Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-13 / 37. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR WWW..ujszo.com | 2019.február 13. I 7 A Pompeo-portya célja A NATO nem engedheti meg, hogy a keleti végeken csipkedjék FELEDY BOTOND F jra felfedezte magának az U amerikai külügy a kisebb közép-európai országokat. Ez tekinthető áttörésnek, hiszen az Obama-éra óta térségünk egyre csak halványult a washingtoni térképeken. Viszont a Trump-adminisztrációban szolgáló héják - tehát oroszellenes republikánusok, akik felvállalják a konfliktusokat - éppen az ukrajnai orosz háborús beavatkozás és az egyéb provokációk miatt újra elkezdtek foglalkozni a régiónkkal. A váltás lényege, hogy a NATO nem engedheti meg magának, hogy a keleti végeken csipkedjék. Úgy is mondhatjuk, sokkal biztonságosabb minden tagállamnak, ha mi kezdeményezünk és csipkedünk, mintha minket csipkednek. A balti államokba és a lengyelekhez telepített jelképes, közös NATO-alakulatok már ezt a célt szolgálták. Emellett a látványos hadgyakorlatoknak is megvan a jelentősége, eközben pedig zajlik a háborús infrastruktúra javítása, fejlesztése: hogy egyáltalán reális védelmi forgatókönyveket lehessen tervezni, ahol könnyen és gyorsan lehet alakulatokat átdobni akár több száz kilométerrel távolabbra. Részben erről tárgyalt az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo Budapesten, az úgynevezett védelmi együttműködésről, vagyis hogy hogyan mozoghatnak szabadon az amerikai alakulatok. Ez a hidegháború alatt teljesen természetes megállapodás volt a nyugatiak között, most felújítják ezt a rendszert. Az energetika a másik fejezet, ami nagyon érdekli Washingtont. Részben a fekete-tengeri új lelőhelyek kiaknázása, részben a cseppfolyósított földgáz behozatalához szükséges terminálok megépítése és a kapacitások bővítése. Ez viszont rövid távon nem üzleti érdeke térségünk országainak, hiszen most éppen drágább az amerikai palagáz, mint az orosz földgáz. Ugyanakkor az orosz gázártárgyalásokon is számít, ha van másik alternatíva, tehát hosszú távú stratégiai kérdés, hogy több csap is legyen, és akár felváltva is nyitogatni lehessen azokat. Ez Szlovákiával és Magyarországgal kapcsolatban is érdeke az USA-nak, a lengyelek pedig már megépítették az első LNG- termináljukat. Végül a korrupció. Ez az, amiről aligha sajtótájékoztatókon fognak beszélni, mégis belpolitikailag Pozsonyban és Budapesten is ez az egyik legérzékenyebb téma. Tömören: az állam oligarchák általi elfoglalása, illetve befolyásolásának mértéke már stratégiai kockázatot jelent a NATO-szövetségeseknek. Hiszen egy korrupt politikus vagy üzletember a saját zsebét nézi, és abban a Pekingből vagy Moszkvából érkező zöldhasú pontosan ugyanolyan jól mutat. Emiatt egy bizonyos szintnél megálljt kell parancsolni, mert ha nem, azt kihasználhatják a NATO versenytársai. Ez a téma a legkényesebb, hiszen nyilván egyetlen ország sem akarja beismerni, hogy tényleg nemzetbiztonsági szintű korrupciós kockázatot jelent. Szlovákiában is több dolog tanúskodik erről, Magyarországon pedig például a Belgrád-Budapest kínai vasút és a paksi nagyberuházás sem transzparens. Mindezzel párhuzamosan ott vannak a gazdasági érdekek, erre példa a kínai Huawei ügye. Pompeónak igaza van abban, hogy a Huawei telekomunikációs óriás nemzett) iztonsági kockázatot j elenthet, ha kritikus infrastruktúrákba épül be az ő technológiája. Ekkor persze nem sok más marad, mint az amerikai technológia, kis