Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-15 / 39. szám

www.ujszo.com I 2019. február 15. KÖZÉLET 3 Mistrík modernizálná az országot Az SaS jelöltje segítené a kisebbségeket, de a Benes-dekrétumok ügyét nem nyitná meg CZÍMER GÁBOR Az elmúlt napok felmérései szerint az államfői tisztségre a leginkább esélyes ellenzéki jelölt Robert Mistrík. Az SaS jelöltjét, akinek támogatását OLaNO is mérlegeli, a szlovákiai magyarok számára fontos témákról is kérdeztük. Ön részt vett az SaS alapításá­ban. de eddig mégis inkább mint kutató volt ismert. Miért gondolja úgy, hogy a politikában is megállja majd a helyét? Felkészült a politi­kai támadásokra? Az SaS alapítása kapcsán már van tapasztalatom a politikával, mindig is érdekelt ez a szféra, a közügyekben mindig részt vettem. így például a ku­tatásra szánt uniós támogatások szét­osztása körül kirobbant ügyben is hallattam a hangomat. Ennek ellené­re önnek igaza van, a politika és a tu­domány világa eltérő, de azt gondo­lom, hogy egy tudós képességei, pél­dául a szélesebb látókör, hasznos le­het a politikában is. A politikai el­lenfelek esetleges támadásaira nem tudom, hogy valójában fel lehet-e ké­szülni. Tudatosítom, hogy a politiká­ban keményebb szabályok uralkod­nak, mint a tudomány világában. Lehet, hogy egyes választók ön­ben „Andrej Kiska 2.0-át” látják. Mik a fő különbségek ön és a je­lenleg hivatalban lévő államfő kö­zött? Mindenekelőtt, én Robert Mistrík vagyok, teljesen más az életutam, más programom van, mint Kiska úrnak. Az azonban közös bennünk, hogy mindketten sikeres vállalkozók va­gyunk. Ez előnyt is jelent, mert ál­lamfőként én a gazdasági témákkal is szeretnék foglalkozni. Jól ismerem a társadalom modernizációjának kér­déseit, sokat dolgoztam környezet­védelmi témákkal, ezek olyan kom­petenciák, amelyekkel egyik korábbi államfő sem rendelkezett. Az elnöki székből hogyan tudja előmozdítani az ország moderni­zációját? Sajnos ez a téma most Szlovákiá­ban háttérbe szorul, de a 21. század sikeres országainak a kutatásra, fej­lesztésre és az innovációra kell épí­tenie. Ha ez a vonat elmegy, akkor az nagy problémát jelent majd az egész társadalom számára. Az államfőnek az alkotmány által biztosított kom­petenciáin túl is lehetősége van arra, hogy bizonyos témákra ráirányítsa a figyelmet. így van ez a modernizáció esetében is. Ha növelni akarjuk az életszínvonalat, a béreket, akkor az út egyértelműen a modernizáción ke­resztül vezet. Látnunk kell azokat a trendeket, amik a modernizáció felé mutatnak, és ezeket alkalmaznunk is kell. Ez a gazdaság jobb működését eredményezheti. Milyen trendekre gondol? Mindenekelőtt az oktatást kell ja­vítani. Már most több magas kvalifi­kációt igénylő munkahely van az or­szágban, mint az ezeket betölteni ké­pes munkavállaló. Több figyelmet kell szentelni a kutatásnak. Az unió­tól 2,2 milliárd euró hívható le kuta­tásfejlesztésre, ebből szinte semmit sem használtunk fel. Az autóiparon kívül más szektorokat is fejleszteni kell, mert Európában már ezen a te­rületen is jelentkeznek a problémák. Fontos, hogy meghonosodjon nálunk a magasabb hozzáadott értéket elő­állító ipar. A modernizációval össze­függ a munka magasabb produktivi­tásának kérdése is, mert ha magasabb béreket szeretnénk, növekednie kell a termelékenységnek. Problémát jelent ugyanis, hogy Szlovákiában az egy főre eső hazai össztermék (GDP) évek óta stagnál az uniós átlaghoz képest. Mit gondol Ján Kuciak és Mar­tina Kusnírová gyilkossági ügyé­nek felderítéséről? Elégedett az eredményekkel? Hosszú ideig semmit sem tudtunk arról, hogy mire jutott a vizsgálat, majd megtudtuk, hogy letartóztatták a gyilkosság megrendelésével és végrehajtásával