Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-15 / 39. szám

KÜLFÖLD 2019. február 15. | www.ujszo.com Bukás előtt az Iszlám Állam A bekerített dzsihádisták már női kamikazékkal hajtatnak végre öngyilkos támadásokat Lassan már nem tudnak hová hátrálni az iszlamista harcosok (tasr/ap) RÖVIDEN Vádolják a leendő európai főügyészt Bukarest. Gyanúsítottként idézte be a román igazságszol­gáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség (SIIJ) Laura Codruta Kövesit, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) volt vezetőjét, aki jelenleg a legesélyesebb je­löltnek számít az európai fő­ügyészi tisztségre - mondta Adi­­na Florea, a SIIJ főügyész-he­lyettese. Kövesi szerint lejárató kampány indult ellene, amióta kiderült, hogy első helyen szere­pel az európai főügyészi tisztsé­get megpályázó jelöltek rövid listáján. A bukaresti kormánynak tavaly nyáron sikerült meneszte­­nie Kövesit, akinek a DNA élén végzett - több száz politikus rács mögé juttatását eredményező — tevékenységét mind Klaus Io­­hannis jobboldali államfő, mind Románia nyugati szövetségesei nagyra értékelik. (MTI) Autókonvoj elleni merénylet Indiában Szrinagar. Robbantásos táma­dás ért tegnap autópályán egy félkatonai gépkocsioszlopot Kasmír India uralta részén. A merényletben legalább tízen meghaltak, 3 5-en megsebesül­tek. A rendőrség szerint szakadár lázadók követhették el a táma­dást, amelyben egy busz és to­vábbi öt jármű rongálódott meg. A robbanás az India és Pakisztán között vitatott hovatartozású te­rület legnagyobb városa, Szri­nagar peremén történt. Az indiai uralom ellen 1989 óta harcolnak lázadók Kasmírban. (MTI) A Hamász távén át küld titkos üzenetet Jeruzsálem. Televíziós csator­náján keresztül küld titkos üze­neteket ciszjordániai merény­lőknek a Gázai övezetet uraló Hamász radikális palesztin szer­vezet - állította a Sin Bet izraeli belbiztonsági szolgálat. A Sin Bet szerint a Hamász terrorista célokra használja az al-Aksza te­levíziót, s a hirbemondók, a tu­dósítók titkos utasításokat to­vábbítanak az iszlamista szerve­zet megbízásából. Az izraeli lé­gierő tavaly novemberben bom­bázta a Hamász tévéközpontját. A Sin Bet szerint a csatorna titkos tevékenységei meghatározó sze­repet játszottak ebben. (MTI) Pence: Európa és az iráni atomalku Varsó. Az iráni atomalku fel­mondására és az iszlám köztár­sasággal szemben életbe lépte­tett amerikai szankciók támoga­tására szólította fel Európát Mi­ke Pence amerikai alelnök a Közel-Keletről szóló varsói konferencián. Pence sajnálko­zott amiatt, hogy az USA euró­pai szövetségesei eddig nem bi­zonyultak együttműködőnek Irán ügyében. Az amerikai alel­nök úgy véli, a terrorizmus leg­­jelentősebb állami támogatója­ként Irán jelenti a legnagyobb veszélyt a Közel-Keleten. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. Alig több mint egy négyzetkilométernyi területre szorult vissza Kelet-Szíriéban az Iszlám Állam terrorszerve­zet több száz harcosa - közöl­te az ellenük ádáz offenzfvát folytató arab-kurd harci koa­líció, a Szíriái Demokratikus Erők (SDF) egyik szóvivője. A bekerített dzsihádisták elszánt­ságára jellemző, hogy már női kami­kazékkal is hajtatnak végre öngyil­kos támadásokat - mondta Ádnán Affin, a Szíriái Demokratikus Erők (SDF) Deir ez-Zór-i had­műveletének szóvivője. Az SDF — amelyet az Iszlám Állam ellen az USA vezetésével összeállt nemzet­közi koalíció támogat - szombaton indította meg a végsőnek tervezett offenzívát. A dzsihádisták mindössze egy falu egy részét és némi földet el­lenőriznek Deir ez-Zór tartomány keleti részén, az iraki határ közelé-Párizs. A franciák többsége (56 