Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-13 / 37. szám

KÜLFÖLD 2019. február 13.1 www.ujszo.com Elrajtolt a katalánok óriáspere Kiemelt biztonsági intézkedések mellett megkezdődött a függetlenségi vezetők elleni per A katalán kormány tagjai tüntetneka madridi legfelsőbb bíróság előtt (TASR/AP) RÖVIDEN Az INF-szerződés nélküli világ Brüsszel. A NATO-nak fel kell készülnie a közepes és rövid ha­tótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló nemzetközi szerződés (INF) nél­küli világra, amelyben a jelenle­ginél több orosz rakéta fenyegeti Európát -jelentette ki Jens Stol­tenberg NATO-fotitkár. A főtit­kár hangsúlyozta, a szövetség továbbra is kész arra, hogy foly­tassa a párbeszédet Moszkvával, azonban Oroszország részéről nem tapasztalható szándék arra, hogy visszatér a megállapodás­ban foglaltak betartásához. Moszkva továbbra is tagadja a megállapodás megszegését. (MTI) Visszavették Líbia vezető olajmezőjót Bengázi. Visszafoglalták Líbia legnagyobb, el-Sararanevű olajmezőjét az észak-afrikai or­szág keleti részét irányító Halifa Haftár tábornokhoz hű erők, a Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA). A Tripolitól délkeletre fekvő el-Sarara létesítményt december 8-án vonta ellenőrzé­se alá a Fezzán Haragja Mozga­lom nevű törzsi csoport a kőolaj­­létesítményt védő őrök segítsé­gével, majd azzal fenyegettek, hogy teljességgel leállítják a ki­termelést. A munkálatok meg­szakítása napi 315 ezer hordó olaj termeléskiesést jelentett a sararai létesítményben. (MTI) Nőtt az antiszemita incidensek száma Párizs. Jelentősen, 74%-kal emelkedett az antiszemita inci­densek száma Franciaországban tavaly az egy évvel korábbi helyzethez képest - jelentette ki Christophe Castaner francia belügyminiszter. Castaner kö­zölte: a 2017-ben történt 311 esethez képest 2018-ban 541-re emelkedett ezeknek az inciden­seknek a száma. A belügymi­niszter Sainte-Genevieve-des- Bois-ba látogatott, ahol a 2006- ban meggyilkolt lián Halimi zsidó fiatalember emlékére állí­tott fánál beszélt arról, hogy a francia kormány nem fog teret engedni a méregként terjedő antiszemitizmusnak. (MTI) Százötven migránst mentettek ki Róma/Tripoli. 150 migránst mentett ki a líbiai parti őrség a Földközi-tengeren az észak-af­rikai ország partjainál - közölték olasz hatóságok. Matteo Salvini olasz belügyminiszter megerősí­tette, országa kikötői zárva ma­radnak a nem kormányzati szer­vezetek mentőhajói előtt. „Ké­peket kaptam két gumicsónakról, amelyek Líbiából indultak. Azon dolgozunk, hogy a líbiai parti őr­ség visszakíséije őket. Olaszor­szágba tartózkodási engedéllyel lehet jönni, nem pedig hajókkal vagy gumicsónakokkal” - han­goztatta a bevándorlásellenes Liga kormánypárt vezetője. Málta szintén nem akar befogad­ni illegális bevándorlókat. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Rendkívüli érdeklődés és kiemelt biztonsági intézke­dések mellett vette tegnap kezdetét a katalán függet­lenségi politikusok és civil szervezeti vezetők elleni per a madridi legfelsőbb bíróságon. A tizenkét vádlott a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakba torkollott füg­getlenségi népszavazás megrendezé­se, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt áll bíró­ság elé. Az ügyészség 7 és 25 év kö­zötti börtönbüntetéseket kért rájuk különböző bűncselekményekben, például lázadás és közpénz hűtlen ke­zelése miatt. Az ügyészség hangsú­lyozta: a vádlottak veszélybe sodor­ták Spanyolország alkotmányos rendjét, Katalónia függetlenségére irányuló tervük pedig a céljuk eléré­séhez szükséges minden eszközt, így az erőszakot is tartalmazta. Erre pél­daként említette a tömegrendezvé­nyek „megfélemlítő erejét”, valamint a katalán vezetők utasításainak alá­rendelt katalán rendőrség felhaszná-Washington. Miközben Donald Trump amerikai elnök a texasi El Pa­­sóban kampányolt a mexikói határon megépítendő fal mellett, Washing­tonban a törvényhozás két pártja elvi megállapodásra jutott a kormányzati munka finanszírozásáról, és közel 1,4 milliárd dollár megszavazásáról a határbiztonság erősítésére. Vagyis a részleges kormányzati leállás el­kerülése érdekében sikerült egyez­ségre jutni. Viszont a demokraták csak 1,37 milliárd dollárt szavazná­nak meg a határbiztonság erősítésé­re, szemben a Donald Trump által kért 5,7 milliárdos összeggel. Ri­chard Shelby alabamai republikánus szenátor úgy fogalmazott: „elvi megállapodást kötöttünk arról, hogy szeptember 30-ig a kongresszus fi­nanszírozza a határ biztonságát nö­velő programokat”. A venezuelai ellenzék első em­bere közölte, hogy csapatának sikerült bejuttatnia az ország­ba az első segélyszállítmányt, amelyet már át is adtak orvo­soknak. A Vatikánban fogad­ták a magát ideiglenes vene­zuelai elnöknek kikiáltó Juan Guaidó vezető küldöttségét. Caracas/Vatikánváros. Juan Guaidó, az ellenzéki többségű vene­zuelai parlament vezetője, akit az el­múlt két hétben a nyugati államok sorra ismertek el a dél-amerikai or­szág legitim ideiglenes elnökének, fotót tett közzé magáról, amint egy rakat vitaminos- és tápszeresdoboz előtt áll. Azt azonban nem árulta el, hogy honnan vagy kitől érkezett a szállítmány. A külföldi segély bejut­tatása Venezuelába az utóbbi napok­ban központi elemévé vált Guaidó Nicolás Maduro elnökkel folytatott hatalmi vetélkedésének. „Ma célba lását. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és egykori kormányá­nak szintén külföldre menekült négy tagja ebben az eljárásban nem ül a vádlottak padjára, mivel a spanyol bí­róság által kért kiadatásukat Belgi­umban és Németországban is eluta­sították. Spanyolországban viszont elfogatóparancs van érvényben elle­nük, így haza sem térhetnek. A nyilvános tárgyaláson részt vesz Quim Torra katalán elnök is, a vád­lottak két-két családtagja mellett. Az első két napon a perrel kapcsolatos vitatott kérdéseket tisztázzák, mint például azt, hogy a vádlottak katalá­nul, folyamatos tolmácsolás mellett tehessenek vallomást. A rendőrség rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezetett be a belvá­ros szívében található bírósági épü­let közelében, korlátozta a forgalmat a környéken, és nem engedélyez semmilyen tüntetést a bíróságnál, így a demonstrálok az egyik, a bíró­sághoz közeli utcában gyűltek össze a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű függetlenségpárti politikai ci­vil szervezet felhívására, tömege­sen. A katalán függetlenségi politi­kusok támogatói a bírósági eljárás miatt tiltakoznak, amelyet színjá-Maga a politikus is kísérleti meg­állapodásnak nevezte az egyezséget, amelynek részleteit még a héten ki­dolgozzák. A megállapodásra febru­ár 15-ig van idő, ha ugyanis addig nem sikerül tető alá hozni, akkor az elnök ismét részleges kormányzati leállást jelent be, sőt - mint azt kabi­netfőnöke és a Fehér Ház gazdasági igazgatója, Mick Mulvaney ismét kilátásba helyezte - az elnök rend­kívüli állapotot hirdethet ki, hogy a kongresszus megkerülésével bizto­sítsa a megígért határfal felépítésé­hez szükséges pénzt. Donald Trump még nem reagált az „elvi megálla­podás” létrejöttének hírére, de az El Pasóban tartott nagygyűlésen azt hangsúlyozta, hogy csakis a fal ké­pes megvédeni az amerikaiakat az il­legális bevándorlókkal együtt érkező erőszakos bűnözőktől. (MTI) juttattuk az első adományt, vagy másképp az első segélyszállítmányt, még ha csak