európai beszállítással. A tanulság megint az, hogy Európa nem hagyhatja magát két nagy között őrlődni, hanem magának kell kiépítenie ezeket a fejlesztéseket, mégpedig gyorsan. Mert a stratégiai autonómiánkra mindenkivel szemben szükségünk van, akinek a fővárosa nem az EU területére esik. Alkotmánybíró-választás (Lubomír Kotrha karikatúrája) Alapjövedelem finn módra DUDÁSTAMÁS K épzelje el, hogy havonta kap az államtól mondjuk 300 eurót. Csakúgy. Jó lenne? Vagy nem? A feltétel nélküli alapjövedelem napjaink egyik legvitatottabb gazdaságpolitikai eszköze, a közgazdászok képesek ölre menő vitákba bonyolódni ebben a témában. Pedig maga az alapkoncepció nem bonyolult, egyszerűen arról van szó, hogy az állam rendszeres, feltételekhez nem kötött jövedelmet nyújt állampolgárainak. A gyakorlatban ez annyit jelentene, hogy minden hónapban érkezne a bankszámlánkra egy bizonyos összeg, akár rászorulunk erre, akár nem. Az alapjövedelemre ugyanúgy jogosult lenne a munkanélküli, mint a munkavállaló vagy a magánvállalkozó. Mivel Szlovákia napjainkban munkaerőhiánnyal küszködik, az alapjövedelemmel foglalkozni fölöslegesnek tűnhet, de azért érdemes kicsit elgondolkodni rajta. Az alapjövedelem fő célja a szegénység és a jövedelemkülönbségek csökkentése, emellett a támogatóinak nagy része szerint jövőbe tekintő eszközről van szó. Sokan tartanak ugyanis attól a jövőtől, amelyben a robotok és mesterséges intelligenciák munkahelyek millióit teszik tönkre, és használhatatlan munkavállalók tömegeit lökik ki a munkaerőpiacról. A bevétel nélkül maradó tömegeknek nem marad más esélyünk a méltóságteljes életre, mint az állami juttatások valamilyen formája. Itt jön a képbe az alapjövedelem, mely megoldást jelenthet a kilátástalan helyzetben. Lehet, hogy ez a jövő ma még távolinak tűnik, de az elmúlt héten megjelent OECD-jelentés szerint Szlovákiában a technológiai fejlődés a munkahelyek mintegy hetven százalékát veszélyezteti, és a munkavállalók legalább negyedénél hiányoznak a high-tech jövőhöz szükséges ismeretek. Ezen adatok tükrében talán mégsem felesleges figyelmet szentelni az alapjövedelemnek. A feltétel nélküli alapjövedelemmel ma az a legnagyobb gond, hogy csupán elméleti szinten tudunk róla vitázni. Alapjövedelmet bevezetni még korlátolt formában is költséges kísérlet lenne, ezért a közgazdászok minden kisebb próbálkozást is üdvözölnek és erősen figyelik. Európában sokan fűztek nagy reményeket a finn állam kísérletéhez, ahol 2000 munkanélküli kapott két éven keresztül feltétel nélküli alapjövedelmet. A finn kormány sorsolással választotta ki a szerencséseket a munkanélküliek listájáról, a két évig tartó kísérlet alatt minden hónapban 560 eurót kaptak. Az összeget akkor is tovább folyósították a kisorsolt munkanélkülieknek, ha időközben sikerült munkát találniuk vagy vállalkozásba kezdtek. Ebből látható, hogy a kísérlet nem teljesen felelt meg az alapjövedelem követelményeinek, de így is le lehet vonni belőle bizonyos következtetéseket. A finn kormány elsősorban arra volt kíváncsi, mennyire járult hozzá a kiutalt összeg ahhoz, hogy a munkanélküliek munkát találjanak. Ebből a szempontból az eredmény csalódást keltő, ugyanis a kísérletben szereplő munkanélküliek nem érvényesültek jobban a munkaerőpiacon, mint a kontrollcsoport tagjai, akik nem kaptak ilyen plusz állami juttatást. Ez kezére játszik az alapjövedelem ellenzőinek, akik egyik legfontosabb érve éppen az, hogy a feltételek nélkül folyósított