Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-13 / 37. szám

KÖZÉLET 2 2019. február 13.1 www.ujszo.com Fico újabb veresége A Smer elnöke továbbra is az Alkotmánybíróság elnöke akar lenni IBOS EMESE Pozsony. Robert Fico nem sokkal az alkotmánybíró­jelöltekről szóló szavazás előtt visszavonta jelöltségét. A Smer elnöke élesen támadta az államfőt és a Híd jelöltjét. Az ellenzék szerint a Smer megpróbálja megbénítani az Alkotmánybíróságot. Két órával az alkotmánybíró­jelöltekről szóló szavazás előtt Ro­bert Fico elismerte, hogy a Smer-SNS-Híd koalíció nem tu­dott megállapodni a bírójelöltekről, ahogyan nem tudott megállapodni a jelöltek kinevezéséről Andrej Kis­­ka államfővel sem. Kijelentette, hogy kezdettől az Alkotmánybíró­ság (AB) elnöki posztjára pályá­zott. Megismételte, hogy az ország legfőbb jogi intézményének tagjait politikai egyezségekkel kell kivá­lasztani. Bejelentette, hogy a Smer számára elfogadhatatlan a nyilvá­nos szavazás. Azzal érvelt, hogy a nyilvános szavazás veszélyeztetné a bírók függetlenségét. Mosolyszünet a Híddal „Nem lehet tárgyalóasztalhoz ülni olyan párttal, mely csak a saját érde­keit tartja szem előtt” - bírálta Bugár Béla pártját Fico, és nem mulasztotta el felemlegetni a Híd jelöltjének, Pe­ter Kresáknak StB-s múltját. Kiskát támadta Robert Fico élesen támadta az ál­lamfőt is. Kijelentette, hogy Andrej Kiska nem választhat pártatlanul az alkotmánybíró-jelöltek közül, mivel korábban már bejelentette, hogy mi­után lejár az államfői mandátuma, politikai pályára lép. „Már csak füthet és világíthat” - közölte a Smer elnöke, aki elfogadhatatlannak tart­ja, hogy Kiska saját jelöltjeiből ál­lítsa összes az Alkotmánybíróságot. AB-elnök akar lenni Fico bár visszalépett, nem mond le az Alkotmánybíróság elnöki posztjá­ról. Elképzelése szerint a Híd nem szavazhatja meg az ellenzéki pártok alkotmánybíró-jelöltjeit. Ezt ugyanis a koalíciós szerződés súlyos megsér­tésének tekintené. Arról nem beszélt, hogy ez pontosan mit jelentene. Ugyanakkor egy évvel a soron kö­vetkező parlamenti választás előtt már nincs értelme az előrehozott vá­lasztásoknak. Fico egyébként meg­hosszabbítaná a jelenlegi alkotmány­­bírók mandátumát, ezzel elkerülné, hogy megbénuljon a testület. Kivárná az új államfő hivatalba lépését, s a ve­le kötött egyezség után szavaztatna újra az alkotmánybírókról. Nincs 90 szavazat A tizenhárom tagú Alkotmánybí­róság kilenc tagjának pénteken jár le 12 éves a mandátuma. Meghosszab­bításához alkotmányos többség, az­az 90 szavazat szükséges. Ugyanak­kor Andrej Danko, az SNS elnöke kedden közölte, pártja nem támo­gatja a bírók mandátumának meg­hosszabbítását. Ahogyan az ellen­zéki Alojz Baránik (SaS) szerint sem járható ez az út. Az LSNS kimarad Robert Fico bejelentését meg­előzte a fasisztabarát ESNS döntése, mely szerint Marian Kotleba és kép­viselői nem vesznek részt a bíróvá­lasztáson. Milan Uhrík (ESNS) sze­rint a jelöltek egy kivételével nem felelnek meg a párt értékrendjének, és nem teljesítik erkölcsi elvárásait. Másrészt Marian Kotleba szerint a bírók megválasztása túlpolitizálttá vált, és nem engedi, hogy kétes párt­elnökök politikai játékaik során visszaéljenek az ESNS-szel. Egy­ben visszavonták jelöltjük, Radovan Hrádek jelöltségét is. Az ellenzék attól tart, hogy Robert Fico megpróbálja megbénítani az Alkotmánybíróságot. „Robert Fico abban bízott, hogy a fasiszták segít­ségével bejut az Alkotmánybíróság­ra, a nyilvános szavazás azonban keresztülhúzta erkölcstelen számí­tásait” - reagált Igor Matovic. A Tisztességes Szlovákiáért civiljei emlékeztetnek, hogy Fico ősszel megpróbálta saját érdekeit szem előtt tartva módosítani az Alkotmánybí­róságról szóló törvényt. „Ma pedig a nyilvános szavazástól való félelmé­ben visszavonta a jelöltségét” - kö­zölték a civilek. Robert Fico, a Smer elnöke tegnap hangsúlyozta, nem egyszerű alkotmány­­bíró, hanem az Alkotmánybíróság elnöke akart lenni (TASR-feivétei) AKO: Egyre nő Caputová népszerűsége Pozsony. Jelentősen növelte esélyeit az államfőválasztáson Zuzana Caputová - derül ki az AKO közvélemény-kutató ügy­nökség tegnap közzétett felmé­réséből, mely szerint a két leg­esélyesebb ellenzéki államfője­lölt között már csak nem egész egy százalékpont a különbség. Míg