kis mennyiséget is, mert mint tudják, (a hatóságok) eltorla­szolták a határt” - jelentette ki az el­téknak és politikai pernek tartanak. Katalóniában is utcai megmozdulá­sok egész sora történt. Már kora reg­gel tüntetők csoportjai akadályozták a forgalmat több közúton, ez egyik autópályán pedig autógumikat gyúj­tott fel a Köztársaság Védelmi Bi­zottságok (CDR) elnevezésű radi­kális szeparatista csoport. Emellett békésebb akciókat is meghirdettek a civil szervezetek és függetlenségi Brüsszel. Folytatódnak az egyeztetések annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az Egye­sült Királyság rendezetlen uniós kiválása - jelentette ki Michel Bar­­nier, az EU brexitügyi főtárgyalója, miután megbeszélést folytatott Stephen Barclayjel, a kilépési fo­lyamat irányításáért felelős brit mi­nisztérium vezetőjével. Bamier ar­ról számolt be, hogy a következő napokban is folytatódnak az egyez­tetések a két oldal képviselői kö­zött. A főtárgyaló Xavier Bettel lu­xemburgi kormányfővel is megvi­tatta a brexit folyamatának állását, ezt követően leszögezte, minden­képpen változnia kell a brit állás­pontnak a rendezett kiválás érde­kében. Bamier rámutatott, hogy rendkívül szorít az idő, alig 45 nap van hátra az Egyesült Királyság tá­lenzéki vezető. Guaidó stábja az utóbbi napokban arra összpontosí­tott, hogy megszervezze a nyugati or­szágok, vállalatok és nemzetközi szervezetek által felajánlott segély pártok; például voltak, akik délben a munkahelyükön tízperces sztrájkkal tiltakoztak Katalóniában. A Kataló­nia Spanyolországtól elszakadását támogató pártok és civil mozgalmak további megmozdulást jelentettek már be a követő időszakra. Február 16-án Barcelonában, március 16-án pedig Madridban terveznek tömeges demonstrációt rendezni tiltakozásul a bírósági eljárás ellen. vozásának tervezett dátumáig. Is­mételten leszögezte: a már tető alá hozott, azonban a brit törvényhozás által leszavazott kiválási szerződés a legjobb megoldás a jelenlegi helyzetben, annak szövege pedig nem tárgyalható újra, kizárólag a jövőbeli kapcsolatokról szóló po­litikai nyilatkozat. A brit belpoliti­kai konfliktus alapja az e szerző­désbe foglalt, ún. ír-északír tarta­lékmegoldás, amely biztosítékként szolgál az ír-szigeti határellenőrzés visszaállításának elkerülésére. Theresa May szerint még időre van szükség az EU-val kezdemé­nyezett tárgyalásokra a brexit fel­tételrendszerérői szóló megállapo­dás London által kért módosításai­ról. A brit miniszterelnök tegnap tájékoztatta az alsóházat a tárgya­lási folyamat eddigi menetéről. (MTI) bejuttatását Venezuelába három ki­jelölt útvonalon. Az államban ugyan­is a gazdaság összeomlása miatt az elmúlt években általánossá vált az alultápláltság, és több megelőzhető betegség is elterjedt. Nicolás Ma­duro, a hivatalban lévő baloldali el­nök ezzel szemben újra leszögezte, Venezuela nem fogad el „alamizs­nát” nem engedi be a segélyeket, mert ezt egy amerikai katonai beavatkozás előkészítésére szánt cselnek tekinti. A Szentszék külügyminisztériu­mának tisztségviselői fogadták a ve­nezuelai ellenzék küldöttségét, amelynek tagjai között van Francisco Sucre, a hatalmától megfosztott, el­lenzéki többségű venezuelai nemzet­­gyűlés külügyi bizottságának veze­tője is. A Vatikán közleményben sür­getett igazságos és békés megoldást a válság mielőbbi rendezésére tiszte­letben tartva az emberi jogokat, szem előtt tartva az ország lakónak érde­keit, s megelőzve a vérontást. (MTI) Kevés a pénz Trump falára Brexit: May még időt kér Bejuttatták az első segélyszállítmányt Venezuelába Venezuelai ellenzéki delegáció a Vatikánban. Közvetíthet a pápa. (TASR/AP) 8 1

Next

/
Thumbnails
Contents