összeg miatt ellustulnak az emberek, az extra jövedelem miatt nem igazán keresnek munkát. Ami viszont pozitívum, hogy a kísérletben részt vevő munkanélküliek boldogabbnak vallották magukat, mint a kontrollcsoport tagjai, és kevésbé volt stresszes az életük. A finn kísérlet kiértékelése még korántsem ért véget, de igazán mély következtetéseket nem is lehet levonni belőle a kísérletben részt vevő személyek alacsony száma miatt. A világban azonban jelenleg is több nagyszabású kísérlet zajlik a fejlődő országokban, komolyabb eredményeket főleg az indiai és a kenyai próbálkozástól várunk. Ezek eredményei hamarosan nagyon fontosak lesznek az alapjövedelemről folytatott vitában. Szlovákiában ma ez még nincs napirenden, de az alapjövedelem a jövőben számunkra is fontos lehet. Orbán bekerült a sajtó legnagyobb ellenségei közé is A második világháború óta nem volt ilyen törékeny helyzetben a sajtószabadság Európában, ezért mielőbbi határozott politikai intézkedésekre van szükség - figyelmeztetett friss jelentésében az Európa Tanács (ET). Az ET arról számolt be, hogy jelentősen romlott a médiaszabadság helyzete az elmúlt években Európában, tavaly mintegy 140 súlyos jogsértésről érkezett bejelentés az értékelés összeállításában részt vevő tizenkét nemzetközi újságíró-szervezethez. Az újságírók elleni támadások száma folyamatosan emelkedik, tavaly kétszer annyi halálos fenyegetést jelentettek, mint egy évvel korábban. Emellett sok riportert önkényesen tartanak fogva egyes országokban, új törvények szűkítik a hatóságok és a kormányzat ellenőrzését végző szabad sajtó tevékenységét, és több újságíró-gyilkosság ügyében továbbra sincs előrelépés a tettesek felelősségre vonásában. Kormánypárti oligarchák Tájékoztatásában a páneurópai szervezet külön aggályosnak nevezte, hogy Olaszországban kimagasló mértékben megnőtt a jelentett jogsértések száma, Magyarországon a média nagyon magas arányban koncentrálódik a kormánypárti oligarchák kezében, Törökország továbbra is az újságírók legnagyobb bebörtönzője a világon, Oroszországban pedig a kormány keményen korlátozza a szólásszabadságot. Ezzel a négy országgal önálló fejezetben foglalkozik a dokumentum. Függetlenek akedályozve „A sajtópaletta 2010 óta történő jelentős átszabásával a magyar kormány mára uralja a média nagy részét, a kevés megmaradt független termék akadályok sorával néz szembe, például a hirdetési bevételek hiányával, a korlátozó szabályozási környezettel és a független újságírók hiteltelenítését célzó kampányokkal” - állapította meg az Európa Tanács. Védeni kell A jelentésben felszólította a magyar hatóságokat a sajtószabadság tiszteletben tartására és védelmezésére, s ennek érdekében az érvényben lévő törvények és gyakorlatok felülvizsgálatára. „Határozott és összehangolt politikai cselekvésre van szükség a tagországok és a szervezet részéről, hogy visszafordítsuk a sajtószabadság romlásának trendjét és erősítsük az újságírók védelmét” - hangsúlyozta Thorbjom Jagland, az ET főtitkára. „A szólásszabadság kulcsfontosságú az összes többi emberi jog érvényesüléséhez is, ezért nagy figyelmet kell rá fordítaniuk az EU tagállamainak” - tette hozzá. A jelentés elkészítésében tizenkét nemzetközi újságíró-szervezet vett részt, köztük az Európai Újságíró Szövetség (EFJ), a Nemzetközi Újságíró-szövetség (IFJ), a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ), az Európai Újságírók Szövetsége (AEJ) és a Riporterek Határok Nélkül (RSF). (MTI)
