Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-13 / 37. szám
www.ujszo.com I 2019. február 13. KÖZÉLET A létéért küzd a magyar tudomány KÓSAANDRÁS Demonstrációa MagyarTudományosAkadémia előtt (Máté Gábor felvétele) Budapest. Demonstrációt tartottak kedden kora délután Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) előtt. Az akadémikusok szerint a kormány átszervezési tervei teljesen tönkretehetik a magyar tudományos életet. „Hadüzenetnek tekinti a kormány, hogy az MTA falain belül sorosista rendezvényre került sor” - mondta Palkovics László innovációért felelős miniszter Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének egy telefonbeszélgetés során. Mindent elmond a mai magyarországi politikai helyzetről, hogy ez egy súlyos érv lehetett az MTA jövőjéről szóló vitában. A tét pedig nem kisebb, mint a magyar tudományfinanszírozás és a Magyar Tudományos Akadémia sorsa volt. Az Index által megszerzett beszélgetés leirata szerint Palkovics nem sokat kertelt: gyakorlatilag nyíltan megmondta Lovásznak, hogy mivel ő a kormány embere, az lesz, amit ő akar, sőt, közvetve még meg is fenyegette a tiltakozó tudósokat, hogy ha netán elérnék is az elmozdítását a miniszteri székből, „nála csak rosszabb jöhet”, mert ő „az akadémia barátja”. Bolti pénztáros A terv lényege röviden, ami miatt már hónapok óta tiltakoznak a magyar tudományos élet képviselői: a jövőben ugyan megnövelnék az MTA költségvetési forrásait - ez jelenleg 64 milliárd forint, csak viszonyításképpen: a közmédia évente nagyságrendileg 80 milliárd forintból gazdálkodhat, a sportegyesületek TAO-támogatása egy évre 125 milliárd forint lehet -, de ezek felhasználásáról nem a köztestület döntene saját hatáskörben, hanem minden kutatóintézetnek pályáznia kellene a forrásokra, és az így elnyert pénzből kéne mindent fizetnie a rezsiköltségen át a kutatók bérétől kezdve a tényleges tudományos tevékenységig. Hogy jelenleg milyen bérek jellemzőek a magyar tudományos életben, arra a Válasz Online összeállításából találhatunk sokkoló adatokat: egy középkorú, már befútottnak számító akadémikus 240 ezer forintos nettó fizetést vihet haza, egy kezdő tudósnak 140 ezer forinttal kell beérnie. Ezek még úgy is elképesztően alacsony számok (ma már egy bolti pénztáros is megkeres ennyit), ha tudjuk, hogy sok tudós azért lektorálással, tanítással, fordítással és egyéb módon kiegészíti a keresetét. Távozó tudósok Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének nyugalmazott tagja szerint az MTA több intézete a világ élvonalába tartozik, ha ezeket beszántják, az itt dolgozó tudósok biztosan nem maradnak itthon. Az egész történet legabszurdabb részeként múlt héten fiatal magyar kutatók egy csoportja írt tiltakozó levelet Palkovics Lászlónak - őket az elmúlt években egy kormányzati program keretében csábították haza éppen azt ígérve, hogy megbízható, kiszámítható életpályát garantál a kormány a magyar tudományban dolgozók számára. Élőlánc az MTA körül A keddi tüntetésen mintegy kétezren vették körül élőlánccal az MT A épületét. A demonstráción felszólaló Kenesei István nyelvész az MTA Nyelvtudományi Intézetének korábbi igazgatója azt mondta, nem igaz, hogy a magyar tudomány nem működik jól - az MTA-nak minden évben el kell készítenie a beszámolót saját működéséről, és ezt eddig rendre teljes egyetértés mellett fogadta el az Országgyűlés. Ha baj van, ha problémák vannak, akkor jelezzék és üljenek le a megoldásról tárgyalni, de ami most folyik, az a tudomány szétverése - mondta a professzor. A kormányt ismerve ugyanakkor borítékolható, hogy a kormány erőből átviszi elképzeléseit. Mészáros András: Széchenyi forog a sírjában CZÍMER GÁBOR A Magyar Tudományos Akadémia átszervezéséről, forrásainak megvonásáról Mészáros Andrást, a Szlovákiai Magyar Tudományos Tanács (SZMAT) elnökét, filozéfiaprofesszort, az MTA külső tagját kérdeztük. Mi történik most az MTA-val? Az MTA elleni támadások már tavaly nyáron elkezdődtek, a télen erősödtek fel, és ez év elején aggasztó méreteket öltöttek. Nagyon röviden arról van szó, hogy a kormány - konkrétan Palkovics László innovációs miniszter - visszafogta az MTA törvény által garantált költségvetésének azon részét, amely az akadémiai kutatóintézetek működését hivatott bebiztosítani. Ismételem: a törvény által garantált pénzről van szó. Ennek az a következménye, hogy az alkalmazottak fizetésén kívül (ami szintén csak tavaszig biztos) másra, tehát az intézetek feladatainak elvégzésére és működtetésére nincs pénz. Nem lehet folytatni a kutatásokat, szerződéseket kötni, konferenciákon részt venni, külföldi kollégákat fogadni, szakirodalmat beszerezni stb. Leépülnek a kapcsolatok, és az intézetekhez köthető magyar tudomány lélegzetvételhez sem jut. Megfullad. Hiszen csak pályázaton keresztül juthatnának azokhoz a pénzekhez, amelyek alanyi jogon illetik meg őket. Sőt, ezekre a pénzekre más, akadémián kívüli intézmények is pályázhatnak. Palkovics miniszter nyilvánosságra került terve az, hogy az intézethálózatot felosztják. Bizonyos természettudományos vagy műszaki irányultságú intézetek besorolódnak más intézmények