Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-15 / 39. szám
2 I KOZELET 2019. február 15.1 www.ujszo.com Fico még alkotmánybíró lehet Tegnap hat bírójelölt megválasztása volt esélyes, felmerült, hogy a Híd és az ellenzék együttműködhetett Alojz Baránik (TASR-felvétel) IBOS EMESE Pozsony. A kormánykoalíció ós a demokratikus ellenzék is közös jelöltekkel vágott neki az alkotmánybíró-jelöltekről szóló szavazás második fordulójának. Az ellenzék szerint a koalíció listája elfogadhatatlan. Bár lapzártánkkor még tartott a parlamentben az alkotmánybírójelöltekről szóló szavazás szavazatainak összeszámlálása, a kiszivárgott hírek szerint a Smer-SNS-Híd hármas hat bírójelöltben állapodott meg, akiket készek voltak támogatni. A hat jelöltről szóló egyezség egyúttal azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság szombattól nem bénulna meg, hiszen ha Andrej Kiska a hat jelölt közül hármat kinevez, a taláros testület két szenátusa munkaképes maradhat. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy megvalósul az a korábbi forgatókönyv, amely alapján Andrej Kiskát kiszorítják az újabb jelöltek meg-, illetve kiválasztásából. A második szavazást követően ugyanis újra indul a bíróválasztási folyamat, újabb jelölésekkel, meghallgatással és szavazással, amely hónapokig elhúzódhat. Ezzel gyakorlatilag biztosították, hogy Robert Fico, akit Andrej Kiska nem hajlandó kinevezni, ismét ringbe szállhat. Az újabb jelölteket nagy valószínűség szerint már az új elnök nevezheti ki. Vállalhatatlan jelöltek A kiszivárgott nevek között ott van Robert Fico egyik legközelebbi munkatársa, Kajetán Kicura, szerepel köztük Stefan Flarabin egyik támogatója, Éva Fulcová, akit egyszer Andrej Kiska már elutasított. A jelöltek között vannak egyetemi oktatók és olyan jelölt is, aki szembeszállt Stefan Harabinnal. Az ellenzék számára elfogadhatatlanok a koalíciós listán szereplő bírójelöltek. A demokratikus ellenzéki pártok és több független jelölt is képes volt 10 közös bírójelöltben megállapodni. Alojz Baránik (SaS) figyelmeztetett, hogy a koalíció jelöltjei közül az államfő nem fog tudni választani. „Ezek az emberek nem felelnek meg az alapvető elvárásoknak, melyek alapján alkalmasak lennének az alkotmánybírói poszt betöltésére” - jelentette ki Baránik. Az ellenzéki képviselő szerint a kormánykoalíció maffiaállamot épít, olyan Alkotmánybíróságot akar kialakítani, mely fenntartja azt a jelenlegi rendszert, mellyel szemben egész társadalmunk küzd, s mellyel valamennyien elégedetlenek. Az egyezség mindkét oldalon nehezen született meg. A kormánykoalíció és a széles ellenzék is csupán pár órával a szavazás előtt tudott megállapodni. Kezdetben az ellenzék sem volt egységes. Vita a szavazásról Egyórás vita és jogi álláspontok felsorakoztatását követően a parlament alkotmányjogi bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmánybíró-jelöltekről szóló második szavazásnak is nyilvánosnak kell lennie. A nyilvános szavazást S árközy Irén (Híd) és Tibor Bemaf ák (SNS) is támogatta. Ugyanakkor a smeres képviselők a tanácskozás során számos alkalommal kijelentették, hogy ragaszkodnak a demokrácia egyik legfontosabb vívmányához, vagyis a titkos szavazáshoz. Róbert Madej (Smer) bizottsági elnök ebben a szellemben fogalmazta meg a bizottság határozatát. Miroslav Beblavy (Spolu) és Ondrej Dostál (SaS) viszont nem tartotta sportszerűnek, hogy a Smer minden áron megpróbálja visszafordítani a plénum keddi döntését, s titkosan akarnak szavazni a bírójelöltekről. Híd-SaS-OILaNO tengely Közben a fasisztabarát ESNS bejelentette, részt vesz a voksoláson, bár korábban azt állította, nincs olyan jelölt, akit támogatni tudna. „Jól informált forrástól úgy tudjuk, hogy a Híd a mai szavazás során együtt fog működni az OEaNO-val és az SaS-szel, meg akarjuk akadályozni, hogy megválasszák a liberális bírójelölteket” - közölte Marian Kotleba. Ezzel viszont emelték a jelöltek megválasztásához szükséges kvórumot. Eubomír Galko (SaS) viszont kijelentette, pártja nem egyeztetett a Híddal. „Több magas beosztású hidas politikusnak jeleztük, készek vagyunk tárgyalóasztalhoz ülni, de egyetlen megkeresésünkre sem érkezett válasz” - mondta Galko, s ugyan ilyen szellemben nyilatkozott a többi ellenzéki párt képviselője is. r Újabb párt jutna be a parlamentbe Lassuló pályán a hazai gazdaság Pozsony. Ha február elején tartották volna a parlamenti választást, akkor bár a voksolást a Smer nyerte volna meg, viszont az ellenzéknek lett volna többsége a parlamentben. Ez derül ki az AKO legfrissebb felméréséből. A Smer támogatottsága csökkent, ugyanakkor a Spolu és a Progresszív Szlovákia, melyet koalícióban mért az ügynökség, jelentősét ugrott, hiszen 7,5%-ra nőtt. Az ellenzéki OEaNO-val, SaS-szel és a jelenleg parlamenten kívüli KDH-val, illetve Boris Kollár Sme rodina mozgalmával többségük lett volna a plénumban. Ugyanakkor jelentősen nőtt az OEaNO támogatottsága is. Az MKP a korábbi 2,4%-ról 3,3%-ra nőtt, ez azonban még nagyon kevés ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe. A Híd a novemberi adatokhoz képest mintegy fél százalékpontot ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák gazdasági növekedés már a tavalyi utolsó negyedévben befékezett, ás idén további lassulás várható. Gond van legfontosabb kereskedelmi partnerünknél, a németeknél is. A hazai cégek szerint belpolitikai harcok helyett a politikusok inkább ezzel foglalkozhatnának. Pozsony. Szlovákia gazdasági teljesítménye tavaly 4,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami 2015 óta a legdinamikusabb növekedésnek számít - derül ki a Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett gyorsjelentéséből. Az év vége felé azonban fokozatos lassulást mértek. „A tavalyi negyedik negyedévben 3,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), ami jócskán elmarad a 4,4 százalékos piaci várakozásoktól” — nyilatkozta Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Hasonló trend tapasztalható a foglalkoztatás szempontjából is: míg tavaly éves szinten ez 2 százalékkal nőtt, az utolsó negyedévre 1,7 százalékra mérséklődött. „A Statisztikai Hivatal a tavalyi utolsó negyedévről szóló részletes adatait ugyan csak márciusban teszi közzé, azonban már most is látszik, hogy az ország legjelentősebb kereskedelmi partnereméi, foként Németországnál tapasztalható lassulás, a szlovák gazdaságra is rányomja a bélyegét. Az idei évre így már csak 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk Szlovákiában” - tette hozzá Muchová. „Az exportra épülő szlovák gazdaság számára rendkívül rossz hír, hogy az Európa motorjának is nevezett német ipar gyengélkedik” - nyilatkozta Tibor Gregor, a legnagyobb szlovákiai