gyanúsított szemé­lyeket. Most pedig a média arról ír, hogy a vizsgálat körül különböző machinációk folynak, ez nagyon nyugtalanít. Jogunk van tudni, hogy a vizsgálat törvényesen folyik-e és hogy valójában a gyilkossági ügy fel­tárására irányul-e. Az ügy legutóbbi fejleményei miatt azonban ebben a kérdésben nem vagyok optimista. A Kuciak-gyilkosság következ­ményeként sok gyanús ügyre de­rült fény. Kiderült, hogy a korábbi kormányfő közvetlen közelében olyan emberek voltak, akik bűnügyek gyanúsítottjaival álltak kapcsolatban, előkerült a Gorilla­ügy hangfelvétele, de arra is fény derült, hogy további emberek, köztük ügyészek meggyilkolását tervezték. Ön szerint, hogyan jut­hattak ide a szlovák közállapotok? Amikor lehullott a lepel, láttuk a regnáló kormánykoalíció ijesztő, va­lódi arcát. Nem hiszem, hogy az Eu­rópai Unióban bárhol máshol előfor­dulhatna, hogy a kormányzó elit ilyen kapcsolatban lehet a szervezett bűnözéssel. Nyíltan ki kell mondani, hogy emögött a Smer párt áll. Ha nem áll helyre a jogállam, akkor nagy problémával kell szembenéznünk. Azt gondolom, hogy csődöt mondott az ügyészség, a rendőrség és a bíró­ságok is. Itt az ideje, hogy elkezdjünk ezzel foglalkozni. Egy tisztességes társadalomban ugyanis az igazságos-Köztársaságielnök választás 2019 ság a legfontosabb. Enélkül nem le­het jobb sem az oktatás, sem az egészségügy, de a társadalom mo­dernizációja sem lehetséges. Én ma­gam is küzdöttem az uniós támoga­tásokra rátelepült maffiával, pont ilyen elszántsággal szeretnék az el­nöki tisztségben is helytállni. Hason­ló ügyek esetén biztosan hallatnám a hangomat. Korábban azt nyilatkozta, hogy a házasságot ön egy férfi és egy nő közötti kapcsolatként értelmezi, il­letve, hogy nem támogatja az azo­nos nemű párok örökbefogadási jogát. Milyen elvi különbséget lát az azonos nemű, illetve az egy férfi és egy nő kapcsolatából álló párok között? Valóban látok ilyen alapvető kü­lönbséget, amely egyszerűen a ne-Robert Mistrík mek különbözőségéből adódik. A házasság egy férfi és egy nő kapcso­latát jelenti. Az azonos nemű párok jogait azonban bővíteném, gondolok itt az örökléshez való jogra, vagy az egészségügyi dokumentációba való betekintés jogára. Az örökbefogadási jogot mi­ért nem adná meg az azonos nemű pároknak? Azért, mert ez egy nagyon érzé­keny dolog. A gyermeknek ugyanis nincs lehetősége, hogy önmaga dönt­sön. Ilyen esetben negatív következ­ményekkel járhatna számára mindez. Ha két felnőtt ember úgy dönt, hogy együtt él, az az ő dolguk, de nem avat­kozhatunk be a gyermekjogaiba, aki­nek nincs lehetősége szabadon dön­teni. Mi a véleménye a művi terhes­ségmegszakítás jelenlegi szabályo­zásáról? Ebben a kérdésben megőrizném a status quot. De a demokrácia elvét tiszteletben tartom, ha az adott kér­dést szigorúbban szabályzó törvényt fogadna el a parlament, akkor azt alá­írnám. Mit gondol arról, hogy a katoli­kus egyház képviselői többször ki­álltak már a szélsőjobboldali poli­tikai szubjektumok mellett? Ezzel nagyon nem értek egyet. En­gem, mint keresztényt sért, ha valaki a szélsőségeseket, fasisztákat dicséri. Az ilyen csoportok tagjai, akik ha­zugságokat teijesztenek és gyűlöletet keltenek, szigorúan szemben állnak a keresztény tanítással. Mi a véleménye az elhúzódó al­kotmánybíró választásról? Nagyon későn került sor a válasz­tásra, még azzal is megpróbálkoztak, hogy a folyamatból kizárják a köz­­társasági elnököt. Ez szerencsére nem sikerült. Az viszont pozitív, hogy sor került a jelöltek nyilvános meghall­gatására. A nyilvánosságnak joga van tudni, hogy kik is az alkotmánybírák. A megválasztásuk folyamata pedig fontos politikai témává emelkedett, amit szintén