keretébe, néhány társadalomtudományi vagy humán irányultságú intézet pedig - amelyek közül néhánynak még a megléte is, nem csupán a tevékenysége szúrja az aktuális hatalom szemét - egyszerűen megszűnik. Azokról az intézetekről van szó egyébként, amelyek a magyar művelődéstörténet fontos kérdéseivel foglalkoznak, tehát kultúrpolitikai szempontból érthetetlen döntéssel szembesülünk. Hogyan érinti mindez a szlovákiai magyar tudományos közösséget? Itt el kell mondani, hogy az MTA két lábon álló intézmény: egyrészt ott vannak a kutatóintézetek, másrészt pedig az akadémia köztestülete. Az ügyben kevésbé tájékozott olvasók Mészáros András (Somogyi Tibor felvétele) miatt el kell mondani, hogy köztestület azokat a - legalább PhD fokozattal rendelkező — személyeket foglalja magába, akik ebbe a testületbe bejelentkeztek és oda felvételt nyertek. A Magyarország határain túl élő, magyar anyanyelvű és a fenti kritériummal rendelkező személyek pedig a „külső köztestület” tagjai. A Szlovákiai Magyar Tudományos Tanács (SZMAT) a szlovákiai külső köztestületi tagokból álló civil szervezet, tehát ilyen módon jogilag ugyan nem, de facto azonban az MTA része. Ily módon érintettek vagyunk mindabban, ami az MTA-t éri. Vagyis egy cipőben járunk a többi határon túli akadémiai tanáccsal vagy bizottsággal valamint - közvetett módon - a magyarországi területi akadémiai bizottságokkal. Azt el kell mondani, hogy a magyar kormány egyelőre a köztestület működéséhez nem nyúlt hozzá. Vagyis a SZMAT-ot nem érte olyan közvetlen támadás, mint az akadémiai kutatóintézeteket. Működésünk anyagilag biztosítva van. Mi a SZMAT álláspontja az akadémia átalakításával kapcsolatban? Itt a magyar tudomány autonómiájának a létéről vagy nem létéről van szó. Ebben a kérdésben a SZMAT - egyetértésben a többi határon túli akadémiai bizottsággal és tanáccsal - teljes mértékben kiáll az MTA elnöksége által képviselt álláspont mellett, amely a status quo fenntartását célozza. Önnek személyesen mi a véleménye az ügyről? A magánvéleményem az, hogy mindaz, ami most az MTA-val történik, minden túlzás nélkül nevezhető kulturális nemzetárulásnak. Széchenyi - akinek a nevére annyiszor hivatkoznak a melldöngető „nemzetmentők” - forog a sírjában. Tiltakozások minden irányból Pozsony. Szolidaritást vállaltak szlovákiai magyar és szlovák tudósok, egyetemi vezetők, oktatók és hallgatók is a Magyar Tudományos Akadémia mellett, elutasítva a magyar kormány tervezett lépéseit. Az MTA-n tervezett átalakításokat bírálja Bárczi Zsófia, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja is. „Semmiképpen nem szerencsés, amikor kívülről szólnak bele az intézmény működésébe, és az akadémia vezetésének illetve tagjainak véleményével szembehelyezkedve történik egy átalakítás” - mondta lapunknak a dékán. O is és a nyitrai kar oktatóinak nagy része tiltakozásának adott hangot a tervezett kormányzati lépések miatt. Juhász György, a Selye János Egyetem rektora a konzervatív Professzorok Batthyány Körének köztes javaslatával ért egyet, de reméli, hogy a kérdést tárgyalások útján meg lehet majd oldani. Az MTA-n működő Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) azonban bírálta a Professzorok Batthyány Körének javaslatát. Szerintük ez a megoldási javaslat ugyanúgy leválasztaná az MTA- ról a kutatói hálózatot, mint a kormány elképzelése, és a kabinet ebben az esetben is ugyanúgy megszerezné a szakmai és a pénzügyi irányítást. A szlovákiai magyar egyetemistákat tömörítő Diákhálózat is tiltakozik az akadémia átalakítása ellen. A Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon működő szervezet közleménye szerint: „Közel sem mindegy számunkra az, amikor több ezer neves kutatónak a munkahelye kerül veszélybe egy felülről elrendelt kormányzati átalakítás miatt. Továbbá az MTA-ra helyezett nyomásgyakorlás ellen tiltakozunk, mivel több - a magyar kormányhoz közeli - intézetet a jelenlegi kormányzat ideológiai szempontok alapján részesít előnyben, miközben úgy gondoljuk, hogy a magyar tudományosság úgy válik nemzeti értékké, ha az mindenféle ideológiától és politikai meggyőződéstől mentes” - fogalmaz a diákszervezet, és szolidaritást vállal az MTA-val és annak dolgozóival. A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) és a Szlovákiai Történészek Társasága (SHS) nyilatkozata is hangsúlyozza a tudományos kutatás és szabadság önállóságáért vívott küzdelem fontosságát. „Saját tapasztalatból tudjuk, hogy a tudományosság és a kutatás ellenőrzésének kísérletei politikai vagy anyagi eszközök segítségével nemcsak a tudományos intézmények hanyatlását eredményezték, hanem a hasonló módszerekhez nyúló országok stagnálását és nemzetközi elszigetelődését is” - fogalmaz az SAV nyilatkozata. A Lengyel Tudományos Akadémia is hasonló nyilatkozatot fogalmazott meg, de több magyar és külföldi intézmény, így például a kolozsvári Babe§-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete, magyar tagozata és Magyar Filozófiai Intézete is kiállt az MTA mellett, illetve osztrák, cseh, román és szerb tudományos intézmények is hasonló gesztust tettek. (czg) _____I 3