százalék) azt szeretné, ha a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tavaly november óta tiltakozó sárga mellényesek befejeznék a meg­mozdulásokat, s a megkérdezettek 64%-a úgy látja, a tüntetők követelé­sei eltávolodtak a kezdeti elképzelé­sektől - derül ki az Elabe közvé­lemény-kutatóintézet felmérésből. Ez az első felmérés az elmúlt 3 hónap­ban, amely azt mutatja, hogy a fran­ciák már nem szeretnék, ha folyta­tódnának a hétvégi tüntetések, s csak 43%-uk szerint kellene a megmoz­dulásokat folytatni. Az e héten 1001 francia polgár megkérdezésével ké­szült reprezentatív felmérés arra is rá­világított, hogy a társadalmi szintek alapján a középvezetők 80, a közép­­osztálynak pedig 58%-a szeretné, ha véget érne a tüntetéssorozat. Az előb­bi kategóriában egy hónap alatt 30, Az ellenzék Juan Guaidá venezuelai ellen­zéki vezető újabb lépést tett Nicolás Maduro elnök hatal­mának aláósására: lecserélte a PDVSA állami olajipari cég amerikai leányvállalatának, a Citgának a vezetését, hogy ezáltal megfossza az államot olajbevételeitől. Caracas. Az a tény, hogy a nyu­gati országok Guaidót ismerték el a venezuelai állam legitim vezetőjé­nek, nem változtat azon, hogy a hazai intézmények - így egyebek között a PDVSA - felett Maduro kormánya gyakorol ellenőrzést. Viszont a Citgo székhelye Washingtonban van - és ez Venezuela legértékesebb külföldi vagyontárgya igy Guaidó az ame­rikai kormány jóváhagyásával meg­tehette, hogy leváltja a cég vezetését. Az igazgatótanácsba olyan venezue­laiakat ültetett, akik mind az Egyesült Államokban élnek. Az ellenzéki ve­zetőnek - a Maduro kormánya által el nem ismert parlament elnökének - szüksége van anyagi eszközökre, ha ben. A szóvivő szerint az ellenállásuk olyan erős, hogy az utóbbi egy-két napban vissza tudtak foglalni vala­mekkora területet. Volt olyan idő­pont, amikor a dzsihádisták alig 700 négyzetmétert tudhattak magukénak. Körülbelül ezren lehetnek, többsé­gük külföldi, és parancsnokaik iraki­ak - a harcosok Csecsenfoldön és Af­ganisztánban szerzett harci tapaszta­latokkal bírnak. Alagutakat ástak, ezekben sáncolják el magukat, ami nehezíti a küzdelmet - tette hozzá. Az Iszlám Állam mintegy 240 dzsihádistája adta meg magát a Szí­riái Demokratikus Erők (SDF) nevű emyőszervezetnek a terrorcsoport utolsó Szíriái zárványában, Bagúz te­lepülésen és környékén - jelentette az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (OSDH) nevű civil szer­vezet. A szíriai eseményeket kiteijedt aktivistahálózattal követő OSDH igazgatója, Rámi Abder-Rahmán kö­zölte: a dzsihádistákat átadták az amerikai katonáknak. Hozzátette: mintegy 500 civil, foként nők és gye­rekek is elhagyták a zárványt. míg a másodikban január óta 15%-kal növekedett azok aránya, akik véget vetnének a szombati megmozdulá­soknak. Az alsóközéposztály többsé­ge (55%) szerint azonban még foly­tatódnia kellene a tiltakozásoknak, de ebben a társadalmi osztályban is 10%­­ot esett vissza egy hónap alatt az arány. Jóllehet a franciák 58%-a még mindig szimpatizál a sárga mellényes mozgalommal (novemberben még 75%-a), a megkérdezettek 64%-a úgy látja, hogy a megmozdulások már el­távolodtak a kezdeti követelésektől. Míg novemberben a franciák 20%-a tartotta magát sárga mellényesnek, jelenleg csak 13%-uk, amely január óta 3%-os visszaesést mutat. Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárga mellé­nyes mozgalom az elmúlt három hó­napban több szociális jellegű köve­telést fogalmazott meg. (MTI) mint ideiglenes elnök meg akar ala­kítani egy ideiglenes kormányt. Ma­duro fogadkozott korábban, hogy nem fogja hagyni a Citgo „ellopását”. Szakértők szerint a venezuelai állam pert fog indítani a cég élén végrehaj­tott hatalomátvétel miatt. Nicolás Maduro hivatalban lévő A térségből menekülők az észak­­szíriai el-Haszake tartományban lévő al-Hol menekülttáborba veszik az irányt, ahol azonban a nemzetközi se­gélyek hiánya miatt súlyos problé­mák merültek fel. A menekülttábort eredetileg 12 ezer férőhelyesre ter­vezték, de december óta mintegy 29 Washington. Donald Trump el­ső kampánymenedzsere, Paul Ma­­nafort nem tartotta magát a vádal­kuban foglaltakhoz, és szándéko­san hazudott a Szövetségi Nyomo­zó Iroda (FBI) munkatársainak, va­lamint a Robert Mueller vezette vizsgálóbizottságnak - közölte Amy Berman Jackson szövetségi bíró, megállapítva, Manafort „több­ször is hamis állításokat tett az FBI- nak, a (Robert Mueller vezette) kü­lönleges vizsgálóbizottságnak és a vádesküdtszéknek a nyomozás lé­nyegét érintő kérdésekben”. A bí­rónő két konkrét esetet említett. Manafort szándékosan nem mon­dott igazat arról a 125 ezer dollár­ról, amelyet ügyvédi költségekre kapott, és szintén szándékosan ve­zette félre a nyomozókat az orosz üzleti partneréhez, Konsztantyin Kilimnyikhez fűződő kapcsolatá­venezuelai elnök megfenyegette Ju­an Guaidó ellenzéki vezetőt, hogy bíróság előtt kell felelnie a latin­amerikai ország alkotmányának megsértése miatt, amiért az ország ideiglenes elnökének kiáltotta ki magát. Maduro azt állította, hogy Guaidó meg akarja osztani az orszá­ezren érkeztek, így a tábor létszáma azóta 36 ezerre nőtt. Fadva Barúd ENSZ-tisztviselő elmondta: február 6-ig legalább 39 gyermek halt meg útközben, vagy közvetlenül érkezé­sük után a menekülttáborban, főként az alultápláltsággal vagy kihűléssel kapcsolatos komplikációk miatt. ról. A bíró döntése azt jelenti, hogy Paul Manafort - éppen azért, mert megszegte a vádalkut - nem szá­míthat enyhébb büntetésre. Ha be­tartotta volna a vádalkut, akkor ma­ximum 10 évi börtönbüntetést szabhattak volna rá ki, így azonban a banki- és adócsalás, valamint pénzügyi visszaélések mellett a ha­tóságok szándékos félrevezetéséért is külön büntetési tételt kap. A kampányszakember ügyvédei végig azt hangoztatták, ügyfelük nem tudatosan vezette félre a ható­ságokat és Robert Muellert. Muel­ler azt a különleges bizottságot irá­nyítja, amely a 2016-os elnökvá­lasztás idején a Trump-kampány­­csapat tagjai és oroszok közötti esetleges összejátszást hivatott fel­tárni. Manafort korábban orosz és oroszbarát ukrán politikusok ta­nácsadójaként tevékenykedett. (MTI) got és rá akarja bírni Donald Trump amerikai elnök kormányát egy kül­földi katonai beavatkozás megindí­tására. „Ha az amerikai birodalom hozzá mer érni Venezuela területén akár csak egy pálmalevélhez is, ak­kor egy új Vietnam lesz” - hangoz­tatta Maduro az évtizedekkel ezelőt­ti vietnámi háborúra utalva. Az or­szágának szánt külföldi humanitári­us segélyről szólva elmondta, „a hu­manitárius beavatkozás, amelyről az Egyesült Államok beszél, Venezu­ela alávetését és természeti erőfor­rásainak megszerzését szolgálja”. Andrés Manuel López Obrador me­xikói elnök javaslatot tett arra, hogy Venezuelának szánt segélyeket az ENSZ munkatársai osszák szét, mi­vel így elkerülhető, hogy politikai színezetet kapjon a támogatás. Bulgáriában több venezuelai bankszámlát zároltak a latin­amerikai ország állami olajtársasá­gának több millió dolláros, pénzmo­sásra utaló tranzakciói miatt - kö­zölte Dimitar Georgijev, a bolgár titkosszolgálatvezetője. (MTI) Elég volt a zavargásokból Hazudott Trump embere elzáija a venezuelai elnök pénzcsapját Nicolás Maduro venezuelai elnök már Amerikát is fenyegeti (tasr/ap) 6 I

Next

/
Thumbnails
Contents