Robert Mistrík 15,8 száza­lékkal a második helyen végzett a felmérésben, addig Caputová 14,7 százalékot kapott, s a har­madik lett. Ezután a felmérés után még kisebb az esélye an­nak, hogy a a Mistrík-Caputová kettősből valaki még az első for­duló előtt lemond a jelölésről a másik javára. Caputová jelezte, hogy végleges döntését a jelölé­sével kapcsolatban február 15-én fogja bejelenteni. Az első továbbra is a Smer je­löltje, Maros Sefcovic 18,2 szá­zalékos támogatottsággal. Ne­gyedik helyen van Vladimír Meciar kormányának volt igaz­ságügyi minisztere, Stefan Ha­­rabin, akit a megkérdezettek 12,8 százaléka választana. Bugár Bé­la, a Híd elnökjelöltje a hatodik helyre került 7,4 százalékkal, míg az MKP jelöltje és elnöke, Menyhárt József 1,5 százalékkal csak a tizenegyedik helyet sze­rezte meg. Az AKO felmérése egyelőre azt igazolta, hogy a legesélyesebb államfőjelöltek között az első négy helyen csak minimálisak a különbségek. A Focus ügynökség ma fogja közzétenni saját felmérését. (dp) Pompeo Pozsonyban az orosz és kínai befolyásra figyelmeztetett Michael Pompeo Miroslav Lajöák külügyminiszterrel is tárgyalt (TASR-feivétei) NAGYROLAND Michael Pompeo amerikai külügyminiszter tegnap a szlovák fővárosba látogatott. A tárgyalások után az orosz befolyás veszélyeire, és a Huawei-botrányra is felhívta a figyelmet. Pozsony. Pompeo Miroslav Lajcák (Smer) külügyminiszterrel tárgyalt a két ország közti diplomá­ciai viszonyokról, valamint Szlová­kia biztonságpolitikai szerepválla­lásáról. Lajcák hangsúlyozta, hogy az amerikai-szlovák kapcsolat egy­re csak javul. „A tárgyalások az utóbbi időben elég gyakoriak. Ta­valy novemberen is találkoztunk, és várhatóan áprilisban újra tárgyaló­­asztalhoz ülünk. Az USA Szlovákia egyik legfontosabb partnere, mind üzleti, mind védelmi szempontból. Ezért is örülök, hogy Pompeo úrral lehetőségünk nyílt az aktuális poli­tikai kérdések kiértékelésére. Tár­gyaltunk többek közt az ukrán és ve­nezuelai konfliktusokról, valamint Eszak-Koreához való viszonyunk­ról is” - közölte a szlovák külügy­miniszter. Pompeo elsősorban az orosz be­folyás káros hatásait emelte ki. „Természetesen értjük, hogy Szlo­vákiára mind történelmi szempont­ból, mind az elhelyezkedése miatt nagy nyomást gyakorol Oroszor­szág. Ennek ellenére örülünk, hogy az ország intenzíven együttműködik a NATO-val. Fontos még kiemelni, hogy Szlovákia az F-16-os vadász­gépek vásárlásával újabb fontos lé­pést tett, hogy függetlenné váljon a régi szovjet haditechnikától. Az eh­hez hasonló üzletekkel újabb és újabb lehetőségeket teremtünk az együttműködésre” - mondta az amerikai külügyminiszter. A tárgyalások során a kínai Hua­­wei céggel kapcsolatos lehallgatási botrány is szóba került. Pompeo szerint az USA legfontosabb felada­ta, hogy a partnereit ellássa a birto­kukban lévő információkkal, hogy az egyes országok ezek alapján fe­lelősségteljes döntést tudjanak hoz­ni a Kínával való együttműködé­sükben. A venezuelai helyzettel kapcsolatban elmondta, örül, hogy a két ország azonos álláspontot kép­visel. „A jelenlegi elnök, Nicolás Maduro a katasztrofális állapotok ellenére sem engedte, hogy huma­nitárius segítséget nyújtsunk az or­szágnak. Ezzel főként a venezuelai népnek árt, ezért nem vagyunk haj­landóak együttműködni Maduró­­val” - tette hozzá a külügyminiszter. Feledy Botond külpolitikai szak­értő lapunknak elmondta, hogy a külügyminiszter látogatásának több apropója is van. „Az egyik a rend­szerváltás 30 éves évfordulója. Stra­tégiai szempontból azonban sokkal fontosabb, hogy az USA ezzel Oroszország és Kína egyre növekvő befolyását szeretné visszaszorítani. Ez a látogatás tulajdonképpen jelzés az itteni országok számára, hogy Amerika fontosnak tartja a régiót, és rámutat arra, hogy esetleg az US A-tól is lehet kérni. Gondoljunk csak az F-16-os vadászgépek megvásárlására. A látogatás fontos lépés lehet abban, hogy az USA a számukra nem kívá­natos orosz és kínai befolyást vissza­szorítsa” - magyarázta Feledy. Pompeo a tárgyalások után po­zsonyi diákoknak tartott előadást rendszerváltásról és a demokrácia térhódításáról. Késő délután to­vábbutazott Lengyelországba. Az európai körútja során még Belgium­ba, majd Izlandra látogat.

Next

/
Thumbnails
Contents