy illegális módszerekkel dolgozva folytatnak kémtevékenységet. A Bellingcat kiderítette, Szergejev 2015-ben több ízben Bulgáriába utazott, egy alkalommal néhány nappal az előtt, hogy egy bolgár fegyverkereskedő és fia súlyos mérgezést szenvedett egy máig ismeretlen méreganyagtól. (MTI)