üdvözlendőnek tartok. Elnökként ön kinevezné-e al­kotmánybírónak Robert Ficót? Biztosan nem, mivel nem teljesíti sem az erkölcsi, sem a formai köve­telményeket. Államfőként mit tud nyújtani a Szlovákiában élő kisebbségeknek, konkrétan a szlovákiai magyarok­nak? Fontos, hogy a kisebbségekhez tartozó polgárok is jól érezzék ma­gukat Szlovákiában, de az is, hogy meg tudják valósítani nyelvi és kul­turális igényeiket. Ebben a téma­körben is az életszínvonal emelke­dését és a minőségi oktatást tartom fontosnak, amely szükséges ahhoz, hogy a fiatalok Szlovákiában ma­radjanak. Az a lényeg, hogy a ki­sebbségek tagjai ne érezzenek kü­lönbséget a saját és a többség ren­delkezésére álló lehetőségek között. Mi a véleménye a kettős állam­­polgárságról? Bevallom, ebben a témakörben nem vagyok teljesen tájékozott. Az ilyen kérdésekben szakértők vélemé­nyére kell támaszkodnom. Mit gondol a Maiina Hedvig­­ügyről? Az a véleményem, hogy nem bán­tak vele igazságosan. Ebben az eset­ben az államnak még nagyon sok mindent meg kell magyaráznia. Biz­tosan nem gondolom, hogy Hedvig kitalálta volna az ügyet. Mi a véleménye a kisebbségek nyelvi jogainak kiszélesítéséről? Sajnos ezt a problémakört sem is­merem részletesen. El tudom képzel­ni, hogy könnyíteni lehetne a kisebb­ségeknek a hivatalokkal való kom­munikációt az anyanyelvükön. Meg kell azonban vizsgálni az ebből adó­dó gyakorlati kérdéseket, például a költségvetési vonzatokat és azok alapján kell meghozni a döntéseket. Ha ebben nincs olyan megállapodás, ami mindenkinek megfelel, akkor, persze erről is lehet tárgyalni. Mi gondol arról, hogy a Beneä­­dekrétumok kapcsán az elmúlt években a szlovákiai magyarokat képviselő politikai szubjektumok többször is kifejezték, nem tudják azokat elfogadni? Ne nyissuk meg a Benes-dekrétu­mok kérdését. Hagyjuk ezt úgy, ahogy van. Ha az elnökválasztás második fordulójába Maros Sefcovié, a Smer jelöltje és ön jutna be, melyik politikai pártokkal tárgyalna a tá­mogatásról? Már most is támogat engem az SaS és a Spolu, ezekben a napokban pe­dig az OEaNO-val és a KDH-val is tárgyalok. A Híddal is tárgyalna? Ez nehéz kérdés. Szívesen venném a Híd szavazóinak támogatását, de hogy a párt vezetését megszólítanám­­e, arra most nem tudok válaszolni. Az MKP, illetve annak elnöke Menyhárt József, vagy a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum szóba jöhet? Nem vagyok benne biztos, hogy tárgyalnék bármelyik magyar párt vezetésével, inkább arra koncentrál­nék, hogy a második fordulóban köz­vetlenül szólítsam meg az ő szava­zóikat is. De azt is el szeretném mon­dani, hogy ha bármely demokratikus párt azzal fordul hozzám, hogy tá­mogatni szeretne, akkor ezt a támo­gatást elfogadom. De biztosan nem fogadom el azok támogatását, akik valamilyen feltételt szabnak ezért cserébe. A második fordulóban magyar nyelven is megszólítaná-e a ma­gyar választópolgárokat? Én nem beszélek magyarul és ezért ezt nem tartanám őszintének, nem tervezek ilyesmit. Öt évvel ezelőtt láttuk, ahogy Robert Fico is próbál­kozott ezzel. Mi lenne az első lépése, ha elnök­ké választanák? Találkozni szeretnék az összes re­leváns politikai szereplővel, a Kot­­leba vezette ESNS-t kivéve. Arról beszélgetnék velük, hogy miként se­gíthetünk az országon. Ebbe a par­lamenten kívüli pártokat, a KDH-t, vagy a Progresszív Szlovákiát is be­leértem, de az MKP-val és Simon Zsolttal való beszélgetésben sem lá­tok problémát. Ezen túl azt gondo­lom, hogy külpolitikai gesztust kell tennem, elsőként Csehországba lá­togatnék. Ma viharos időket élünk és az egész európai stabilitásnakjóttesz, ha az országok kommunikálnak egy­mással. (TASR-felvétel)'

Next

/
Thumbnails
Contents