cégeket tömörítő Klub 500 ügyvezető igazgatója, aki szerint a szlovák politikusoknak a belpolitikai harcok helyett inkább az ország gazdaságának a megmentésére kellene összpontosítaniuk. A berlini statisztikai hivatal becslése szerint 2018-ban mindössze 1,5 százalékkal bővülhetett Németország GDP-je. Ez jelentős, 1 százalékos lassulást jelent az egy évvel korábbi értékhez képest. Ráadásul novemberben nem növekedett, hanem 0,2 százalékkal csökkent a világ negyedik legnagyobb gazdaságának a teljesítménye. Egy német recesszió az elemzők szerint nagy valószínűséggel magával rántaná a francia, valamint az olasz gazdaságot is, és a közép-európai országok, így Szlovákia ipari termelésére is rendkívül kedvezőtlenül hatna. „Hogy felfoghassuk a helyzet súlyosságát, tudnunk kellene, hogy a szlovák termelés több mint 20 százaléka, évente nagyjából 15,42 milliárd eurónyi áru talál gazdára a német piacon. A német cégek 132 ezer embernek adnak munkát Szlovákiában, és több mint 7,4 milliárd eurót fektettek be nálunk” - mondta Gregor. Szerinte a kormánynak minél hamarabb ki kellene dolgoznia egy olyan intézkedéscsomagot, amelynek köszönhetően nőhetne Szlovákia versenyképessége, javulhatna a vállalkozói környezet, és amellyel könnyebben leküzdhetnénk az előttünk álló akadályokat. (mi, TASR) Matecná szerint a földrendezés pénz kérdése erősödött. (TASR, ie) A pártok támogatottsága februárban Smer 22,4 SaS 14,8 Sme rodina 10,9 OLaNO 10,1 LSNS 9,5 SNS 8,0 PSz és a Spolu 7,5 H(d 6,3 KDH 6,1 MKP 3,3 • Forrás: AKO MOLNÁR IVÁN Peter Pellegrini kormányfő szerint ez agrártárca kát hónapon belül kidolgozza a földrendezéssel kapcsolatos intézkedéscsomagot. Pozsony. Peter Pellegrini kormányfő szerint a földterületek felaprózottsága hatalmas gondot okoz az ágazatnak. „Minden egyes hagyatéki eljárással tovább osztódik az egyébként is felaprózott földtulajdon, amire megoldást kell találnunk. Szeretnénk vitát kezdeményezni a hagyatéki eljárások módosításáról. Vannak ugyanis olyan országok, amelyek ezt már megoldották, elérve azt, hogy a földek nem osztódnak tovább az örökléssel” - mondta Pellegrini. Szerinte a kormány egy olyan elvi dokumentumot szeretne elfogadni, amellyel felgyorsíthatnák a földrendezések ügyét. „Hatalmas és korántsem olcsó feladat áll előttünk” — ismerte el a kormányfő, aki szerint olyan megoldást szeretnének találni, hogy a most elfogadott elvek a következő kormányokat is kötelezzék, mert egy ciklus alatt ezt nem lehet véghezvinni. A részletekről egyelőre nem nyilatkoztak. „Csak az állami költségvetésben elkülönített összegtől függ, hogy a földrendézésre milyen gyorsan kerül sor” - tette hozzá Gabriela Matecná tárcavezető. A gazdák szerint jelenleg ez a mezőgazdaság egyik legsúlyosabb problémája. „A parcellák száma milliósra tehető, ugyanúgy a tulajdonosoké és a társtulajdonosoké is, földrendezés nélkül pedig elképzelhetetlen az előrelépés” - mondta lapunknak Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, aki szerint a földrendezést eddig az ország területének csupán a 12%-án oldották meg. A Földrendezési Kamara arra is felhívta a figyelmet, hogy ha továbbra is ilyen ütemben zajlik a szlovákiai földrendezés, a folyamat akár száz évig is elhúzódhat. Gabriela Matecná szerint a földrendezéssel kapcsolatos intézkedéscsomagot a szaktárca nagyjából két hónapon belül szeretné kidolgozni.
